Fejér Megyei Hírlap, 1999. augusztus (44. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-07 / 183. szám
1999. augusztus 7., SZOMBAT KRÓNIKA A bauxitbányászat fél évszázada Pénteken indították el Kincsesbányáról, a Bitó II. aknából az Ajkai Timföldgyárba az utolsó bauxitszállítmányt és ezzel gyakorlatilag befejeződött a térségben a bányaművelés. A bányafelhagyást követően megkezdődik a környék rehabilitációja, aminek végén az eredetihez hasonló állapotot kívánnak elérni. Az iszkaszentgyörgyi bauxit feledezése a második világháború idejére esik, bár a Kincsesdűlő kútjaiban már korábban is találtak vörös földet és a 20-as években ezt a területet már ismerte Balás Jenő geológus is, felfedezőjének mégis Povolnik Mihály gazdálkodót tartják. Povolnik bemutatott egy mintát a Budapesti Bányakapitányságon, s az felszólította a kizárólagos kutatási joggal rendelkező Aluérc vállalatot a kutatás megindítására. Mivel a gánti bánya a fokozódó német igényeket nem tudta teljesíteni, az Aluérc elhatározta a termelés mielőbbi megindítását. A külfejtéses bánya a Kincsesbánya nevet kapta, ebből származik az 1966-ban önálló községgé fejlődött Kincsesbánya neve. 1942 és '43-ban már két külfejtéses bánya is működött a térségben. 1946-ban megalakult a Magyar Szovjet Bauxit Alumínium Rt., a Műszobai és a termelés újraindítása mellett megkezdődött a fejlesztés is. A részvénytársaság 1954-ben megszűnt és megalakult az Iszkaszentgyörgyi Bauxitbánya. Az ötvenes évek második felében a művelési mélység növekedése, a bányatüzek gyakorisága és a mind súlyosabb karsztvízveszély miatt a termelés erősen visszaesett. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre nehezebb geológiai feltételek mellett csak a termelés nagyfokú koncentrálásával és teljes gépesítésével lehet eredményeket elérni. E fejlődés szervezett kereteit teremtette meg az 1958-ban megalakult Fejér Megyei Bauxitbánya Vállalat. Ezt követően újabb bányák nyíltak, mint az Iszka II., a József III., a Rákhegy II., valamint a Bitó II. 1990 január 1-jével a Fejér Megyei Bauxitbánya Vállalatot összevonták a Bakonyi Bauxitbánya Vállalattal. A gazdasági élet változása miatt, az 1994-es mélypontot követően további racionális lépésekre volt szükség. Megtörtént a HUNGALU Rt. privatizációja, amit 1996- ban a Bakonyi Bauxitbánya Kft. privatizációja követett. A műszaki fejlődés mellett nagy feladatot jelentett a megváltozott gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás, meg kellett tanulni és alkalmazni kellett azt, hogy csak piacképes, eladható bauxit termelhető ki. így sikerült elérni, hogy kifejezetten jó paraméterekkel rendelkező bauxit került felszínre. A kilencvenes évektől a termelés mennyiségi-minőségi és gazdasági eredményeinek javítását a már megvalósult fejlesztések alkalmazásával, illetve a folyamatosan ismétlődő szervezeti korszerűsítéssel érte el az üzem. A bányászat nem csak a külső környezetre, de a környező településekre is nagy hatással volt, főleg az infrastruktúra fejlesztésében. A termelésről annyit, hogy 1943 és 1999 között 25 millió tonna baxitot bányásztak Kincsesbányán, pintér István A robbantómester a Maszobal-nál is dolgozott Az asztalt elborítják a papírok. Az egyik azt tanúsítja, hogy idősebb Bencze Miklós mikor kezdett dolgozni a ma Fejér Megyei Bauxitbányának nevezett cégnél. A másik könyvecske ezt egyszerűen ellopta Miklós bácsi a munkahelyéről, ezért már csak nem jár büntetés! - a robbantásokról szóló napló, amely 1976-ról, az utolsó munkában töltött évről regél: mennyi gyutacsot használtak, mennyi patron fogyott egy-egy robbantásnál. - Régen volt, ki emlékszik már azokra az időkre pontosan - Miklós bácsi legyint a múltra a kincsesbányai házban és nem titkolja, nem mindig volt ilyen elesett. Boszszantja is eleget ez a kénytelenségből elfogadott helyzet. Az öregség nagy úr, nem mozog úgy a kéz, a láb, ahogyan akkor, amikor 1943-ban dolgozni kezdett a bauxitbányánál. Lapátolt annak rendje és módja szerint az Erdélyből érkezett fiatalember, aki dolgozott Kolozsváron, Nagybányán, majd kikötött és letelepedett Kincsesbányán. Akkoriban tizenhárom, tizenegy faluból jöttek az emberek munkáért a bányába. Ötvenkettőben Magyar-Szovjet Bauxit Alumínium Rt. volt a cég neve, innen a Maszobai rövidítés. - Nem is tudom ma hány helyről járnak ide az emberek, dehát bezár a bánya, vége a munkának - miközben megidézzük a múltat, előkerülnek a féltve őrzött emlékek. Köztük a Kossuth-díjról szóló oklevél és a kis bronzkoszorú, fel lehetett tenni a kabát hajtókájára, mégsem volt hivalkodó. — A díjat 1956-ban kaptam. Járt vele húszezer forint, nagy pénz volt az akkoriban. Sokat dolgoztam a föld alatt, de tanultam, voltam segédvájár, vájár, robbantómester. Etus néni, a feleség is emlékszik még a munkatársakra, de a 3. csoportból - úgy tudják - már senki nem él. Meghalt Tóth István, Klempai István, Kis János, a nevek sorakoznak a kincsesi akna csoportnaplójában. K. Bencze Miklós Lakás mind a hat családnak A hat, hajléktalan romacsalád ugyan már csütörtökön késő este visszaérkezett Zámolyra, az ideiglenes szállásukul szolgáló féltucatnyi faházon azonban még pénteken végezték az „utolsó simításokat” ahhoz, hogy azok beköltözhetők legyenek. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) által vásárolt faházak mellé telepített két konténer alkotja a vizesblokkot. A későbbiekben pedig konyhát is kialakítanak egy harmadik konténerben - mondta el Babai János, az OCÖ helyszínen tartózkodó képviselője, aki úgy fogalmazott: „a Holdra építettek létrát négy röpke nap leforgása alatt. Most már csak felmászni kell rajta”. A korábbiakhoz képest változás az, hogy az OCÖ immáron mind a hat család végleges elhelyezését meg kívánja oldani: mindegyik családnak lakást szándékozik építeni a zámolyi Vasvári Pál utcában fekvő tágas telken. Az építkezést október elejére tervezi befejezni az OCÖ. A kivitelezéssel azt a céget bízzák meg, amely garantálni tudja, hogy eme határidőre felépíti a lakásokat - nyilatkozta lapunknak Babai János. Zámolyon augusztus 23-án falugyűlést tartanak. Farkas Flórián, az OCÖ elnöke kezdeményezésére a gyűlés napirendje újabb ponttal bővül: az elnök ezúttal személyesen ad tájékoztatást a község lakóinak az OCÖ elképzeléseiről, és válaszol a hajléktalan roma családok ügyével kapcsolatos kérdésekre - tájékoztatott az OCÖ képviselője. B.K.L. mm Mennyit ér a mezőőr szava? Kezdetben való egy egészséges és jó elképzelés a mezőgazdasági vagyonvédelem érdekében, de mint nálunk rengeteg más dolog, pénz hiányában ez is lassanként „elaludt”, vagy legalábbis elaludni látszik. Konkrétan a mezőőri szolgálatról van szó, mely néhol működik, többnyire azonban nem, és a mezőgazdasági szövetkezeteknek csak kis hányadában létezik. Boros László, a megyei tszszövetség dolgozója ennek okát abban látja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása miatt megváltoztak ennek jogi feltételei, s nincsenek meg ennek pénzügyi fedezetei sem. Pedig az állam, ha a mezőőri szolgálatot egy-egy helyi önkormányzat állítja fel, konkrét pénzügyi támogatást is ad hozzá, nevezetesen az alkalmazott személyenként évente 260 ezer forintot. Majdnem körbe kellett autóznom a fél megyét, mire egy működőképes mezőőri szolgálatot találtam, nevezetesen a pusztaegresi Hunyadi Mezőgazdasági Szövetkezetben. Ahogy azonban megtudtam, három éve még itt is jobban nézett ki ez a dolog, mert a vagyonőrök akkor összesen heten voltak. Hármójukat a szövetkezet alkalmazta, három főt a sárbogárdi önkormányzat adott a „jövedelempótlósok”, magyarán munkanélküliek közül, s hozzájuk csatlakozott szerződés értelmében a helyi határban működő Aranylód Vadásztársaság hivatásos vadásza is. Gálfi Mihály, a szövetkezet elnöke elmondta: a három önkormányzati embert azóta viszszavezényeltek tőlük - ami tulajdonképpen érthető is, mert manapság minden épkézláb embert a belvízmentesítéshez vezényeltek - ám azóta ugrásszerűen elszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények, főleg a falopások. Nos, de tegyük górcső alá a mai helyzetet. A három plusz egy fő a vadőrrel ma is járja a határt, főnökük a szövetkezet nyugdíjasa, Varga Ferenc, aki egyébként vadász is, és saját sörétes puskáját, valamint távcsövét akasztja a nyakába, ha szolgálatba megy. Rajta kívül vizsgázott mezőőr - a szövetkezet sörétes lőfegyverével még a pusztaegresi Farkas Ferenc, és „amatőr”, azaz nem vizsgázott a sárhatvani Baki Pál, aki ugyancsak nyugdíjas. Apropó, fegyver! Ez valóban csak a tudatlanok elriasztására szolgál, mert mezőőr viselője nem használhatja még „éles helyzetben” sem. Ha valakit rajtakap mondjuk kukoricalopáson, azt igazoltathatja, felírhatja autójának rendszámát, majd pedig jelenti az esetet a szövetkezet elnökének, aki megteszi a rendőrségnél a feljelentést. - Volt, hogy elkaptam egy orvhorgászt a szövetkezeti halastavaknál hat kiló ponttyal a szákjában, amit elvettem tőle a horgászbottal együtt, bekísértem a rendőrőrsre, ahol elengedték, mert állítólag nem volt elég bizonyíték, és rajtam kívül nem volt más tanú - mondja Varga Ferenc. - Ekkor gondolkoztam el először, hogy van-e értelme annak, amit én nem túl sok fizetségért csinálok, és mondanom sem kell, hogy nem a legnépszerűbb foglalkozás a „pandúrkodás.” Arra gondolok, hogy egy hatósági esküt tett embernek többet kéne érjen a szava, mint egy haltolvajnak. (gabnaig.) Az MTI-Press fotóján látható férfi nem mezőűr, de nem is kukoricatolvaj. Nézelődésével azonban egyben őrizhet is a táblán FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . I RÖVIDEN Őszi terménybemutató Tordason, idén is Szeptember 10-13. között rendezik meg a már hagyományosnak számító őszi terménybemutatót Tordason. A helyi gazdák, a Fajtakísérleti Állomás és a tsz közös szervezésében megrendezendő bemutatón idén a kistermelők terményeit nem csak a szakértő zsűri, de a látogatók szavazatai alapján is díjazni fogják. Etyekiek magukról Egy tavasszal végzett helyi közvélemény-kutatás adatait közli az Etyeki Polgár legutóbbi száma. Kiderült, hogy a községbeliek többsége szerint lakóhelyük legelőnyösebb vonzása a fővároshoz való közelség. Sokan jelölték meg vonzerőként a természeti adottságokat, s többen az emberléptékű nagyságot. A hátrányoknál elsősorban a közlekedési nehézségeket említették, főleg a bicskei és botpusztai buszjárat ritkaságát. Sokak szerint hátránya a falunak, hogy a megyehatáron fekszik, messze a megyeszékhelytől. Tizenöt százalékuk szerint a Budapesttel meglévő távolság is sok, kedvezőtlenül hat a település fejlődési esélyeire. Tavaly csökkent a turizmus egyenlege A turizmus tavalyi egyenlege 1,3 milliárd dollár volt, ami 9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal(KSH) összesítéséből. Az ágazat bevételei 2,504 milliárd dollárt, kiadásai 1,205 milliárd dollárt tettek ki. A bevételek 3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A KSH- összesítés rámutat: a Turisztikai Világszervezet adatai szerint tavaly világviszonylatban is csak igen csekély mértékben, 2 százalékkal nőttek az ágazat bevételei. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken tavaly összesen 5,4 millió vendég 17 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 4, az éjszakáké 3 százalékos növekedést mutatott 1997- hez képest. Napfogyatkozás: változatlan termelés A munkaadók általában nem készülnek különleges intézkedésekkel az augusztus 11-i munkanapra, a napfogyatkozás iránt tapasztalható fokozott várakozás nem befolyásolja a cégek szokásos tevékenységét. Az Ikarus munkatársa elmondta, hogy a dolgozók körében nagy érdeklődés tapasztalható a napfogyatkozás iránt, ám a megrendeléseket teljesíteni kell, így nincs lehetőség nagyobb arányú szabadságolásra. pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád fürdő) Telefonszám: (22) 330-229. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 18,25 18,55 CHF 156,10 160,20 DEM 128,50 130,80 ESP 1,5000 1,5550 GRD 0,7650 0,8050 ITL 0,1290 0,1335 SEK 28,3366 29,0466 USD 234,00 239,50 Érvényes: 1999. augusztus 7. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig. Internett: www.goldinfo.hu