Fejér Megyei Hírlap, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-01 / 152. szám
2008. JÚLIUS 1., KEDD Két új városa is van a megyének Nem csupán lehetőség - felelősség is (Folytatás az 1. oldalról) A címre az idén 23 település aspirált, kettő azonban nem megfelelő pályázatot nyújtott be. A „versenyben maradt” 21 település közül nyolcat terjesztett fel a köztársasági elnöknek az önkormányzati miniszter. Sólyom László változtatás nélkül hagyta jóvá Bodajk, Fertőszentmiklós, Hajós, Halásztelek, Isaszeg, Pusztaszabolcs, Rudabánya és Zamárdi jelölését. A cím viselésére mától jogosultak a települések. Az újdonsült városok tegnap mutatkoztak be az Önkormányzati Minisztériumban a sajtó nyilvánossága előtt. Jelenleg 3129 települése van hazánknak, ezek közül 306 a városok száma, melyekben az ország lakosságának a 68 százaléka él - mondta el az ünnepségen köszöntőjében Gyenesei István önkormányzati miniszter. A városi címmel az illető település potenciális társadalszervező szerepét ismerik el. Nem csupán lehetőség, de felelősség is a rang - hangsúlyozta a tárcavezető, aki Pusztaszabolcsot, mint egy mikrokörnyezet központját, Bodajkot pedig a 19 helyen tagozatot működtető művészeti iskolája által egy egész térség szervezőjeként aposztrofált. Oszlánszki Zsolt, Bodajk polgármestere a bemutatkozásra kapott néhány rövid percben a fejlett egészségügyi és szociális ellátást, a közelmúltban elindított középiskolai képzést, a nyolcvan százalékban aszfaltozott utakat emelte ki. Pusztaszabolcs elöljárója, Czompó István a vasutastelepülést úgy említette, mint amely eddig a megye legnagyobb nagyközsége volt, ám eztán sem lesz Fejér legkisebb városa. Kiemelte, hogy az újdonsült város földrajzi fekvésénél fogva központi helyet foglal el. Az önkormányzati miniszter is köszöntötte a legifjabb városokat A leghosszabb koncert Balatonfüred (mti) A „világ leghosszabb koncertje” rekordját sikerült felállítani 216 órányi szakadatlan zenéléssel a Balatonfüredi Gitárfesztivál keretében. Tíz napon át éjjelnappal szólt a zene a városban. Változás volt a tavalyi - szintén sikeres - rekordkísérlethez képest, hogy zeneileg bővült a kör: nemcsak olyan együttesek, zenészek szálltak be a rekordkísérletbe, amelyeknél a gitár főszerepet játszik, hanem bármilyen hangszer, hangszercsoport megjelenhetett. A 10 nap alatt 350 produkció, több mint 1000 fellépő állt színpadra. A legfiatalabb résztvevő a hétesztendős Gembele Gergő volt. A közel 100 klasszikus gitáros mellett a jazz, a latin, a világzene, a flamenco, a könynyűzene és a rock képviselői is helyet kaptak. KRÓNIKA A szél után jöttek VIHARKÁR A görög-magyar település gyors segítséget kapott Tihanyi Tamás tihanyi.tamas@fmh.pl.hu Beloiannisz- Egy kisebb település számára nagy csapást jelenthet egy vihar - és éppen ezért lehet igen fontos a támogatás, amit a károk helyreállításáért remélhet, s kaphat. A magyar-görög falu úgy tűnik, rövidesen kilábalhat a bajból. Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke Ecsődi László országgyűlési képviselő és Rizojannisz Kosztasz polgármester társaságában számolt be az elmúlt - a március 1 -jén kitört vihart követő történésekről. Beloianniszt nagy csapás érte, hiszen az általános iskola, a könyvtár, és a művelődési ház tetőszerkezete is súlyosan megrongálódott. Pál Béla lapunknak a helyszínt járva elmondta: a KDRFT 33 millió forintot biztosított a helyreállítás céljaira az úgynevezett vis maior keretből, mely összeg 80 százaléka (26 millió forint) viszsza nem térítendő támogatás. Máig 21 millió forint érkezett meg a településre, a hátralévő összeget „a jövőben fizetik ki”. A KDRFT elnöke beszámolt az elmúlt időszak tényeiről: ezek szerint 2007-ben összesen 107 millió forint állt rendelkezésükre ilyen célokra, ebből 83 milliót használtak fel - elsősorban Fejérben. Megyénkben az elmúlt esztendőben több település igényelt segítséget (például Csősz, Igar, Enying, Baracska, Kulcs és Vereb) s mindannyian lényegében viharkárok miatt. Fejérben 56, Komárom-Esztergomban 23, míg Veszprém megyében mindössze 3,5 millió forintot költöttek erre a célra. Az idei év sem azt mutatja eddig, hogy ez a folyamat megváltozna, hiszen Fejér megye már eddig is 43 millió forintot igényelt a természet haragja okozta kárcsapások elhárítására (Daruszentmiklós, Vál, Velence, Mór és Beloiannisz), miközben Komárom- Esztergom megyében csupán 19 millió forint ilyen igényt jelentettek be, Veszprém megyében pedig egyetlen forintot sem. Beloiannisz esetében olyan (egyébként ritka), elnöki előleg folyósítására is lehetőséget találtak, amely könnyebb helyzetbe hozta a települést. Ecsődi László, a körzet szocialista országgyűlési képviselője a tegnapi bejáráson hangsúlyozta: fontosnak tartották, hogy az önkormányzati épületek felújítására adható maximumot biztosítsák, s egyben felhívta a figyelmet a szakszerű megújítás részleteire a katasztrófaelhárításnak e szakaszában is. Rizojannisz Kosztasz polgármester megköszönte a lakosság, az egyház és az egyéb szervezetek munkáját, adományait, odafigyelését, dicsérte a gyorsaságot és a szakszerűséget, s hozzátette: „bárcsak más célokra kaphattuk volna a támogatást”. Fejlődésük érdekében további pályázati segítséget remélnek az államtól. A megyei katasztrófavédelmi alap 3 millióval segítette „első körben” a települést 2008. március 1-jén addig soha nem látott erősségű vihar csapott le a településre, amely tetőket sodort le az önkormányzati intézményekről. Mára a felújítás nagyrészt megvalósult, állapították meg a helyszínen Fotó: Dongó Alexandra Strandok Kék hullám minősítése Siófok (kk) - A Balatoni Szövetség hirdette meg a Kék hullám minősítési versenyt. A Balaton mellett már több strand, hajókikötő elnyerte, az idén a Velencei-tó mellett üzemelő három strand is kitűzheti a Kék hullám zászlót. Bálint György, a Veki elnöke és néhány társa nemrégiben Siófokon járt, ahol kihirdették azokat a víz melletti, minősített strandokat, egyéb létesítményeket, amelyeket a nyolctagú, szakemberekből álló zsűri alkalmasnak tartott a címre. A feltételek közt szerepel a környezetvédelem, az esélyegyenlőség megteremtése a közösségi tereken, a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékgazdálkodás, a vízminőség védelme. A Velencei-tó partján az idén három strand büszkélkedhet a címmel, az agárdi Park strand, a gárdonyi Sport Beach, valamint a velencei északi strand. A címet egy évig őrizheti a strand, hogy máskor is megkapja, ismét eleget kell tennie minden feltételnek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 3 RÖVIDEN Folytatódik a Videoton-per Székesfehérvár (rt) Várhatóan csütörtökön és pénteken, 9 órától folytatódik a városi bíróságon az a persorozat, amely január 15-én kezdődött, s amelyben - a legtöbb esetben - adócsalás bűntette, illetve vétsége, számviteli rend megsértése és okirathamisítás elkövetésének gyanúja miatt vádolt az ügyészség korábbi ügyvezetőket, játékosügynököket, klubigazgatót és politikust. A vád szerint a Videoton FC Kft.nél a labdarúgók alkalmazásánál úgy sértettek jogszabályokat, hogy a kötelező járulékok kifizetését megkerüljék. Swierklany és Bad Urach Enying (w) Enying lengyelországi testvérvárosa, Swierklany önkormányzata meghívását tolmácsolta a mezőföldi település képviselő-testületének. A grémium előreláthatóan ötfős delegációval júliusban vizitál lengyelföldön. A németországi testvérváros, Bad Urach küldöttsége október második felében látogat a Fejér megyei városba. Közép-dunántúli rádió Közbiztonsági fórum Polgárdi (w) A közbiztonsági bizottság, a polgárőrség és a rendőrőrs július 5-én, 14.30 órakor közbiztonsági fórumot rendez az ipartelepek idősek otthona éttermében. A fórumon a Somlyóhegy közbiztonsági helyzetének javításáról és a dűlőutak elnevezéséről lesz szó. Akkor most régiós vagy nem régiós a hivatal? Armás János armas.janos@fmh.pl.hu FMH-összeállítás -A helyzet furcsa: a reionális közigazgatási ivatalok vannak is meg nem is. Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly novemberben megsemmisítette a hivatalokról szóló 2007. január elsején életbe lépett kormányrendeletet. De úgy tűnik, itt is létezik kiskapu - egy másik kormányrendelet. Tavasszal még arról szóltak a hírek, hogy lebénulhat az egész közigazgatás, ha nyárig nem születik megoldás a közigazgatási hivatalok problémájára. A kormány nem kívánta visszaállítani a korábbi állapotot. Az ellenzék viszont - az AB-döntéssel a háta mögött - ragaszkodott ehhez. Az államháztartás hatékonyabb működését elősegítő szervezeti átalakításnak nevezték hivatalosan a 2007. január elsején hatályba lépett döntést, hozzátéve, itt is a regionális szervezeti modellnek kell váltani az eddigi megyeit. Megjegyezték, a „területi államigazgatás az elmúlt évtized során nagyra növekedett, az egyes területi hivatalok igen eltérő, és többségében már a megyét meghaladó illetékességgel működtek, és ezzel szinte áttekinthetetlen dzsungelt képeztek.” Az AB 2007. november 14-én semmisítette meg az önkormányzati törvény módosítását, amely lehetővé tette, hogy a megyei közigazgatási hivatalokat regionális szintre szervezzék át. A taláros testületnek nem önmagával az átszervezéssel volt gondja, hanem azzal, hogy a parlament erről feles törvényben rendelkezett. Mivel a hivatalok látják el az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is, csak kétharmados módosítással lehetett volna változtatni. A bírák 2008. július 1- jéig adtak határidőt a kormánynak, hogy a helyzetet megoldja. Már a verdikt kihirdetésekor megfogalmazódott: ha ez nem sikerül, megkérdőjelezhetővé válik a közigazgatási hivatalok ezután hozott döntéseinek törvényessége. Egy kormányrendelettel talált alkotmányos megoldást a kabinet arra, hogy a közigazgatási hivatalok változatlan formában és törvényesen folytathassák tevékenységüket - jelentette be Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium szocialista államtitkára. A közigazgatási hivatalokhoz forduló ügyfeleknek és az önkormányzatoknak változatlanul ugyanoda kell címezniük beadványaikat, ahová eddig küldték. A kormány döntése szerint a hivatalok továbbra is a régiókban működnek, illetékességi területük nem változott. A bevezetőben említett kiskapu, a még hatályban lévő 297/2006-os kormányrendelet a kistérségi társulásokról szóló egyszerű többséget igénylő törvény felhatalmazására hivatkozva szabályozta a hivatalok működését. Ezt a hivatkozást az új rendeletben kicserélték a kétharmados törvény egyik, a kormány számára szintén rendeletalkotási felhatalmazást adó passzusára. Jauernik hivatkozik a törvény azon szakaszára is, amely kimondja, hogy a települési önkormányzatok testületi üléseik jegyzőkönyveit kötelesek megküldeni a „kormány által kijelölt szervnek (közigazgatási hivatalnak)”. Ám ez a felhatalmazás már semmiféle megkötést nem tartalmaz arról, hogy a megyékben vagy a régiókban kell-e működniük a közigazgatási hivataloknak, így lesz a fából vaskarika, a szakemberek vitatják is a megoldás alkotmányos voltát. Úgy vélik, mindenképpen az önkormányzati törvényben kellene szabályozni a hivatalok működésének alapvetéseit. A kormány ugyanakkor nem kezdeményezi, hogy pótolják a megsemmisített szakaszt. Erre többször kísérletet tettek, ám ezek a Fidesz-MPSZ ellenállásán megbuktak. Az önkormányzati törvényben kellene szabályozni a hivatalok működésének alapvetéseit Egy kormányrendelet megoldhatja a helyzetet - jelentette be Jauernik István államtitkár