Fejér Megyei Hírlap, 2010. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-02 / 1. szám

4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA RÖVIDEN Elcsatangolt kedvenceink Székesfehérvár (str) - Rengeteg, a szilveszteri zajok miatt elmenekült kutyát fogtak vagy vit­tek be tegnap a megye­­székhely menhelyeire, állatkórházába. A chip­­pel, tetoválással ellátott ebek gazdáit tudják ér­tesíteni - ám így megje­lölt kutyák alig kerülnek be hozzájuk. Aki keresi kedvencét, kezdje a menhelyeken. Több csoportban érdekesebb Aba (tv)­­ Az Aba-So­­ponya Közoktatási Tár­sulás a Támop program keretében nyert közel 70 millió forintot a kom­petenciaalapú oktatás bevezetésére. Az Aba Sámuel általános isko­lában 11 pedagógus vál­lalta, hogy az új mód­szer szerint oktatnak. A tanév elején elkezdett munka tapasztalatai jók, teljesülthet az elvárás, a gyerekek alkalmasak le­hetnek a majdani önálló ismeretszerzésre. A tűzoltók húzták ki Székesfehérvár (bk!)­­ A tűzoltók húztak ki az árokból egy személyau­tót szilveszter napján Kisfalud és Pákozd kö­zött - tudtuk meg az ügyelettől. Közép-dunántúli régió Lesz-e méltó emlékhely? ROMKERT Olvasóink szavaztak, a legtöbben a Szabó Zoltán-féle tervet támogatják HÁZI PÉTER hazi.peter@fmh.pk­.hu Székesfehérvár - Fel­gyorsultak az esemé­nyek a magunk mögött hagyott évben a Nem­zeti Emlékhely körül, ám azt mégsem jelent­hetjük ki, hogy sokkal közelebb állunk a végső megoldáshoz. A Királyi séta-projektet és így a Nemzeti Emlékhely méltó felújítását a magyar kormány előzetesen már 2008 decemberében támogatásáról biztosította, így sokan azt re­mélték, nyugodt mederben „folyik tovább” a Romkert fejlesztésének kérdése. Múlt év elején még úgy tűnt, a Sza­bó Zoltán régész, tervező által megálmodott, élethű nagysá­gú bazilikametszet épülhet meg az emlékhelyen, ám ápri­lis-május környékén felerő­södtek az ezt ellenző hangok.­­ Az utóbbi időben felerő­södött a társadalmi érdeklő­dés a tervek iránt, s ez a véle­mény nem igazán pozitív. Na­gyon nagy a felelőssége an­nak, aki egy tervet társadalmi ellenállás esetén mindenáron meg akar valósítani - nyilat­kozta akkor Balogh Ibolya, a megyei közgyűlés elnök asz­­szonya. Az állásponthoz nem sokkal később júniusban a fe­hérvári képviselő-testület is csatlakozott. A városatyák úgy döntöttek, kezdeménye­zik a Királyi séta-projektre vonatkozó támogatási szerző­dés aláírásának október 10- ére történő halasztását: az így hátralévő 90 nap a reményeik szerint elég lehet egy nyilvá­nos tervpályázatra, annak ér­dekében, hogy a Nemzeti Em­lékhely kialakítása találkoz­zon az itt élők elképzelései­vel. Ugyanakkor - ezt fontos megjegyezni - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által már kiadott építési engedély­től csak bizonyos százalékban térhetnek el a tervezők. Augusztusban aztán össze is állt a terv, pontosabban épí­tészeti ötletpályázat bírálóbi­zottsága, amelyet Eltér Ist­ván, a Magyar Építész Kama­ra elnöke vezetett, s mint a ki­írás után kiderült, több mint félszázan érdeklődtek a nem midennapi tervezési feladat iránt. Október 8-án a megye és a város együttes ülése ki­mondta az „áment” a Királyi séta-projektre, majd október 10-én Újhelyi István, a Mi­niszterelnöki Hivatal állam­titkára és Pál Béla, a regioná­lis fejlesztési tanács elnöke a Hiemer-ház házasságkötő ter­mében átadta az 1,8 milliárd forintos támogatásról szóló szerződést Balogh Ibolyának, a megyei közgyűlés elnöké­nek és Warvasovszky Tihamér polgármes­ternek. A támogatási szer­ződés aláírásán min­denki egyetértett, hogy a régió valószí­nűleg legnagyobb tu­risztikai beruházása­ként indul a Királyi séta, a tör­ténelmi időutazás az ezeréves Székesfehérváron, ám sokkal többről van szó, mint a város és a megye turisztikai vonze­rejének növeléséről. S miköz­ben a politikusok az erről szó­ló támogatást aláírták, addig az építész-, művészettörté­nész szakma krémjét képvise­lő zsűri a városházán bonto­gatta a Romkert átépítésére kiírt ötletpályázatra beérke­zett javaslatcsomagokat. Október utolsó napján az­tán felszállt a füst. Az első dí­jas terv (Csomay Zsófia és Nagy György alkotása, Cet Budapest Kft. ) a zsűri elnökének összegzé­se szerint egy igen ér­dekes, mindennapos használatra alkalmas teret hozna létre, amelynek közepén egy színes üvegbeton elemekből épülő, át­látszó „kincsesház” állna. A második helyezett (Rohoska Csaba és Szösz Klaudia, Mi­ma Építész Műhely) gyakor­latilag egy királydomb, amely egyébként igencsak megosz­totta a bírálókat: volt, aki az­zal érvelt, hogy ez egy új zöld­területe lesz a városnak, má­sok szerint viszont kegyelet­sértés lenne itt kutyát sétáltatni, vagy éppen elnyúl­ni a fűben. A bírálók által a harmadik helyre sorolt terv (Skardelli György, Közti Zrt.) egy komplett új múzeumot építene, amelynek előnye, hogy igen magas a beltere, így a romokat nem pinceszinten szemlélhetnénk. Ugyanak­kor, mivel zárt épületről van szó, séta közben a járókelők nem láthatnák a romokat.­­ Legalább huszonöt olyan pályamű volt, amelyek részja­vaslataikban hoztak új és jó megoldásokat, de olyat, ami minden tekintetben jó, hármat találtunk. Persze, egy véle­mény az, amit a szakma kép­visel, ugyanakkor legalább ennyire fontos, hogy a népnek mi nyeri el igazán a tetszését! - összegzett a kihirdetést kö­vetően Eltér István, az épí­tészkamara elnöke, s milyen igaza volt: a november 23-án megtartott fórumon, ahol az első három helyezett élőszó­ban is bemutathatta elképze­lését, ugyancsak nem derült ki, melyik megoldás lenne az üdvözítő. A honlapunkra az­óta beérkezett közel száz hoz­zászólás alapján viszont úgy tűnik, a legelső, Szabó Zol­tán-féle verzió lenne a legin­kább elfogadható a „népnek”. S mint december elején Vi­­niczai Tibor alpolgármester kijelentette, a közvélemény a bazilika historizáló metszetét érti meg leginkább, az pedig rossz lenne, ha a Nemzeti Em­lékhelyre érkező turisták mindegyike mellé egy szakembert kellene állítani, hogy az elmagyarázza a meg­épült alkotás lényegét. La­punk kérdésére elmondta azt is, várhatóan a jövő év első fe­lében ül össze a a megye és a város, hogy eldöntse, mi is épül az emlékhelyen. Nem lesz könnyű! A régió legnagyobb turisztikai beruházásaként indul a Királyi séta-projekt Az fmk.hu szavazásán Szabó Zoltán terve nyert (bal felső) 314 szavattal, második a KÖZTI Zrt. terve­­(jobb felső) 167-tel, a harmadik helyre olvasóink a Mima Építész Műhely Kft. tervét tették (bal alsó) 29 vokssal. A negyedik lett a CET Budapest terve 10 szavazattal Együtt búcsúztatták az óévet Székesfehérvár (ki)­­Több ezren búcsúztat­ták el szilveszterkor az ó-, és köszöntötték az új évet a megyeszék­hely főterén. A jókedvet és a hangulatot az eső sem rontotta el. Szilveszterkor este fél nyolckor térzenével kezdő­dött a szilveszteri mulatság a Városház téren. Később fellé­pett a Vokálpatrióták, fél tíz­kor pedig koncertet adott az Irigy Hónaljmirigy együttes. Tizenegy után húsz perccel F­eke Pál lépett a színpadra. Éjfélkor ünnepi tűzijáték volt a belvárosban, majd a város polgármestere, Warvasovszky Tihamér mondott újévi kö­szöntőt. Bár a program hivata­losan hajnali négyig tartott, főleg a még-megeredő eső miatt kettő után elkezdett fo­gyatkozni a közönség. A fehérváriak több helyen is múlathatták az időt, búcsúz­tathatták az óévet. A vendég­látóhelyek többsége ugyan már délután bezárt, de azok, amelyek nyitva voltak, zárt­körű buliknak adtak otthont. Tűzijáték több helyen is volt. A kisebb lakótelepi durroga­­tások közt néhány komolyabb látványosság is esett: a Palo­tavárosban, a Rákóczi út kör­nyékén és az Öreghegyen iga­zi pirotechnikai bravúrnak le­hettek szemtanúi az arra já­rók. A város főterén a kisebb petárdázásokat követően két jelentősebb bemutatóra is sor került éjszaka. A szilveszter utáni regge­len teljesen kihalt volt a város. Az első sétálók kilenc-tíz óra körül merészkedtek csak ki, s meglepődve tapasztalták, hogy az éjszakai haddelhadd nyomait dolgos kezek már el­takarították. A színpad előtt álló lelkes tömeg együtt énekelt kedvenceivel. Akármilyen is volt ez az év, szomorkodni nem szabad - vélik az emberek 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT HÚSZ ÉVE ÍRTUK - 1990 AZ FMH-BAN Igazgatót kerestek Tribolt Lajos tribolt.lajos@fmh.pl­.hu Ami 1989-ben kikristá­lyosodott, elméletben megfogalmazódott, az 1990-ben valósult meg. Abban az évben intézmé­nyesült a rendszerváltás. A parlament előtt volt az új államháztartási tör­vény. Ebben szerepelt, hogy a személyi jövede­lemadó a helyi tanácsok­nál marad. Amíg az or­szágban átlag 6500 forint volt az egy főre jutó jöve­delemadó, addig Fejér­ben 6912 forint. Annak köszönhetően, hogy né­mely településen kiugró számok voltak. Fehérvá­ron 9821, Dunaújváros­ban 9634, Kincsesbá­nyán 9803, Pusztavámon 8946 forint volt az egy fő­re jutó jövedelemadó. Nagy hirdetésben keres­ték a nyugdíjazás miatt megüresedett igazgatói poszt betöltőjét a Móri Állami Gazdasághoz. Radetzky Jenő a Zichy li­geti pavilonról írt annak kapcsán, hogy zajlott a felújítása. Ő már a het­venes évek végén szor­galmazta a műemlék rekonstrukcióját. A szabad Románia támo­gatására ajánlották fel a Budapest-Vidék labdarú­gó-mérkőzés bevételét: 579 ezer forintot. Az év első Fejér megyei csecsemője a dunaújvá­rosi kórházban látta meg a napvilágot. Az Állami Biztosítótól 50 ezer forin­tos kötvényt kapott. A rendőri igazoltatás elől autójával elmenekült it­tas férfit a lakásán talál­ták meg, a bíróság 24 ezer forintos pénzbünte­tésre ítélte és két évre el­tiltotta a vezetéstől. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP iMQsnxnzmiKaMi

Next