Fejér Megyei Hírlap, 2000. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA RÖVIDEN Tárlat a JAK-ban Simon Tünde kiállítását március 7-én 18 órakor Heller Tamás nyitja meg a fehérvári József Attila Kollégiumban. A tárlatnyitón közreműködnek: Pintér András, Pintér Dénes és Somogyi Balázs, a Teleki Blanka Gimnázium diákjai. A közéletről Keresztyének és a közélet címmel tart előadást dr. Semjén Zsolt helyettes államtitkár Fehérváron, a Szent István Művelődési Házban, 7- én 18 órakor a keresztény értelmiségiek rendezvényén. Lakossági fórum Dr. Banizs Károly a 16. számú választókerület települési képviselője 2-án 16 órakor lakossági fórumot tart a fehérvári Köfém klubházban. A költségvetésről és aktuális gondokról is szó lesz. Repülősök közgyűlése A fehérvári Albatrosz Repülő Egyesület 4-én tartja évi szokásos közgyűlését a Malom utca 6. szám alatt. Minden elkötelezett érdeklődőt elvárnak a szervezők. Ön teszteljen, ne a tolvaj...! Nem állhat minden sarkon és minden ház mellett egyenruhás Nyitottabbak leszünk, amint egy kicsit is leragyog ránk odafentről a meleget adó és ezt a nyitottságot nem csak a szívekre értem. Megkezdődnek a kerti munkák, benépesülnek a kiskertek és kevesebben töltik a hétvégéjüket a panelházakban. Ilyenkor a családiházas övezetek, a falusi porták is könnyebben becserkészhetők, nagyobb az esély a besurranó tolvajok munkálkodására. A szakemberek azt mondják, hogy az ilyenfajta bűnesetek megelőzése nem csupán rendőrségi feladat, nem is győznek, hisz nem posztolhat minden ház előtt egyenruhás. Már éves is elmúlt az a project, amelyet három megyében vezettek be, Fehérváron az Öreghegyen, a Beregszászi út 4. szám alatti programirodában várják az érdeklődőket, akik nem csak felvilágosítást kaphatnak a biztonságossá tehető otthonról, hanem egy kérdőív segítségével maguk is tesztelhetik lakásukat. A kérdőív kitér az ajtók minőségére, biztonsági felszereltségére, a zárak állapotára, az ablakokra és nem utolsósorban a szomszédokkal való viszonyra. Ugyanis, ha odafigyelünk egymásra, a szomszéd lakására, házra, kisebb eséllyel kutakodik a rosszakaratú idegen. Az irodában hétfőn, pénteken délelőtt, szerdán délután fogadják az érdeklődőket, akik többek közt azt is megtudhatják, hogyan érdemes elkészíteni otthonuk értékleltárát. Ha a baj, a betörés megtörtént, a legfontosabb megadni a helyszínelő rendőröknek műszaki cikkeink gyári számát, ékszereink leírását, értékes ruháink leltárát, okmányaink felsorolását. Nem lehet így felcuccolni, ha közben a szomszéd kukucskál... PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány pályázatot hirdet a 2000/2001 tanévre az oktatás, nevelés hatékonyságának növelése, tartalmi gazdagításának érdekében a témakörben. Pályázati alap: 193 millió Ft. Pl. A települések külterületén és az 1100 fő alatti lakosú településeken 1-4 évfolyammal működő általános iskolák eszközfejlesztése, a tanterem építése és egyéb tartós beruházások kivételével. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlap a 3 melléklettel 2 példányban történő benyújtása. Ezenkívül a pályázathoz csatolni kell az önkormányzat által elfogadott eszközfejlesztési ütemtervet (2 példányban). (Alaprendelet 11/1994.(VI. 8.) MKM 7. számú melléklet, 2000. évi költségvetési törvény) Pályázat beadási határideje: 2000. szeptember 15. P 2. A körzeti feladatokat ellátó szakszolgálati intézmények és a logopédiai, gyógytestnevelési feladatok ellátásához kapcsolódó bérköltségek résztámogatása (legalább 2 önkormányzat együttműködésével), valamint a 14/1994. VI. 24. MKM rendelet 4. számú mellékletében szereplő eszközök és felszerelések támogatása a helységek kivételével. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlap a 3 melléklettel 7 példányban történő benyújtása, kivétel a kétféle árajánlat (3. sz. melléklet), melyet csak 2 példányban kell benyújtani. Ezenkívül a pályázathoz csatolni kell az együttműködő önkormányzatoknak az együttműködést igazoló szerződést (2 példányban). Pályázat beadási határideje: 2000. április 3. §-3. Az oktatási, nevelési intézmények épületeinél a balesetveszély elhárítására szolgáló állagmegóvási munkák költségeinek résztámogatása. A pályázónak 30% önrészt kell biztosítania. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlap a 3 melléklettel 7 példányban történő benyújtása, kivéve a két kivitelező árajánlatát (3. sz. melléklet), melyet csak 2 példányban kell benyújtani. A pályázathoz csatolni kell 2 példányos szakértői véleményt is, amely bizonyítja, hogy az állagmegóvási munkák a balesetveszély elhárítására szolgálnak. Pályázat beadási határideje: 2000. május 3. 1-4. Az oktatási és nevelési intézmények eszközfejlesztése, a tanterem építése és egyéb tartós beruházások kivételével. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlap a 3 melléklettel 2 példányban történő benyújtása. Ezenkívül a pályázathoz csatolni kell az önkormányzat által elfogadott eszközfejlesztési ütemtervet (2 példányban). (Alaprendelet 11/1994.(VI. 8.) MKM 7. számú melléklet, 2000. évi költségvetési törvény). A pályázat beadási határideje: 2000. szeptember 15. 1-5. 10. évfolyamtól szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges középiskolai és szakképzési tanulók személyre szóló ösztöndíj-támogatása, a tanulmányaik fenntartásának elősegítése érdekében (havi díj 5500 Ft/fő 10 hónapra) Azok a diákok pályázhatnak (iskolájukon keresztül), akiknek családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a 2000. évi minimálbért és a tanév végi tanulmányi átlaga legalább 4,5 volt. A pályázati adatlapot és az ösztöndíjigénylő lapot az intézmény szerezheti be és hibátlan kitöltéséről az osztályfőnök gondoskodik. Intézményenként 5 tanuló pályázhat és az intézmény rangsorolja a pályázókat. A rangsorolás hiányában automatikusan a leirati sorrendet veszi figyelembe a kuratórium. Az ösztöndíjigénylő lap mellé csatolni kell az osztályfőnöki véleményt, valamint a család kereső tagjainak jövedelemigazolását. Pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlapot és az ösztöndíj igénylő lapot 2 példányban kell kitölteni. Az ösztöndíjigénylő lap mellé csatolni kell a szülők jövedelemigazolását is. Pályázat beadási határideje: 2000. június 30. 1-6. A pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó szervezetek számára a következő témakörökben: Pedagógiai értékelés, mérés A kerettantervek megismertetése és a helyi pedagógiai programok hozzáigazítása A nevelőmunkát erősítő, segítő szolgáltatás támogatása A pályázat benyújtásának feltétele: A pályázati adatlapot, a pályázatot és a költségvetést 7 példányban kell beküldeni. Árajánlatot nem kell mellékelni. Pályázat beadási határideje: 2000. június 30. A pályázatokhoz csatolni kell az 1000 Ft pályázati díj befizetését igazoló bankszámla kivonatát. A Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány bankszámlaszáma: 11736116-20156660 OTP A pályázat terjedelme: maximum 4 oldal. A határidőn túl és hiányosan benyújtott pályázatokat a kuratórium nem veszi figyelembe. Az intézmények, illetve fenntartóik a pályázati adatlapokat a Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítványtól igényelhetik (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) levélben megküldött, a pályázó címére címzett, közepes méretű, felbélyegzett borítékkal. Személyes felvilágosítás kérhető, illetve adatlap igényelhető. Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Humán Főosztálya Lajkóné Schleier Tünde, kuratórium titkára Székesfehérvár, Piac tér 14-16. 1. emelet 101 szoba. Naponta 8.00-11.00 Telefon: 312-312/178 Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány kuratóriuma 2000. március 1., SZERDA A MAI NAP KRÓNIKÁJA DÖMÖLKI LAJOS ROVATA Az a rettegett 11. paragrafus A magyar népbíróságok ítélkezési gyakorlatát nem véletlenül érték és érik folyamatosan kritikák. Egyik törvényességi problémát maguk a törvények hiányai jelentik, hiszen 1945-ben, amikor a háborús bűnösök felett ítélkezni kellett - akárcsak Nürnbergben - , visszamenőleges hatállyal születtek meg a büntető rendelkezések és határolódtak körül a bűnnek tekinthető cselekedetek. Ezt a gyakorlatot pedig az igazságosságra valamennyire is adó törvényhozás nem ismerheti el. Ettől még ott volt a bűnök sora: a népirtás, a kegyetlenkedések és az államhatalom eszközeivel elkövetett emberi megalázások tömege. Morális szempontból tehát mindenképpen ítélkezni kellett, de a jogtechnika ehhez nem adott formális lehetőségeket. Nos, ekkor „politikai döntés született”, és az aggályos küllemi részeken túltették magukat a bírák. Olyanok is, mint dr. Jankó Péter, aki később a koncepciós perekben legalább ennyire könnyű lélekkel mentesítette magát az eljárási szabályoktól és a befolyásolástól. Tulajdonképpen a nyilasok és a háborús bűnösök pereinek tárgyalásakor megszületett az a precedens, amely lehetővé tette a későbbi politikai perek lebonyolítását is. A szokatlan gyakorlat miatt a bírák maguk is zavarban voltak a háborús bűnök megítélését illetően, hiszen nem volt kodifikált jogszabály, amely körülhatárolta volna, melyik eset milyen minősítéssel kerülhet a mérlegre. Igen nehéz rangsort felállítani éppen a népbírósági rendelet 11. paragrafusában, mert az egy gyűjtőszakasz és a háborús bűnök kategóriájába tartozik eszerint: a „megszállt területeken elkövetett törvénytelenség, a nemzetközi jog súlyos megsértése, a megkínzások és törvénytelen kivégzések,... illetve a sajtóban, rádióban és egyéb úton elkövetett uszítás” is. Az ítélkezési gyakorlat szerint - mármint ahol a törvényi formákra adnak, pl. az angolszász országokban- a legsúlyosabb tétel tárgyalásával kezdik a procedúrát, és annak ítéleti tételeit csak abban az esetben építik át halmazati büntetéssé, ha a többi bűncselekmény is megközelítőleg azonos jellegű. Összbüntetést egy sajtópropaganda útján elkövetett uszítás és a deportálás megszervezésénél együtt aligha lehetett volna halálos ítéletté szeigerelni. A magyar népbírósági gyakorlat azonban más volt. Rakta egymásra a legkisebb tételeket is, a nyilvánvalóan gonosz emberek esetén - még a méltóságáról is megfeledkezve - a bíró ordítozott a vádlottal, nem adott lehetőséget, hogy a kellő és méltányolható határon belül védekezését előterjessze. Ettől még a bűn az bűn maradt, de nehezen hihető, hogy a tatáron nem esett folt. királyunk, csak császárunk és a zsidó nép nem más, mint antitézise a keresztény tézisnek, hogy mindig figyelmeztesse a kereszténységet, mikor van az igazság útján. Ez nagyon fontos. Fontos az a kijelentés is, hogy az Ószövetségnek csak a Krisztus részéről elfogadott tételei tartoznak a Törvénybe..." Az már csak egy fintor, hogy a naplóból megtudhatjuk, a pap révén értesült arról, hogy Mindszenty lett az új hercegprímás „akivel kapcsolatosan el kellett járnom, még mint Nemzetvezetőnek.” Szálasi folyamatosan vezette naplóját, és ez alól kivételt a január 23. és március 1. közötti időszak jelentette. Valószínűleg belefáradt a vegzálásba, előtte az összes nyilas vezető perében tanúként hallgaták ki, s mindannyiszor szembesülnie kellett a vádak súlyával. Ekkor viszont ezt jegyezte be: „A mai napon lezáródott a főtárgyalásom: ítélet, kötél általi halál. A mai naptól kezdődően az Úristen előtt állok. De összehasonlíthatatlanul nyugodtabban, mint dr. Jankó tanácselnök, aki az ítéletet hozta. Nem akarok se vele, se az ítélettel foglalkozni, annyira tele vagyok undorral és megvetéssel. Ez a bíróság nem ítélt, hanem gyilkolt. Halálosan szeretett nemzetem rövidesen meg fog menteni. Meggyőződésem, hogy haló poraim elégtételt fognak kapni. Ma megcsináltam a végrendeletemet is. Politikai végrendeletet külön nem csinálok, utolsó szó jogán." Az ítélet alapját a népirtás jelentette, de halmazatként a nyilasok által elkövetett összes bűntettet Szálasi rovására írták és egyféleképpen, mint felbujtó is szerepelt a nehezen minősíthető ítéleti indoklásban. Egy bizonyos, a zsidók kivégzése önmagában is, mint minősített bűncselekmény magával vonta a halálos ítéletet. Ettől még az elítélésre váró bűnös kereshette a mentséget. A naplóban lelki vigaszként a következő állt 1945 karácsonyának előnapján: „Délelőtt Péterfi Gedeon rk. pap jött lelki vigaszt adni, aki a papnevelde gondnoka. Nagyon megörültem neki. Nálam volt a zárkámban. Felhasználtam az alkalmat és meggyóntam. Talán háromnegyed órát beszélgettünk lelki dolgokról. Nagy megvilágosodás is lett bennem. Péterfi ugyancsak kijelentette, hogy a zsidó nép Krisztus megöletése óta már nem választott nép, mert kijelentette, hogy nekünk nincs 1946-ban, ezen a napon hirdették ki a Szálasi-per ítéletét: kötél általi halál. Napló Kegyelmi ügy A hirtelenjében kreált bírósági rendszerben a Népbíróságok Országos Tanácsa kezébe került mindazon kegyelmi ügyek elbírálása, ami a régebbi törvénykezési gyakorlatban a Curia joga lett volna. A kegyelmi ügyeket a NOT minősítette és terjesztette fel az államfőhöz. Ebben az esetben Bojta Béla feladata volt az akták elbírálása (a koncepciós perekben vérbíróként szerepelt a legsikeresebben). Tehát egy curiai tanács helyett egymaga vélekedhetett. A Szálasi-ügyben a népbíróság már az első fokon meghozta a halálos ítéleteket Szálasi, Szőllősi Jenő, Kemény Gábor, Csia Sándor és Vajna Gábor ügyében. Ez azt jelentette, hogy all. paragrafus rendelkezései értelmében fellebbezésnek helye nem volt és csak kegyelmi kérvényt terjeszthettek fel. Ehhez kellett magának a bíróságnak az ajánlása is. Szőllősi és Kemény esetében kegyelemre méltónak találta az első fokon eljáró tanács az ügyet, mert nyilvánosan megtagadták a nemzeti szocializmust, és „szinte versenyeztek a volt nemzetvezető diszkreditálásában.” Bojta úgy vélekedett, hogy az első bíróság ama álláspontja, hogy a nevezettek „megtértek”, nem értékelhető. Cselekedeteiket is átminősítette a „magyar nép elleni merényletté”, amit, mint nyilasok követtek el — bár ez a jogi kategória nem létezett. Reis István igazságügyi miniszter gratulált a döntésekhez, és már csak a Nürnbergi Katonai Törvényszék jóváhagyására vártak, hogy az ítéleteket végre is hajtsák.