Fejér Megyei Hírlap, 2008. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-02 / 127. szám
2008. JÚNIUS 2., HÉTFŐ Tóparti lecsórekorderek (Folytatás a 1. oldalról) - Nyolcszáz kilogramm lecsó készítését tervezzük - mesélte Kiss Miklós főszakács, miközben az alapanyagokat serény kisegítők öntötték sorra, szinte megszámolhatatlanul az óriási serpenyőbe. - Negyven kiló parasztkolbásszal és 50 kiló virslivel gazdagítjuk a lecsót, ehhez adjuk hozzá a több mint 700 kilogramm súlyú cukkinis lecsót, amiben már benne van a paprika, paradicsom is a cukkini mellett. Arra gondoltunk, amellett, hogy bio alapanyagokból készül a lecsó, „megbolondítjuk” cukkinivel, ami az otthoni konyhából gyakran kimarad, így adva pikáns ízt az ételnek - mondta a főszakács, miközben folyamatosan keverte két segítőjével együtt a serpenyő tartalmát. - Számításaink szerint az elkészült ételből ezer üveg lecsó lesz, először azonban a strand vendégeit szolgáljuk ki - tette hozzá. Arra a kérdésre, vajon mitől bio is ez a lecsó, elmondta, vegyszerektől mentes, ökológiailag ellenőrzött, csak magyar termelőktől származó alapanyagokat használtak fel az olajtól a pirospaprikáig. - A bio nem, vagy nem csak vega, a hagyományos magyar konyha ételei is elkészíthetőek belőle - vallotta a szakács. (A kérdés csupán az, vajon kinek futja rá. Ugyanis egy deciliter bio üdítő 500-ba, egy bio palacsinta 600 forintba került, míg a hagyományos palacsintáért csak egy százast kértek a büfésoron.) Kiss Miklós hozzátette, bár a bio lecsóval Guinness-rekordra készültek, hagyományos lecsó kategóriában fogadták csak nevezésüket, de így is legyőzhetetlennek bizonyultak. Ugyanis több mint nyolcszáz kilogramm lecsó készült végül a mérlegelés szerint szombaton délután a strandon. A főszakács csúcsteljesítményét mutatta, hogy a harminc fokos hőségben több mint másfél órán át kevergette a rotyogó lecsót a tűz fölött. Sebestyén István, a magyarországi rekordok regisztrálója elmondta, hogy az eddigi Guinness-rekordot Debrecen városa tartotta 600-650 kilogramm lecsójával, ezt „főzték le” szombaton Gárdonyban. Bár a mérlegelés nehéz, azonban már a főzés megkezdése előtt jegyzőkönyvezték az alapanyagok súlyát, az elkészült ételnek pedig a térfogatát veszik a számítás alapjául minden kísérletnél. Elmondta, a rekordkísérletet végig ellenőrzik, annak szabályos menetéről írásban is számot adnak. Elárulta, hogy az eredményért kiállítanak egy magyarországi rekord diplomát, mellyel könnyebben kérhető a Guinness-be való bejegyzés is. Sebestyén István hozzátette, a hazai rekordot jegyezték, de Anglia távol van, nem tudni, bekerül-e a Guinness Rekordok Könyvébe a lecsó csúcs. KRÓNIKA „Lefőzték" a debreceni csúcstartókat Orbán védőszent AVATÁS A Bence-hegyi borünnepet 15 borrend tisztelte meg Kovalcsik Katalin kovalcsik.katalin@fmh.pl.hu Velence - A 25. Orbánnapot és a Szent Benedictus Borrend megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelték szombaton a Bencehegyen. Borral, dallal, mutatványokkal. Fényes Elek statisztikus 1851-ben így mutatta be Velencét: Van postahivatala, vendégfogadója, gazdag szántóföldje, igen jó bora, nádja, hala, vízi madara bőséggel - mondta a borrendi konferencián értekezésében Wagner Péter, Nadap polgármestere, akinek javaslatára 25 évvel ezelőtt elkezdték szervezni az Orbán-napot. Ez a régmúlt. A közelmúlt pedig, hogy a velencei szőlősgazdák kezdték eladogatni a szőlőket, és mi, zömében pestiek, városi emberek, úgymond telepesek vásároltuk meg azokat. Fogalmunk nem volt a szőlőművelésről, de csak annyit vágtunk ki belőle, ahol a ház elfért, mert a '70-es években kötelező volt a szőlőművelés. Amikor mi idekerültünk, öszszesen öt nádfedeles ház volt, út nélkül, mindenütt csak szőlő. Elkezdtük művelgetni a szőlőt, aki egy évvel korábban vette, már tudor volt. Prohászka Ferenc: Szőlő és bor című könyvéből tanultuk a művelést, ez volt a mi „Prohászka-bibliánk.” Az első közös megmozdulás a sajnálatos 1977. szeptember 3-ai tűzeset után jött össze. Leégett három présház, elkezdtük szervezni a vezetékes vizet, a közműtársulatot. Húsz családdal a Panoráma és a Sárgaföldes környékén volt az ősmag. Révész Feri volt a hegy motorja, magunk közt a „hegy urának” hívtuk, sajnos már nincs köztünk. Az ő irányításával fogtunk hozzá mindehhez, és ez lett belőle - mutatott körbe Wagner Péter a sokadalmon, melynek nézői már tapsoltak a nyertes boroknak, a zászlóforgatóknak, a mazsoretteknek, a gyerekek mesehegyet jártak. Az első nagy közös megmozdulás - ahol még itt voltak a helyi párt- és állami vezetők is, a Sárgaföldes útavató volt 1983. januárjában - jó idő volt -, leaszfaltoztuk. A következő megmozdulás Sóskúton kezdődött, ahol apámnak volt egy gyümölcsöse, ott láttam egy olajfestékkel kipingált kőszobrot. Kérdeztem apámat, mi ez a förmedvény? Visszakérdezett: nem tudod? Orbán, a szőlősgazdák - valamint a kocsmárosok, kádárok védőszentje. Ha nem fagyott el a szőlő, akkor május utolsó napján kijönnek ide, megszentelik, borral öntözik, isznak rá. Ha elfagyott, ledöntik, lepisilik, sárral bekenik. Néhány nap múlva borozgattunk Velencén Richter Feri présházában, mondtam nekik, hogy nem szőlőhegy a szőlőhegy védőszent nélkül. Két hét múlva a Feri azt mondta, ha kerestek helyet, megfaragom. Megkerestük Lukács Lászlót a múzeumban, kutassa ki a néphagyományt. Magánterületen állítottuk fel a szobrot, az első Orbán-napon nem voltak jelen a tókörnyéki állami- és pártvezetők. A '80-as évek végén, a '90-es évek elején változott a helyzet, az önkormányzat is melléállt, idebodorodott ez az ünnepség. Az első borversenyt 1985-ben rendeztük, a faszobor vándordíj a legjobb bornak, az Orbán-vándorbillog a legpocsékabbnak járt. A borrendi plakett viselése kötelező a borlovagok rendezvényein íriMV Anaooano iipios A pécsi pezsgőrend lovagjai is meglocsolták a szobrot: Igyál, Orbán! - biztatták a védőszentet Országos csengettyűs seregszemle Besnyőn is rekordkísérletre készültek a hétvégén. Idén másodszor rendezte meg a Szironta csengettyű- és citeraegyüttes az országos Csengettyűs találkozót, melyre Budapesttől, Keszthelyen át Miskolcig érkeztek csoportok. A találkozó résztvevői különleges kísérletre készültek - árulta el Nyersné Vajda Márta, a Szironta Art Közhasznú Egyesület elnöke. A szervezők úgy határoztak, a fellépőkkel együttesen szólaltatják meg az unió himnuszát, Beethoven Örömódáját. Tavaly 92 csengettyű csendült fel, idén 150-et reméltek, végül 166 csengettyű rezdült meg egyszerre, mind az Örömódát zengte. Az eredmény csúcsteljesítménynek számít, amit szeretnének bejegyeztetni a Guinness-rekordok sorába. Soknyelvű ünnep a Dunánál A tüzes rácok mai utódai látták vendégül Fejér megye nemzetiségeit a hétvégén Zsohár Melinda belpol@fmh.plt.hu Ercsi Hetven móri zenész fújta elöl, mögöttük a tüzes horvátok, a megfontoltabb németek, szlovákok. Új nemzetiségünk, a görögség is megpezsdítette a hangulatot az ünnepen. Természetesen a németajkúak leszármazottai voltak a legtöbben a szombati megyei nemzetiségi napon, amelyet először rendeztek Ercsiben. A dombra épült településmag szívéből indult a színes, díszes menet a Duna-partra, a tikkasztó melegben a folyó látványa is üdítőleg hatott. A harmincnál több csoport magával hozta viseletét, dalait, táncait, amelyeket megőriztek új honfoglalásuk óta. - Először láttuk a horvátokat a megyei nemzetiségi napon - nyugtázta örömmel Erdei Ferenc, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese. Ő adta át a kitüntetést az etyeki illetőségű, 92 esztendős Kleofász Mihálynak a német nemzetiségért végzett áldozatos munkájáért. Az idős hentes amatőr fotóit még üvegre fényképezte annak idején, így maradt meg az etyeki svábság megannyi emléke, a hétköznapi és ünnepi pillanatok lenyomata. Gombos harmonikán játszotta ősei dalait évtizedeken át Kleofász Mihály, aki magyarországi németként, igaz hazafiként maradt e földön, noha mire hazatért a többéves hadifogságból, családját elűzték, kitelepítették Etyekről a békekötő nagyhatalmak verdiktje nyomán. - Kevés öreg még beszéli ősei nyelvét, a fiatalok viszont a nemzetiségi nyelvoktatásnak köszönhetően az irodalmi németet tanulhatják iskoláikban - mondja Erdei Ferenc. - Ha a móri és a pusztavámi asszonyok „svábolnak”, alig értik egymást! A németországi nyelvreformból természetszerűleg kimaradt, új honfoglaló németek archaikus, sok nyelvjárású beszédét néprajzosok, nyelvészek kutatják. Vértesacsáról, Szárról, Mórról, Gántról, Etyekről és a többi településről érkeztek ifjabb és igencsak érett korúakból álló német nemzetiségi csoportok, Vértesboglárról Sárosi Ferencné Gál Terézia tanítónő óvodásai „javították” az átlagéletkort. Mórról a férfiruhát öltött idős asszonyok arattak nagy sikert bőszoknyás lánypárjaikkal. A nemzetiségeket Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és a vendéglátó Ercsi polgármestere, Szabó Tamás köszöntötték. Az elnök asszony a Szent István-i intelmeket hozta fel a soknemzetiségű ország erejéről, a polgármester pedig a városnak a déli szlávsággal összeforrott történetét idézte meg. A török pusztítás után több hullámban érkeztek különböző vallású és eredetű déli népek, a mai ercsiek a katolikus horvátok leszármazottai, magukat rácoknak nevezik. Tavaly kelt új életre a Szili Márkó vezette Zorica tánccsoport, most is vérpezsdítő műsort adtak. Oláh József, a Fejér megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke hívta meg a cigánydalokat előadó sárkeresztúri Csillagfény együttest. - Anyám tót, apám lengyel, én meg magyar vagyok! - példázza a bakonycsernyei Szabó Jánosné Simek Julianna azt, amit minden résztvevő elmondhatott volna, csak más nációval helyettesítettem - Édesanyámék hétköznap viselték a festő ruhát - mutatja kékfestő rakott szoknyáját a törékeny termetű, tarka főkötőt viselő 85 esztendős Vitek Istvánná Walcz Julianna. Az alapítás óta énekel az ifjabb Szabó Zoltán vezette népdalkörben. A fiatal férfi édesapja halála után állt a hagyományőrzők élére. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett szlovák szakon, falujában kamatoztatja tudását, bizonyítja elkötelezettségét. A beloianniszi görögök a megye új, 20. századi nemzetiségei, de nem hiányozhattak! Csatlakoztak a több száz éve itt élő elődökhöz. A beloianniszi görögök látványos produkciója elvarázsolta a hőségben kissé megtikkadt közönséget Fotó: Szabó László Próbatétel, viharban Minden Orbán-napon borlovaggá avatnak valakit, akinek tiszte, hogy igya a helyi bort, vigye hírét világgá. A próbatétel nem egyszerű, imitálják a viharos tengert. A matrózok ugyanis a legnagyobb viharban, a hánykolódó hajón is pohárból itták a velencei bort, méghozzá úgy, hogy az értékes italból egy korty sem lötyögött ki. A hajót az avatásokon két borospalackon keresztbe tett deszka helyettesíti. A jelöltek, Füri János és Lies Balázs kiállta a próbát, egyetértettek a matrózokkal, hogy a víz hajózásra, és nem ivásra való. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 3 RÖVIDEN Közép-dunántúli régió Virágos, rendezett porta Mezőszilas (w) A múlt évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátását értékeli a képviselő-testület kedden, 16 órakor kezdődő ülésén. Tájékoztató hangzik el a Szociális Segítő Szolgálat tevékenységéről, a képviselők az idei közbeszerzési tervről tárgyalnak. Megvitatják a Virágos, rendezett porta cím alapításáról szóló rendelettervezetet és az 1848-as emlékmű áthelyezésére vonatkozó javaslatot. Futsalpálya szeptemberig Enying (w) A képviselő-testület az Országos labdarúgópálya létesítési (Ollé) programról, a műfüves pálya megtervezését és megvalósítását szolgáló közbeszerzési eljárás kiírásról, illetve a programirodával való együttműködésről tárgyalt. A tervek szerint a futsalpálya a Petőfi Sándor utcai sportpályánál készül el várhatóan szeptember elsejéig. Fontos a gyep megőrzése is Bekebáránd (ma) - A gyepgazdálkodás fontosságáért rendez vetélkedőt a településen június 3-án a Magyar Madártani Egyesület egy uniós projekt keretében. A programban a seregélyesi általános iskola diákjai vesznek részt.