Fejér Megyei Hírlap, 2000. augusztus (45. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

b MA: Az anyatej világnapja van, bár akik ezen élnek, nem nyilatkoztak róla. A „csodaszerről” így is sokat megtudtunk. (3. oldal) Környezetünk lehet jövőre zöldebb Az elmúlt 10 évben jelen­tősen változott a hazai jár­műpark összetétele. Ez nem feltétlenül negatív irányba mutat, mert megjelentek a piacon azok a korszerű dí­zeljárművek is, amelyek ke­vésbé „veszélyesek” a kör­nyezetre.. . (4. oldal) HIRLAP . Tiszta fej, nyugalom kell a lóhoz Szomorú baleset történt szombaton Szabadegyhá­zán. Szomorú, s egyben kü­lönös is: egy ló okozott halá­los sérüléseket a tulajdono­sának. Mint megtudtuk, a hasonló balesetek oka igen gyakran az, hogy goromba vele az ember... (9. oldal) IIII llllllll iliiiii 9770133 040020 00178 Az ágyaink maradnak Szakmai konszenzus a megyei egyeztető fórumon Megtartotta tegnap ülését a megyei egészségügyi egyeztető fórum. Az intézményeket mű­ködtető 13 önkormányzat, vala­mint az önkormányzatok által átadott feladatokat ellátó egyéb szervezetek képviselői tegnap megtették ajánlatukat az ágy­számokra, a járóbeteg-ellátási, a gondozási és a nem szakorvosi ellátási heti óraszámokra. Mint dr. Ferencz Péter megyei tiszti főorvos tájékoztatójából meg­tudtuk, Fejérben nem voltak lé­nyeges szakmai viták, mivel a rendeletben meghatározott ke­reteknél kevesebb a beérkezett ajánlatok mennyisége. Mint már évek óta, most is csak a már mű­ködő ellátásokat kötik le. (Folytatás a 3. oldalon) Ettől lesz jobb a bor? A törvénymódosítás sok kistermelő „halálát” jelenti A mai naptól a bor is a jöve­déki termékek körébe tartozik. A szőlőtermelés, borkészítés csak akkor számít legálisnak, ha 0 0 1 7 8 a gazdák,nyilvántartásba vétetik magukat a vámhivatalnál. A jogszabály-szigorítások, az ad­minisztrációs kötelezettségek sok gazda számára tevékenysé­gük befejezését is jelentheti. Az új rendelkezések meglehetősen megosztják a gazdálkodókat, ám abban mégis egyeznek, hogy többségüknek fenntartásai van­nak. (6. oldal) A móri Frey Szabolcsok többször fogadtak a vidéki borturizmus keretében vendégeket Fotó: Lázár Miben bízhatunk? Nagy nemzeti ünnepeket többnyire fővá­rosokban és nagyobb városokban volt szo­kás ünnepelni. A millennium azzal is ki­emelkedik a sorból, hogy az önkormányza­tok maguk szervezik, és azt kérik fel a zászló átadására, akit szívesen látnak ünnepi szó­nokként. Nemeskürty István szerint: ilyen demokratikus kezdeményezés a magyar tör­ténelemben még nem volt. Ezekből az alul­ról jött kezdeményezésekből, a sok-sok ap­róból áll össze a nagy egész. Legyenek bár az ország vezetői zseniálisak, vagy alkalmatlanok a hatalom gyakorlására, a nép és a szellemi, a gazdasági elit együttes akarata nélkül semmire sem jutnának. Ezt az országot, ezt a népet gyakran érték súlyos­­ tragédiák, ha a emberekben nem munkált volna az újrakezdés bátorsága, az utódok, a jövő iránti felelősség, a határtalan türe­lem, szorgalom és kreativitás, ma nem lennének millenniumi ünnepek és nem magyarul szólnának a szónokok. Ercsibe az Eötvös család települt, Martonvásárra a Brunszvi­­kok, Alcsúton József főherceg, az egyetlen Habsburg-fejede­­lem, akinek még 1945 után sem döntötték le a szobrát, s most is ott áll a József nádor téren. Akkor is rendbe kellett tenni a kor­szerű gazdálkodás és gazdaság elvei alapján az országrészeket. Megkértek egy császári, királyi tábornokot, a napóleoni hábo­rúk hősét, Lilien Józsefet, aki közismert volt korszerű nézetei­ről. A Brunszvikok Nebbient, egy német tájépítőt hívtak, ő al­kotta meg mintabirtokukat. Az emberek akkor és azóta is meg­találták­­ sokszor az uralkodó gazdaságpolitika ellenére a legkorszerűbb formákat és tartalmakat. E századfordulóra sem maradt más remény, mint a polgárok bölcsessége. - zágoni - Szerdán a Hírlapban • A szűrőbusz tizennégy évig járta a falvakat - most elrom­lott, szűrőbrigádok dolgoznak majd helyette • Új otthonra lelt az első csángó magyar iparművész, a keramikus Petrás Anna Nyilatkoznia kell annak, aki „olajos” Az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottsága hétfői ülésén elfogadta Lentner Csaba MIÉP-es képviselő azon indítványát, hogy a testület hallgassa meg az 1993 nyarán az olajügyekkel kapcsolatban létrehozott operatív bizottság mind az öt, akkor miniszteri tisztet betöltő tagját. Az operatív bizottság tagja volt a pénzügyi, az ipari, a köz­lekedési, a külgazdasági és a belügyi tárca vezetője. Szintén megszavazták, hogy az elmúlt időszak egyes vezető állami tisztségviselőinek nyilat­kozniuk kelljen, az ő vagy köz­vetlen hozzátartozóik tulajdo­nában volt-e, van-e olajipari te­vékenységgel foglalkozó gaz­dasági társaság vagy egyéni vállalkozás, illetve végeztek-e ügyvédi, tanácsadói, szakértői vagy másfajta munkát olajfor­galmazással kapcsolatos vállal­kozásnál jövedelemszerzés cél­jából, illetve olajvállalkozások­tól származott-e bárminemű jö­vedelmük, bevételük. (Foly­tatása a 2. oldalon, A titkosszol­gálat visszautasítja címmel.) Nem tűr halasztást A romakérdés azonnali intézkedéseket igényel A pártok és a társadalmi szer­vezetek összefogását, kormány­­biztos kinevezését tartja szüksé­gesnek a romakérdés megnyug­tató megoldásához a Zöld De­mokraták Pártja.­­ Azonnali intézkedésre van szükség az érintettek és a szak­emberek bevonásával - hangsú­lyozta Teszler István, a párt társ­elnöke hétfőn Budapesten sajtó­­tájékoztatón. A párt vezetősége szerint - mint azt állásfoglalásuk tartal­mazza- a romakérdés kezelésé­re kormánybiztost kell kinevez­ni, aki megfelelő hatáskörrel és költségvetéssel rendelkezik, és a miniszterelnök közvetlen poli­tikai hatáskörébe tartozik. (mti) Nincs miből emelni Augusztus elsejével várhatóan csak a nagyobb városokban emelkedik a polgármesterek és a képviselők tiszteletdíja - nyi­latkozta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének főtitkára hétfőn. A legnagyobb hazai önkor­mányzati érdekszövetség főtit­kára szerint a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló tör­vény módosításának hatályba­lépésével elvileg minden önkor­mányzatnál lehetővé válik a pol­gármesterek bérének emelése. A több mint 3100 önkor­mányzatból azonban csak a két­­száz-egynéhány város közül is csak a tehetősebbeknek lesz er­re pénze. Az önkormányzatok többsége ugyanis ezt a pluszki­adást az év elején nem tervezte be a költségvetésébe, s emiatt a polgármesterek és a képviselők tiszteletdíja többnyire idén már nem növekszik még egyszer. Az év elején a hatályos szabá­lyozásnak megfelelően az ön­­kormányzatok végrehajtották a béremelést. Ekkor még a mi­niszterek havi 247 ezer forintos fizetéséhez igazították a polgár­­mesterek bérét. A jogszabály módosulásával a köztisztvise­lők illetményalapjának maxi­mum tizenháromszorosát kap­hatják a polgármesterek. (mti) A millennium évében a Rác utca sajátosan viseli a rendszerváltás tulajdonviszonyainak nyomait Csendes a Rác utca, romlik a házak állapota Székesfehérváron, a Palota­város bontását, vele párhuzamo­san az új városrész építését két évtizeddel ezelőtt kezdték. Ez irányította az István király mú­zeum kutatóinak figyelmét a Rác utca múltjának, hagyomá­nyainak feltárására. Eközben merült fel, hogy a városrész egy utcaszakaszát, a Rác utcában ál­ló görögkeleti templom műem­léki környezetét megmentsék, a helyreállított épületekben skan­zent rendezzenek be. A Palota­városi Skanzent Európa Nostra­­díjjal tüntették ki 1990-ben. En­nek tíz éve. (4. oldal)

Next