Fejér Megyei Hírlap, 2010. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-02 / 1. szám
4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA RÖVIDEN Elcsatangolt kedvenceink Székesfehérvár (str) - Rengeteg, a szilveszteri zajok miatt elmenekült kutyát fogtak vagy vittek be tegnap a megyeszékhely menhelyeire, állatkórházába. A chippel, tetoválással ellátott ebek gazdáit tudják értesíteni - ám így megjelölt kutyák alig kerülnek be hozzájuk. Aki keresi kedvencét, kezdje a menhelyeken. Több csoportban érdekesebb Aba (tv) Az Aba-Soponya Közoktatási Társulás a Támop program keretében nyert közel 70 millió forintot a kompetenciaalapú oktatás bevezetésére. Az Aba Sámuel általános iskolában 11 pedagógus vállalta, hogy az új módszer szerint oktatnak. A tanév elején elkezdett munka tapasztalatai jók, teljesülthet az elvárás, a gyerekek alkalmasak lehetnek a majdani önálló ismeretszerzésre. A tűzoltók húzták ki Székesfehérvár (bk!) A tűzoltók húztak ki az árokból egy személyautót szilveszter napján Kisfalud és Pákozd között - tudtuk meg az ügyelettől. Közép-dunántúli régió Lesz-e méltó emlékhely? ROMKERT Olvasóink szavaztak, a legtöbben a Szabó Zoltán-féle tervet támogatják HÁZI PÉTER hazi.peter@fmh.pk.hu Székesfehérvár - Felgyorsultak az események a magunk mögött hagyott évben a Nemzeti Emlékhely körül, ám azt mégsem jelenthetjük ki, hogy sokkal közelebb állunk a végső megoldáshoz. A Királyi séta-projektet és így a Nemzeti Emlékhely méltó felújítását a magyar kormány előzetesen már 2008 decemberében támogatásáról biztosította, így sokan azt remélték, nyugodt mederben „folyik tovább” a Romkert fejlesztésének kérdése. Múlt év elején még úgy tűnt, a Szabó Zoltán régész, tervező által megálmodott, élethű nagyságú bazilikametszet épülhet meg az emlékhelyen, ám április-május környékén felerősödtek az ezt ellenző hangok. Az utóbbi időben felerősödött a társadalmi érdeklődés a tervek iránt, s ez a vélemény nem igazán pozitív. Nagyon nagy a felelőssége annak, aki egy tervet társadalmi ellenállás esetén mindenáron meg akar valósítani - nyilatkozta akkor Balogh Ibolya, a megyei közgyűlés elnök aszszonya. Az állásponthoz nem sokkal később júniusban a fehérvári képviselő-testület is csatlakozott. A városatyák úgy döntöttek, kezdeményezik a Királyi séta-projektre vonatkozó támogatási szerződés aláírásának október 10- ére történő halasztását: az így hátralévő 90 nap a reményeik szerint elég lehet egy nyilvános tervpályázatra, annak érdekében, hogy a Nemzeti Emlékhely kialakítása találkozzon az itt élők elképzeléseivel. Ugyanakkor - ezt fontos megjegyezni - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által már kiadott építési engedélytől csak bizonyos százalékban térhetnek el a tervezők. Augusztusban aztán össze is állt a terv, pontosabban építészeti ötletpályázat bírálóbizottsága, amelyet Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke vezetett, s mint a kiírás után kiderült, több mint félszázan érdeklődtek a nem midennapi tervezési feladat iránt. Október 8-án a megye és a város együttes ülése kimondta az „áment” a Királyi séta-projektre, majd október 10-én Újhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Pál Béla, a regionális fejlesztési tanács elnöke a Hiemer-ház házasságkötő termében átadta az 1,8 milliárd forintos támogatásról szóló szerződést Balogh Ibolyának, a megyei közgyűlés elnökének és Warvasovszky Tihamér polgármesternek. A támogatási szerződés aláírásán mindenki egyetértett, hogy a régió valószínűleg legnagyobb turisztikai beruházásaként indul a Királyi séta, a történelmi időutazás az ezeréves Székesfehérváron, ám sokkal többről van szó, mint a város és a megye turisztikai vonzerejének növeléséről. S miközben a politikusok az erről szóló támogatást aláírták, addig az építész-, művészettörténész szakma krémjét képviselő zsűri a városházán bontogatta a Romkert átépítésére kiírt ötletpályázatra beérkezett javaslatcsomagokat. Október utolsó napján aztán felszállt a füst. Az első díjas terv (Csomay Zsófia és Nagy György alkotása, Cet Budapest Kft. ) a zsűri elnökének összegzése szerint egy igen érdekes, mindennapos használatra alkalmas teret hozna létre, amelynek közepén egy színes üvegbeton elemekből épülő, átlátszó „kincsesház” állna. A második helyezett (Rohoska Csaba és Szösz Klaudia, Mima Építész Műhely) gyakorlatilag egy királydomb, amely egyébként igencsak megosztotta a bírálókat: volt, aki azzal érvelt, hogy ez egy új zöldterülete lesz a városnak, mások szerint viszont kegyeletsértés lenne itt kutyát sétáltatni, vagy éppen elnyúlni a fűben. A bírálók által a harmadik helyre sorolt terv (Skardelli György, Közti Zrt.) egy komplett új múzeumot építene, amelynek előnye, hogy igen magas a beltere, így a romokat nem pinceszinten szemlélhetnénk. Ugyanakkor, mivel zárt épületről van szó, séta közben a járókelők nem láthatnák a romokat. Legalább huszonöt olyan pályamű volt, amelyek részjavaslataikban hoztak új és jó megoldásokat, de olyat, ami minden tekintetben jó, hármat találtunk. Persze, egy vélemény az, amit a szakma képvisel, ugyanakkor legalább ennyire fontos, hogy a népnek mi nyeri el igazán a tetszését! - összegzett a kihirdetést követően Eltér István, az építészkamara elnöke, s milyen igaza volt: a november 23-án megtartott fórumon, ahol az első három helyezett élőszóban is bemutathatta elképzelését, ugyancsak nem derült ki, melyik megoldás lenne az üdvözítő. A honlapunkra azóta beérkezett közel száz hozzászólás alapján viszont úgy tűnik, a legelső, Szabó Zoltán-féle verzió lenne a leginkább elfogadható a „népnek”. S mint december elején Viniczai Tibor alpolgármester kijelentette, a közvélemény a bazilika historizáló metszetét érti meg leginkább, az pedig rossz lenne, ha a Nemzeti Emlékhelyre érkező turisták mindegyike mellé egy szakembert kellene állítani, hogy az elmagyarázza a megépült alkotás lényegét. Lapunk kérdésére elmondta azt is, várhatóan a jövő év első felében ül össze a a megye és a város, hogy eldöntse, mi is épül az emlékhelyen. Nem lesz könnyű! A régió legnagyobb turisztikai beruházásaként indul a Királyi séta-projekt Az fmk.hu szavazásán Szabó Zoltán terve nyert (bal felső) 314 szavattal, második a KÖZTI Zrt. terve(jobb felső) 167-tel, a harmadik helyre olvasóink a Mima Építész Műhely Kft. tervét tették (bal alsó) 29 vokssal. A negyedik lett a CET Budapest terve 10 szavazattal Együtt búcsúztatták az óévet Székesfehérvár (ki)Több ezren búcsúztatták el szilveszterkor az ó-, és köszöntötték az új évet a megyeszékhely főterén. A jókedvet és a hangulatot az eső sem rontotta el. Szilveszterkor este fél nyolckor térzenével kezdődött a szilveszteri mulatság a Városház téren. Később fellépett a Vokálpatrióták, fél tízkor pedig koncertet adott az Irigy Hónaljmirigy együttes. Tizenegy után húsz perccel Feke Pál lépett a színpadra. Éjfélkor ünnepi tűzijáték volt a belvárosban, majd a város polgármestere, Warvasovszky Tihamér mondott újévi köszöntőt. Bár a program hivatalosan hajnali négyig tartott, főleg a még-megeredő eső miatt kettő után elkezdett fogyatkozni a közönség. A fehérváriak több helyen is múlathatták az időt, búcsúztathatták az óévet. A vendéglátóhelyek többsége ugyan már délután bezárt, de azok, amelyek nyitva voltak, zártkörű buliknak adtak otthont. Tűzijáték több helyen is volt. A kisebb lakótelepi durrogatások közt néhány komolyabb látványosság is esett: a Palotavárosban, a Rákóczi út környékén és az Öreghegyen igazi pirotechnikai bravúrnak lehettek szemtanúi az arra járók. A város főterén a kisebb petárdázásokat követően két jelentősebb bemutatóra is sor került éjszaka. A szilveszter utáni reggelen teljesen kihalt volt a város. Az első sétálók kilenc-tíz óra körül merészkedtek csak ki, s meglepődve tapasztalták, hogy az éjszakai haddelhadd nyomait dolgos kezek már eltakarították. A színpad előtt álló lelkes tömeg együtt énekelt kedvenceivel. Akármilyen is volt ez az év, szomorkodni nem szabad - vélik az emberek 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT HÚSZ ÉVE ÍRTUK - 1990 AZ FMH-BAN Igazgatót kerestek Tribolt Lajos tribolt.lajos@fmh.pl.hu Ami 1989-ben kikristályosodott, elméletben megfogalmazódott, az 1990-ben valósult meg. Abban az évben intézményesült a rendszerváltás. A parlament előtt volt az új államháztartási törvény. Ebben szerepelt, hogy a személyi jövedelemadó a helyi tanácsoknál marad. Amíg az országban átlag 6500 forint volt az egy főre jutó jövedelemadó, addig Fejérben 6912 forint. Annak köszönhetően, hogy némely településen kiugró számok voltak. Fehérváron 9821, Dunaújvárosban 9634, Kincsesbányán 9803, Pusztavámon 8946 forint volt az egy főre jutó jövedelemadó. Nagy hirdetésben keresték a nyugdíjazás miatt megüresedett igazgatói poszt betöltőjét a Móri Állami Gazdasághoz. Radetzky Jenő a Zichy ligeti pavilonról írt annak kapcsán, hogy zajlott a felújítása. Ő már a hetvenes évek végén szorgalmazta a műemlék rekonstrukcióját. A szabad Románia támogatására ajánlották fel a Budapest-Vidék labdarúgó-mérkőzés bevételét: 579 ezer forintot. Az év első Fejér megyei csecsemője a dunaújvárosi kórházban látta meg a napvilágot. Az Állami Biztosítótól 50 ezer forintos kötvényt kapott. A rendőri igazoltatás elől autójával elmenekült ittas férfit a lakásán találták meg, a bíróság 24 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a vezetéstől. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP iMQsnxnzmiKaMi