Fejér Megyei Hírlap, 2005. november (50. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-02 / 256. szám
4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN A Pourtales kastély és lakói Székesfehérvár (s!) A Kodolányi főiskola könyvtára és a Vörösmarty Társaság szervezésében november 3-án, 16 órakor mutatják be Ferdinandy György A Pourtales kastély lakói című, '56-os kötetét. Előtte, 15 órakor az író a Vajda János Könyvesboltban dedikál. Képzeletbeli utazás, videón Székesfehérvár (sf) A Maroshegyi Nyugdíjasklub összejövetelén november 7-én, 15 órai kezdettel Bayer Tibor tart videofilmes előadást a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Megépült a Srí Lanka-i magyar árvaház Budapest, Colombo (bm) -Elkészült a Magyar Baptista Szeretetszolgálat magyar adományozók támogatásával épült árvaháza Srí Lankán, átadása november végén, december elején lesz. - Befejeződött az építése annak a 40 millió forint összköltségű árvaháznak, mely magyar adományozók támogatásából valósult meg - nyilatkozta lapunknak telefonon Szenczi Sándor, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat elnöke. Elmondta: jelenleg a Vajka Magyar Árvaház külső területeinek rendezése és a belső terek festése zajlik, az árvaházat várhatóan november végén, december elején adják át. A Colombo külterületén lévő, háromszintes épületbe száz, a cunami idején árvává lett gyermek költözhet. Az intézmény oktatási, szakmai képzési központ is lesz. Kegyeleti szertartás az emlékkápolnánál A pákozdi Mészeg-hegyen emelt Don-kanyar emlékkápolnánál a második nagy világégés áldozataira emlékeztek tegnap a hozzátartozók és a hívek, Spányi Antal megyés püspök miséjén KRÓNIKA Injekció a bélszínbe Olcsó húsnak nem csak híg lehet a leve, de veszélyes is (Folytatás az 1. oldalról) Berey hozzátette: az ellenőrizhetetlen eredetű termékek, még ha látszólag frissek, tetszetősek is, súlyos kockázatot jelenthetnek a fogyasztókra a veszélyes kórokozók, élősködők, kémiai anyagok jelenléte miatt. Aggályosnak találták azt a húsféleséget is, amelyre fehérvári nagykereskedelmi egységben bukkantak. Hiányzott a magyar nyelvű megjelölés, egészségügyi tájékoztatás. Ugyanott forgalmazott magyar termék magyar előállítójaént engedéllyel és gyártóhellyel nem rendelkező vállalkozót jelöltek meg. Előfordult az is, hogy az élelmes ügyfél vízzel injekciózta a bélszínt, amit aztán lefagyasztott, és nagykereskedőként forgalmazott. Remélhetőleg ivóvizet használt, és „csupán” a vevők pénztárcáját iárosította, az egészséget nem. Az állategészségügyi és élemiszerellenőrző állomásnak ismételten szembesülnie kellett olyan nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokkal, amelyek Szlovákiából közvetlenül behozott húst, húskészítményt forgalmaznak úgy, hogy bejelentési kötelezettségüket elmulasztják. Ezekben az esetekben a veszély abból fakad, hogy sem a fogyasztó, sem a hatóság nem jut elegendő információhoz az adott termék származásáról, tárolási feltételeiről, felhasználási módjáról. Vannak persze további elgondolkodtató példák is. Megemlíthető az, a húsboltokban terjedő gyakorlat, miszerint a hatóság által előzetesen nem engedélyezett módon aprított, befűszerezett, pácolt húsokat készítenek, és a vásárló igényei szerint kimérve vagy előrecsomagolva árusítják. Ez történt az egyik nagy fehérvári lakótelep hentesboltjában is. Tudni kell, hogy az ilyen húsféleségek gyorsan romlanak, és a fűszerek bőséges felhasználása elfedheti a felhasznált alapanyag hibáit. Az élemiszer ellenőrök minden-A nagyon alacsony ár sokszor nagyon silány minőséget is jelent képpen a szigorú hatósági előírások betartásával, ellenőrzötten, gyárilag készült termékek vásárlását javasolják. Nem csak az olcsó vagy gyanús eredetű húsnak lehet egyébként veszélyes a leve. Egyre sűrűbben tapasztalják az illegális csomagolásból származó, főleg darabolt sajtfélék forgalmazását is. Legutóbb budapesti székhelyű cég darabolt és csomagolt engedély nélkül vágott sajtokat, amelyeket két nagy hazai áruházláncnak is eladott. Az engedély és ellenőrzés nélkül elvégzett csomagolás a termék szennyezése, fertőzése és a gyakran megtévesztő, hibás jelölés miatt lehet veszélyes. Tanulságképpen Berey Attila javasolja a vásárolni kívánt termékek alapos szemrevételezését, a csomagolás és a jelölések átböngészését. Nem árt tudni, hogy az ömlesztve, kiméréssel kínált áruknál is kötelező a fogyasztó tájékoztatása. Továbbá azt sem, hogy a nagyon alacsony ár sokszor nagyon silány minőséget is jelent. S különösen állati eredetű termékeknél keressék az előírt tájékoztatást. 2005. NOVEMBER 2., SZERDA Sorsfordító törvények? A csatlakozás nem hozott kirobbanó gazdasági növekedést, ám az új irányelvek segíthetnek (Folytatás az 1. oldalról) - Sikeres volt-e az elmúlt másfél év Európa, illetve Magyarország számára? - Egy tízéves folyamat eredményeként 300 milliós lakosságról 457 milliós közösségre növelte magát az unió. Ez körülbelül annak felelne meg, mintha az Egyesült Államok fölvenné az Orosz Köztársaságot. Mindez úgy zajlott le, hogy megrázkódtatás nem történt a gazdaságokban se az egyik, se a másik oldalon, ez önmagában nagy eredmény, még akkor is, ha a csatlakozás nem hozta a sokak által várt, kirobbanó gazdasági növekedést. Ez utóbbi szerintem illúzió volt, mégis azt mondom, hogy egyértelmű sikerről van szó, hiszen Európa csak ebben a formában tudja felvenni a versenyt a világgal. Ugyanezen ok folytán hazánk számára is sikernek érzem a csatlakozást, amiatt senki nem szenvedett hátrányt, hogy az unió tagja lettünk. Lehet, hogy egyelőre még előnye sincs, de a lehetőség, ami Európa számára lehetőség, az Magyarország számára is az. A bizottsági helyválasztásnál azért történt egy kisebb stratégiai hiba: a kelet-európai képviselők zömében a politikailag izgalmas bizottságokat választották, mások az úgynevezett pénzelosztó bizottságokba mentek, s csak nagyon kevesen lettek tagok a gazdaság lendületbe hozásáért felelős bizottságokban: a belső piaci bizottságban az ellenkező oldalról Szájer József vesz részt, a közös piacért felelős ügyekben szocialistaként pedig egyetlen kelet-európai képviselőként dolgozom, ami nekem személy szerint hatalmas nagy siker, mert ezeken a területeken én lettem az, akit minden egyes konferenciára meghívnak, egész Kelet-Európát képviselve. Ugyanakkor ebben a bizottságban négy francia ül, így a francia érdek négyszer akkor súllyal jelenik meg, mint az egész kelet-európai együtt... Forradalmi változást okozó törvények hatnak majd hamarosan a gazdaságra - Európa gazdasági növekedése alig több mint egy százalék, az Egyesült Államoké négy, Kínáé pedig nyolc százalék. A kibővült Európának egy éven után végig kell gondolnia, pontosan mit is szeretne. A lisszaboni stratégiában megfogalmazott célok megvalósítása, úgy tűnik, akadozik. A legfontosabb jelentés, amit a belső piaci bizottság tagjaként írok, a Globalizáció a belső piac tükrében címet viseli: az áruk termelésében 1992-ben megvalósult közös piac 1,8 százalékos növekedést eredményezett éveken keresztül, ennek azonban mára vége. Európának hatmillió új munkahely megteremtésére van szüksége ahhoz, hogy a szociális vívmányait képes legyen megtartani. Az egyik kitörési pont a szolgáltatások kiterjesztése lehet. Ha például szoftverfejlesztőként szeretnék megjelenni egy másik tagországban, akkor a jelenlegi törvények szerint ott is alakítanom kell egy leányvállalatot, ami nyilvánvalóan jelentős költséggel járna. Az új törvény azt tenné lehetővé, hogy a Magyarországon bejegyzett vállalkozás az unió teljes területén működhetne. A törvényt a belső piaci bizottság tárgyalja, ahol kialakult egy vita a régi és az új tagok között: az európai szocialisták nagy része attól fél, hogy az új törvény miatt a legolcsóbb munkabéren állapodnak meg a munkáltatók. Szerintem nem kell félni ettől: ha a törvény életbe lép, szerintem egy magyar kőműves német társa munkabérének nem a töredékéért, hanem legalább 85-90 százalékáért vállalja el a kinti munkát. A konzervatív pártok, úgy tűnik, ebben az esetben a kelet-európai szociáldemokrata pártokkal összefognak és többséget tudnak szerezni. Ez bizony egy konkrét példája annak, amikor európai szocialista képviselőtársaimmal szemben politizálok. A törvényről várhatóan november 21 -én szavaz a bizottság. - Annak mi az oka, hogy a magyarok többsége az uniót még mindig valami operenciás tengeren túli „földrésznek" képzeli? - A mi magyar törvényeink európai törvények, csak ez még nem tűnt föl nekünk. Valószínűleg azért, mert az indokoltnál kevesebbet beszélnek erről a hazai politikusok és gazdasági szereplők. Azokról a törvényekről, amelyeket átvettünk, úgy gondoljuk, magyar törvények, azokról pedig, melyek ezután keletkeznek, még nem tudjuk, hogy Európában jöttek létre. Bizony lesznek forradalmi változást okozó, gazdasággal kapcsolatos törvények, s a magyar cégek csak ezek életbe léptekor ébrednek majd rá, hogy ezekről ők semmit nem tudnak. Ilyen a már említett szolgáltatásokról szóló irányelv, vagy a kémiai anyagok biztonságáról szóló törvény, a Reach. Az eredeti elképzelés az volt, hogy 2007-től minden egyes gyártó, ahol egy adott anyagot állítanak elő, köteles ezt az anyagot bevizsgáltatni, s igazolni, hogy a termék nem ártalmas. Ha ugyanazt az anyagot öt különböző cég is gyártja, akkor szerintem érdemes ezeknek összefogniuk, és így a költség egyötödére csökken. Ezt a módosítást angol képviselőtársaimmal nyújtottam be, s úgy tűnik, sikerült elfogadtatni. A másik módosító javaslat arról szólt, hogy a kis gyártóknak elég legyen a gyárott anyag papírjait beküldeni, s ne kelljen az anyagonként 20 millió forintos vizsgálatot elvégezniük, mert ez akár a cég halálát is jelentheti. A megyében dolgozó kis- és középvállalkozások erről szerintem semmit nem hallottak, de ami az érdekesebb, az itt működő multinacionális cégek leágazásai sem tudnak erről, így azt sem tudják, mekkora anyagi terhet jelent majd mindez számukra. Problémájukat - mivel nem tudnak róla - nem kommunikálják az uniós képviselők felé, ami akár oda is vezethet, hogy a képviselők az „egészség és a környezetvédelem” érdekében hozott döntése Magyarországon több ezer munkahely megszűnését eredményezheti. Ezért Európa ezen felén sokkal nagyobb szükség lenne a nyugaton már működő, a szó jó értelmében vett lobbizásra. A fehérvári Fő utcán működik uniós képviselői irodája. Kik keresik fel? Egy darabig egyfajta „panaszirodaként" működött, s nagyon konkrét, inkább önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdésekkel kerestek meg. Miért nem csinálják meg a járdát, mikor emelkedik a nyugdíjam, és hasonlókkal. Az iroda célja azonban az, hogy az uniót jobban megismertesse, ezért olyan háttérbeszélgetéseket szeretnénk szervezni, melyeken a hazai döntéshozók jobban megértik, miért is fontos nekik a kapcsolattartás, a törvények ismerete. Tavaly a választókörzetemből kétszáz ember fordult meg a parlamentben, ezt a számot idén jelentősen szeretném növelni, önköltségi áron bárki kijöhetne, s megismerhetné azt a „titokzatos” valamit, amit Európai Parlamentenk hívunk, s ami sokkal érdekesebb, mint amilyennek első hallásra hangzik... Az egyik új törvény lehetővé tenné, hogy a Magyarországon bejegyezett vállalkozás az unió teljes területén működhessen Az Európai Unióban töltött elmúlt másfél év „szájíze” nem egyértelműen édes, ám Herczog Edit úgy véli, most azokkal az új törvényekkel kell foglalkoznunk, melyek 2007-től jelentősen megváltoztathatják az európai gazdaság fejlődését, gyorsíthatják annak ütemét: ilyen a szolgáltatások kiterjesztéséről, vagy a kémiai anyagok biztonságáról szóló törvénytervezet is. PÁRTOK A Mi városunk fóruma A sorozat következő előadására holnap, november 3-án, 15 órakor kerül sor. Témája: a munkavállalás helyzete. Meghívott előadó Őry Csaba, az Európa Parlament képviselője. Helyszín: Gazdaság Háza. (Jógi Árpád Palotavárosi fórum Értesítem a 7. sz. választókörzet lakóit, hogy november 3-án, 18 órától fórumot tartok a Tolnai úti iskolában. A fórum témái: a Petőfi park kialakítása és a Palotavárost érintő 2006. évi fejlesztések. Farkas László települési képviselő