Fejér Megyei Hírlap, 2006. október (51. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-24 / 249. szám
4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP * Jeleket hagyni a jövőnek Közet a megtorlásról Janzer Frigyes művész alkotását is felavatták a megemlékezés során Aba (ma) - A vérből mindig új élet lesz - mondta Kossa Lajos polgármester, az 1956- os eseményekre és hőseire emlékezve. Különleges megemlékezéssel készültek a helybéliek Abán az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából. „Aki magyar, velünk tart" - ezzel az idézettel indult a budapesti események felidézése a Béke téri iskola udvarán. Az abaiak családjaikkal együtt sétáltak ki az iskola udvarára. Olykor néhány idősebb ember tekintete összeért, szemeik beszédesebbek voltak minden szónál. Egy-egy nagymama unokája fülébe súgva válaszolt a kérdésre, vajon mi is történhetett 1956-ban, sőt néhány fiatal buzgón elevenítette fel a történelemórán már megtanultakat. Miközben az 50 éve oly sokszor vitatott eseményt idéztek fel, sorra gyúltak a fáklyák, a falubeliek sétára indultak a békés, október végi estén. Ugyan nem mindenki, különösen a fiatalok nem ismerik a helyi eseményeket, ezért a régi községháza előtti téren az adai pillanatokat is visszaidézték. Az évforduló emlékére pedig az abaiak újabb emlékművet avathattak fel. Janzer Frigyes szobrászművész, akinek több alkotása is díszíti már a községet, újabb szobrot emelt Abán, a Hősök terén. Az este záróakkordjaként a település lakosaival közösen felavatták, megáldották és végül megkoszorúzták a szobrot. Mór (bkl) - Ady Endre Rohanunk a forradalomba című verséből vett idézetet - „A falvak csöndjén dühök remegnek" - adta címnek hétfőn bemutatott könyvének Polgár Péter Antal. A kötet a Móriárokban lezajlott 1956-os eseményeket és azt követő megtorlást dolgozza föl. A hiánypótló munkát dr. Erdős Ferenc, a megyei levéltár igazgatója lektorálta, címlapját Nagy Benedek ugyancsak tegnap fölavatott 1956-os emlékművének a fotója illusztrálja. A kötet - Erdős Ferenc szavai szerint - az egyetlen '56-os munka, amely Fejérben az évfordulóra megjelent. Janzer Frigyes szobrászművész újabb alkotással gazdagította Abát RÖVIDEN Kitüntetett operaénekes Budapest Az októberi forradalom ünnepén a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést adományozta a köztársasági elnök - a miniszterelnök előterjesztésére - Gregor Józsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház Kossuth-díjas operaénekesének. A nemzetközileg is elismert, nagy népszerűségnek örvendő művész az operairodalom nagy hírű basszus szerepeinek interpretátora. Főiskolák közös ünnepe Székesfehérvár (kn) Közösen ünnepli az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját a Nyugat- Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai kara, a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete, valamint a Kodolányi János Főiskola. A megemlékezés az utóbbi A épületének aulájában lesz október 26-án, 17 órakor, vándorkiállítással, filmvetítéssel, zenés műsorral és irodalomtörténészi visszaemlékezéssel. Fáklyákkal a zászlóhoz Sárszentmihály (tt) Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral köszöntötték az ünnepet a településen, ahol a résztvevők tegnap megkoszorúzták az újonnan felállított 1956-os zászlót az évfordulón. Utódaink talán jobban megértik üzenetét Egy minden ízében megalázott nép kelt fel a zsarnokság ellen (Folytatás az 1. oldalról) - 1956 forradalmáról évtizedekig nem beszélhettünk: a leveretés után újjászerveződő egypárti diktatúra véres vasba öltözött törvényeivel kollektív hallgatást parancsolt a nemzetre, bíz- ■■■■ va abban, hogy előbb vagy utóbb kikényszerítheti a kollektív amnéziát, de legalábbis a közönyt. Ezzel alázta meg leginkább az egész kö- —---zösséget, s leplezte szégyenét, hogy csak egy idegen, nemzetellenes hatalom fegyvereire támaszkodva volt képes restaurálni az idegen érdekeket szolgáló diktatúrát - mondta Komán Károly. - A közélet, akár a szélvész, 1989 óta is állandóan zörgeti ablakainkat, s a zajban csak foszlányokat hallunk meg, ezért kell újból és újból hangsúlyoznunk, hogy ez a Ez a váratlan forradalom nem a csoportérdekek forradalma volt" váratlan forradalom nem a csoportérdekek forradalma volt. Egy minden ízében megalázott nép kelt fel a sztálinista zsarnokság ellen.... Utódaink talán jobban megértik ötvenhat üzenetét, s nem fognak civakodni az örökségen. Talán megértik, hogy demokráciában fontos a csoportérdekek kifejezése, de csak addig, amíg nemzeti érdeket nem sért. Most még egy mim szétzilált, megosztott társadalomban élünk, s nem volna jó, ha sokáig érvényes lenne Takács Imre egykori felismerése: „Lakosság lett a népből, lakó---- hely immár hazánk...” - zárta megemelékezését Román Károly, majd felkérésére a pártok, fegyveres erők és társadalmi szervezetek helyezték el az emlékezés koszorúit. A város nevében Warvasovszky Tihamér polgármester Román Károlylyal közösen koszorúzott, majd Csapó Csilla és Pénzes Mihály rótta le kegyeletét. Koszorúzott az MSZP, az SZDSZ, az MDF, a Városunk Lakóiért Szövetség, a fegyveres erők, a vitézi rend és a cserkészek képviselője is. A Fidesz „pártként" ugyan nem helyezett el koszorút, ám magánszemélyként több fideszes politikus is fejet hajtott az új emlékműnél. Az ünnepségen feltűnt egy táblát hordozó férfi, mely tábla azt a kérdést szegezte a megjelentekhez: Miért a „gyilkosok örökösei" koszorúznak, ünnepelnek azon a helyen, ahol a magyar emberek vére folyt? Az ötvenhatos szervezetek képviselői mellett sokan helyeztek el virágot az új emlékműnél a megyei önkormányzat délutáni koszorúzásán IV / A falu Tordas (zsm) - Beleillett a kopjafa több száz éves szimbólumai közé a lyukas zászló motívuma, amelyet a faragó elhelyezett az ötvenhatos Klucsik István emlékére. Feltűnően sok gyermek és fiatal vett részt tegnap este a ötvenhatos ünnepségen. Meghívott vendégként Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselő, a parlament alelnöke érkezett a községbe. Beszédében megidézte személyes emlékeit a forradalomról, amelyeket gyermekként élt hősét meg. A hallgatóságnak beszámolt arról is, hogy Pesten meglehetősen kiélezett a város néhány pontján a helyzet, de aktuálpolitikai megállapításokat nem tett. Kijelentette, 1848 és a többi jeles törénelmi esemény megítélésében is akkor lett egységes a nemzet, mikor már sok évtized elmúlt. Szerinte még legalább ötven évnek kell eltelnie, hogy 1956 kapcsán is egységes álláspontot képviseljen a magyarság, hiszen sokan élnek még azok közül, akik nem a forradalom oldalán vettek részt az eseményekben, ünnepelték A kultúrházbéli megemlékezést követően az első és második világháborús emlékműnél tisztelegtek zászlókkal és fáklyákkal a fiatalok, majd a községháza előtti téren Juhász Csaba polgármester leplezte le Klucsik István, helybéli '56-os hős kopjafáját. A helyi forradalmárt annak idején polgármesterré választották, s ő erősen őrködött a nyugalom felett. Összeszedette a fegyvereket a faluban, leitatta és elküldte a provokátorokat, később mégis Kistarcsára ietnálták. Klucsik már nem él, a falu rá emlékezett 23-án. Lezsák Sándor a pesti eseményekről is beszámolt KRÓNIKA 2006. OKTÓBER 24., KEDD A hitet nekünk kellene táplálni Emlékérmek, plakettek és elismerések (Folytatás az 1. oldalról) - Mi adta a hitet a forradalmárok számára? - tette fel a kérdést a közgyűlés elnöke. - A szabadság és a remény mélyen gyökerezik az emberben. Az emlékező szerint „rendkívüli tünemény” részesei lehettek ötven évvel ezelőtt az utcákon járó emberek, láthatták, miként válnak a félénk kishivatalnokok, a leszegett fejű parasztok, a megfélemlített munkások és az utcagyerekek a szabadságért áldozatot vállaló hősökké. Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya kijelentette, „a szabadság ereje a kezünkben van, a megújulásban pedig bátran hihetünk, de ezt a hitet nekünk magunknak kell táplálni”. A szónok felhívta hallgatóságának figyelmét arra: rajtunk a sor, hogy olyan közösséget formáljunk, amelyben „a bizalom és a remény egymásnak szövetségese, mint ahogyan az ötven évvel ezelőtt volt”. Az ünnepi eseményen a Szabadság Hőse Emlékérmet és az Élő '56 Társaság által alapított plakettet Csány Attila, Csernay Ádám, Dosztál Béla, Haffner László, Hrabovszky László, Jurecska György, Kanalovics József, Kozári Mihály Károly, Pálinkás Andor, Pató József, Sinka Jenő, Szabó György Pál, Tanos Istvánná, Thököly Jenő György, Zsédely András Béla vehette át. Láng Mihály, Szikom István és ifj. Vass László az emlékérmet, Für Lajosné, Puskás János és Zách Sándor az emlékplakettet kapta. Ők a szabadságharc hősei, a legtöbben közülük súlyosan meghurcolt túlélői, sorsukról a Pofosz megyei alelnöke szólt a megjelentekhez. A megyei közgyűlés elnöke az ünnep alkalmából a rendőrség állományából Bukodi László alezredest, Ambrus Beáta főhadnagyot, Gaszna Tibor főtörzszászlóst, Juhászné Ihász Magdolna őrnagyot, Vörösmarty Ágnes főtörzsőrmestert, Horváth Gabriella és Lengyel Gáborné közalkalmazottat tüntette ki. Ugyancsak elismerést kapott a közgyűlés elnökétől Ivó János tűzoltó alezredes és Hajnáczki Józsefné főmunkatárs, valamint Abele Márton, a csókakői és Ható János, a velencei polgárőrség elnöke. Az egész falu lelkén is lyukat ütöttek Még az avatás előtt megrongálták a szobrot Pusztaszabolcs (ko) -A Szabolcs Vezér Gimnázium diákjainak műsora után mondta el ünnepi beszédét Czompó István polgármester. Ötvenhat egyetlen óriási segélykiáltás volt, mely után az emberek megfogadták, hogy elültetik gyermekeikben a szabadság szeretetét - fogalmazott. A beszédet követően adta át Horváth Tibornak és Perlaki Horváth Bélának, volt ötvenhatosoknak a testület emléklapját, majd Taubert László, a jubileum alkalmából felállított, a Szabadság temploma című szobor alkotója beszélt művéről. Megfogalmazása szerint alkotása a forradalom templomi tisztaságát szimbolizálja. Megdöbbenést keltett a jelenlévőkben a polgármester bejelentése, aki elmondta, hogy az avatás napjának reggelén sérüléseket fedeztek fel a szobor márvány talapzatán. Valakik valószínűleg kővel dobálták meg a még fel sem avatott köztéri alkotást. Tettükkel nemcsak a márványon ütöttek lyukakat, hanem az ünneplők, az egész falu lelkén, az ünnep méltóságán is. A polgármester arról is szólt, hogy az emlékmű felállítását több cég adománya is támogatta. Taubert László A Szabadság temploma című szobra