Fejér Megyei Hírlap, 2000. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA RÖVIDEN Tárlat a JAK-ban Simon Tünde kiállítását március 7-én 18 órakor Hel­­ler Tamás nyitja meg a fehér­vári József Attila Kollé­giumban. A tárlatnyitón közreműködnek: Pintér András, Pintér Dénes és So­mogyi Balázs, a Teleki Blanka Gimnázium diákjai. A közéletről Keresztyének és a közélet címmel tart előadást dr. Sem­­jén Zsolt helyettes államtit­kár Fehérváron, a Szent Ist­ván Művelődési Házban, 7- én 18 órakor a keresztény ér­telmiségiek rendezvényén. Lakossági fórum Dr. Banizs Károly a 16. számú választókerület tele­pülési képviselője 2-án 16 órakor lakossági fórumot tart a fehérvári Köfém klubház­ban. A költségvetésről és ak­tuális gondokról is szó lesz. Repülősök közgyűlése A fehérvári Albatrosz Re­pülő Egyesület 4-én tartja évi szokásos közgyűlését a Malom utca 6. szám alatt. Minden elkötelezett érdek­lődőt elvárnak a szervezők. Ön teszteljen, ne a tolvaj...! Nem állhat minden sarkon és minden ház mellett egyenruhás Nyitottabbak leszünk, amint egy kicsit is leragyog ránk oda­­fentről a meleget adó és ezt a nyitottságot nem csak a szívekre értem. Megkezdődnek a kerti munkák, benépesülnek a kisker­tek és kevesebben töltik a hétvé­géjüket a panelházakban. Ilyen­kor a családiházas övezetek, a falusi porták is könnyebben becserkészhetők, nagyobb az esély a besurranó tolvajok mun­kálkodására. A szakemberek azt mondják, hogy az ilyenfajta bűnesetek megelőzése nem csu­pán rendőrségi feladat, nem is győznek, hisz nem posztolhat minden ház előtt egyenruhás. Már éves is elmúlt az a pro­ject, amelyet három megyében vezettek be, Fehérváron az Öreghegyen, a Beregszászi út 4. szám alatti programirodában várják az érdeklődőket, akik nem csak felvilágosítást kaphat­nak a biztonságossá tehető ott­honról, hanem egy kérdőív se­gítségével maguk is tesztelhetik lakásukat. A kérdőív kitér az ajtók minőségére, biztonsági felszereltségére, a zárak állapo­tára, az ablakokra és nem utolsó­sorban a szomszédokkal való vi­szonyra. Ugyanis, ha odafigye­lünk egymásra, a szomszéd la­kására, házra, kisebb eséllyel kutakodik a rosszakaratú ide­gen. Az irodában hétfőn, pénte­ken délelőtt, szerdán délután fo­gadják az érdeklődőket, akik többek közt azt is megtudhatják, hogyan érdemes elkészíteni ott­honuk értékleltárát. Ha a baj, a betörés megtörtént, a legfonto­sabb megadni a helyszínelő ren­dőröknek műszaki cikkeink gyári számát, ékszereink leírá­sát, értékes ruháink leltárát, ok­mányaink felsorolását. Nem lehet így felcuccolni, ha közben a szomszéd kukucskál... P­ÁLYÁZATI FELHÍVÁS Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány pályázatot hirdet a 2000/2001 tanévre az oktatás, nevelés hatékonyságának növelése, tartalmi gazdagításának érdekében a témakörben. Pályázati alap: 193 millió Ft. P­l. A települések külterületén és az 1100 fő alatti lakosú településeken 1-4 évfolyammal működő általános iskolák eszközfejlesztése, a tanterem építése és egyéb tartós beruházások kivételével. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlap a 3 melléklettel 2 példányban történő benyújtása. Ezenkívül a pályázathoz csatolni kell az önkormányzat által elfogadott eszközfejlesztési ütemtervet (2 példányban). (Alaprendelet 11/1994.(VI. 8.) MKM 7. számú melléklet, 2000. évi költségvetési törvény) Pályázat beadási határideje: 2000. szeptember 15. P­ 2. A körzeti feladatokat ellátó szakszolgálati intézmények és a logopédiai, gyógytestnevelési feladatok ellátásához kapcsolódó bérköltségek résztámogatása (legalább 2 önkormányzat együttműködésével), valamint a 14/1994. VI. 24. MKM rendelet 4. számú mellékletében szereplő eszközök és felszerelések támogatása a helységek kivételével. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlap a 3 melléklettel 7 példányban történő benyújtása, kivétel a kétféle árajánlat (3. sz. melléklet), melyet csak 2 példányban kell benyújtani. Ezenkívül a pályázathoz csatolni kell az együttműködő önkormányzatoknak az együttműködést igazoló szerződést (2 példányban). Pályázat beadási határideje: 2000. április 3. §-3. Az oktatási, nevelési intézmények épületeinél a balesetveszély elhárítására szolgáló állagmegóvási munkák költségeinek résztámogatása. A pályázónak 30% önrészt kell biztosítania. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlap a 3 melléklettel 7 példányban történő benyújtása, kivéve a két kivitelező árajánlatát (3. sz. melléklet), melyet csak 2 példányban kell benyújtani. A pályázathoz csatolni kell 2 példányos szakértői véleményt is, amely bizonyítja, hogy az állagmegóvási munkák a balesetveszély elhárítására szolgálnak. Pályázat beadási határideje: 2000. május 3. 1-4. Az oktatási és nevelési intézmények eszközfejlesztése, a tanterem építése és egyéb tartós beruházások kivételével. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlap a 3 melléklettel 2 példányban történő benyújtása. Ezenkívül a pályázathoz csatolni kell az önkormányzat által elfogadott eszközfejlesztési ütemtervet (2 példányban). (Alaprendelet 11/1994.(VI. 8.) MKM 7. számú melléklet, 2000. évi költségvetési törvény). A pályázat beadási határideje: 2000. szeptember 15. 1-5. 10. évfolyamtól szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges középiskolai és szakképzési tanulók személyre szóló ösztöndíj-támogatása, a tanulmányaik fenntartásának elősegítése érdekében (havi díj 5500 Ft/fő 10 hónapra) Azok a diákok pályázhatnak (iskolájukon keresztül), akiknek családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a 2000. évi minimálbért és a tanév végi tanulmányi átlaga legalább 4,5 volt. A pályázati adatlapot és az ösztöndíjigénylő lapot az intézmény szerezheti be és hibátlan kitöltéséről az osztályfőnök gondoskodik. Intézményenként 5 tanuló pályázhat és az intézmény rangsorolja a pályázókat. A rangsorolás hiányában automatikusan a leirati sorrendet veszi figyelembe a kuratórium. Az ösztöndíjigénylő lap mellé csatolni kell az osztályfőnöki véleményt, valamint a család kereső tagjainak jövedelemigazolását. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlapot és az ösztöndíj­ igénylő lapot 2 példányban kell kitölteni. Az ösztöndíjigénylő lap mellé csatolni kell a szülők jövedelemigazolását is. Pályázat beadási határideje: 2000. június 30. 1-6. A pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó szervezetek számára a következő témakörökben: Pedagógiai értékelés, mérés A kerettantervek megismertetése és a helyi pedagógiai programok hozzáigazítása A nevelőmunkát erősítő, segítő szolgáltatás támogatása A pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlapot, a pályázatot és a költségvetést 7 példányban kell beküldeni. Árajánlatot nem kell mellékelni. Pályázat beadási határideje: 2000. június 30. A pályázatokhoz csatolni kell az 1000 Ft pályázati díj befizetését igazoló bankszámla kivonatát. A Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány bankszámlaszáma: 11736116-20156660 OTP A pályázat terjedelme: maximum 4 oldal. A határidőn túl és hiányosan benyújtott pályázatokat a kuratórium nem veszi figyelembe. Az intézmények, illetve fenntartóik a pályázati adatlapokat­­ a Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítványtól igényelhetik (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) levélben megküldött, a pályázó címére címzett, közepes méretű, felbélyegzett borítékkal. Személyes felvilágosítás kérhető, illetve adatlap igényelhető. Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Humán Főosztálya Lajkóné Schleier Tünde, kuratórium titkára Székesfehérvár, Piac tér 14-16. 1. emelet 101 szoba. Naponta 8.00-11.00 Telefon: 312-312/178 Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány kuratóriuma 2000. március 1., SZERDA A MAI NAP KRÓNIKÁJA DÖMÖLKI LAJOS ROVATA Az a rettegett 11. paragrafus A magyar népbíróságok ítélkezési gyakorlatát nem véletlenül érték és érik folyamatosan kritikák. Egyik törvényességi problé­mát maguk a törvények hiányai jelentik, hiszen 1945-ben, amikor a háborús bűnösök felett ítélkezni kellett - akárcsak Nürnbergben - , visszamenőleges hatállyal születtek meg a büntető rendelkezé­sek és határolódtak körül a bűnnek tekinthető cselekedetek. Ezt a gyakorlatot pedig az igazságosságra valamennyire is adó törvény­­hozás nem ismerheti el. Ettől még ott volt a bűnök sora: a népirtás, a kegyetlenkedések és az államhatalom eszközeivel elkövetett em­beri megalázások tömege. Morális szempontból tehát mindenkép­pen ítélkezni kellett, de a jogtechnika ehhez nem adott formális le­hetőségeket. Nos, ekkor „politikai döntés született”, és az aggályos küllemi részeken túltették magukat a bírák. Olyanok is, mint dr. Jankó Péter, aki később a koncepciós perekben legalább ennyire könnyű lélekkel mentesítette magát az eljárási szabályoktól és a befolyásolástól. Tulajdonképpen a nyilasok és a háborús bűnösök pereinek tárgyalásakor megszületett az a precedens, amely lehető­vé tette a későbbi politikai perek lebonyolítását is. A szokatlan gyakorlat miatt a bírák maguk is zavarban voltak a háborús bű­nök megítélését illetően, hiszen nem volt kodifikált jogszabály, amely körülhatárolta volna, melyik eset milyen minősítéssel ke­rülhet a mérlegre. Igen nehéz rangsort felállítani éppen a népbíró­sági rendelet 11. paragrafusában, mert az egy gyűjtőszakasz és a háborús bűnök kategóriájába tartozik eszerint: a „megszállt terü­leteken elkövetett törvénytelenség, a nemzetközi jog súlyos meg­sértése, a megkínzások és törvénytelen kivégzések,... illetve a saj­tóban, rádióban és egyéb úton elkövetett uszítás” is. Az ítélkezési gyakorlat szerint - mármint ahol a törvényi formákra adnak, pl. az angolszász országokban- a legsúlyosabb tétel tárgyalásával kezdik a procedúrát, és annak ítéleti tételeit csak abban az esetben építik át halmazati büntetéssé, ha a többi bűncselekmény is meg­közelítőleg azonos jellegű. Összbüntetést egy sajtópropaganda út­ján elkövetett uszítás és a deportálás megszervezésénél együtt aligha lehetett volna halálos ítéletté szeigerelni. A magyar népbí­rósági gyakorlat azonban más volt. Rakta egymásra a legkisebb tételeket is, a nyilvánvalóan gonosz emberek esetén - még a méltó­ságáról is megfeledkezve - a bíró ordítozott a vádlottal, nem adott lehetőséget, hogy a kellő és méltányolható határon belül védekezé­sét előterjessze. Ettől még a bűn az bűn maradt, de nehezen hihető, hogy a tatáron nem esett folt. királyunk, csak császárunk és a zsidó nép nem más, mint antitézi­­se a keresztény tézisnek, hogy mindig figyelmeztesse a keresz­ténységet, mikor van az igazság útján. Ez nagyon fontos. Fontos az a kijelentés is, hogy az Ószö­vetségnek csak a Krisztus rész­éről elfogadott tételei tartoznak a Törvénybe..." Az már csak egy fintor, hogy a naplóból megtud­hatjuk, a pap révén értesült arról, hogy Mindszenty lett az új her­cegprímás „akivel kapcsolatosan el kellett járnom, még mint Nem­zetvezetőnek.” Szálasi folyamatosan vezette naplóját, és ez alól kivételt a janu­ár 23. és március 1. közötti idő­szak jelentette. Valószínűleg be­lefáradt a vegzálásba, előtte az összes nyilas vezető perében ta­núként hallgaták ki, s mindannyi­szor szembesülnie kellett a vádak súlyával. Ekkor viszont ezt je­gyezte be: „A mai napon lezáró­dott a főtárgyalásom: ítélet, kötél általi halál. A mai naptól kezdő­dően az Úristen előtt állok. De összehasonlíthatatlanul nyugod­­tabban, mint dr. Jankó tanácsel­nök, aki az ítéletet hozta. Nem akarok se vele, se az ítélettel fog­lalkozni, annyira tele vagyok un­dorral és megvetéssel. Ez a bíró­ság nem ítélt, hanem gyilkolt. Halálosan szeretett nemzetem rövidesen meg fog menteni. Meggyőződésem, hogy haló po­raim elégtételt fognak kapni. Ma megcsináltam a végrendeletemet is. Politikai végrendeletet külön nem csinálok, utolsó szó jogán." Az ítélet alapját a népirtás jelen­tette, de halmazatként a nyilasok által elkövetett összes bűntettet Szálasi rovására írták és egyféle­képpen, mint felbujtó is szerepelt a nehezen minősíthető ítéleti in­doklásban. Egy bizonyos, a zsi­dók kivégzése önmagában is, mint minősített bűncselekmény magával vonta a halálos ítéletet. Ettől még az elítélésre váró bűnös kereshette a mentséget. A napló­ban lelki vigaszként a következő állt 1945 karácsonyának előnap­­ján: „Délelőtt Péterfi Gedeon rk. pap jött lelki vigaszt adni, aki a papnevelde gondnoka. Nagyon megörültem neki. Nálam volt a zárkámban. Felhasználtam az al­kalmat és meggyóntam. Talán háromnegyed órát beszélgettünk lelki dolgokról. Nagy megvilágo­sodás is lett bennem. Péterfi ugyancsak kijelentette, hogy a zsidó nép Krisztus megöletése óta már nem választott nép, mert kijelentette, hogy nekünk nincs 1946-ban, ezen a napon hirdet­ték ki a Szálasi-per ítéletét: kötél általi halál. Napló Kegyelmi ügy A hirtelenjében kreált bírósági rendszerben a Népbíróságok Or­szágos Tanácsa kezébe került mindazon kegyelmi ügyek elbí­rálása, ami a régebbi törvényke­zési gyakorlatban a Curia joga lett volna. A kegyelmi ügyeket a NOT minősítette és terjesztette fel az államfőhöz. Ebben az eset­ben Bojta Béla feladata volt az akták elbírálása (a koncepciós perekben vérbíróként szerepelt a legsikeresebben). Tehát egy cu­­riai tanács helyett egymaga véle­kedhetett. A Szálasi-ügyben a népbíróság már az első fokon meghozta a halálos ítéleteket Szálasi, Szőllősi Jenő, Kemény Gábor, Csia Sándor és Vajna Gá­bor ügyében. Ez azt jelentette, hogy all. paragrafus rendelke­zései értelmében fellebbezésnek helye nem volt és csak kegyelmi kérvényt terjeszthettek fel. Eh­hez kellett magának a bíróságnak az ajánlása is. Szőllősi és Ke­mény esetében kegyelemre mél­tónak találta az első fokon eljáró tanács az ügyet, mert nyilváno­san megtagadták a nemzeti szo­cializmust, és „szinte versenyez­tek a volt nemzetvezető diszk­­reditálásában.” Bojta úgy véle­kedett, hogy az első bíróság ama álláspontja, hogy a nevezettek „megtértek”, nem értékelhető. Cselekedeteiket is átminősítette a „magyar nép elleni merényletté”, amit, mint nyilasok követtek el — bár ez a jogi kategória nem létezett. Reis István igazságügyi miniszter gratulált a döntésekhez, és már csak a Nürnbergi Katonai Törvényszék jóváhagyására vár­tak, hogy az ítéleteket végre is hajtsák.

Next