Fejér Megyei Hírlap, 2011. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-01 / 50. szám

2011. MÁRCIUS 1., KEDD Jótékony forintok a falunak Kulcs (szs) - Összesen öt­­száznegyvenezer forin­tot adtak át tegnap dél­előtt a kulcsi önkor­mányzatnak a vasárnapi jótékonysági est szerve­zői. A löszomlás káro­sultjait segítik. Amint arról már beszámol­tunk, vasárnap este a kulcsi löszpartomlás károsultjai ja­vára tartottak jótékonysági es­tet a dunaújvárosi Bartók ka­maraszínházban. Valamennyi művész ingyen vállalta a fel­lépést, a színház pedig térítés­­mentesen biztosította a hely­színt, így az est teljes bevéte­lét a kulcsi önkormányzat kaphatta meg. - Összesen kétszázhetven jegy talált gazdára. A kétezer forintos belépővel számolva ez azt jelenti, hogy ötszáz­­negyvenezer forint gyűlt ösz­­sze a jótékonysági koncerten a közönség jóvoltából - mondta el tegnap lapunknak a rendezvény ötletgazdája és fő szervezője. Czimmermann István hoz­zátette: az összeget már teg­nap délelőtt átadták a község­házán Kulcs alpolgármesteré­nek, Posch Jánosnak. - Nagy örömmel vettük az újabb felajánlást, hiszen Kulcsnak minden segítségre szüksége van. Én magam, több képviselőtársammal együtt ott voltam a jótékony­­sági gálán, és ezúton is szeret­ném megköszönni a szerve­zőknek, hogy ilyen színvona­las előadást hoztak össze - fo­galmazott Posch János. - Ami pedig a pénzt illeti, azt a löszpartomlás egyéni ká­rosultjainak címezték, így a képviselő-testület korábbi döntésének megfelelően szo­ciálisan rászoruló családokon segítünk belőle. Azt, hogy egy-egy család esetében ez bontási, helyreállítási vagy egyéb feladatot jelent-e, az egyéni helyzet dönti el, és bi­zottság is ellenőrzi a pénz fel­­használását - hangsúlyozta az alpolgármester. Gerle, a felfedezőgép Tripoli: félelem és zűrzavar volt Interjú a mentőakció egyik vezetőjével Budapest (tt)­­ Szilágyi Béla, a Baptista Szere­tetszolgálat igazgatója (Szenczy Sándor elnök­kel együtt) ott volt va­sárnap Líbiában. Siker, hogy hazahozták a ma­gyarokat a háborúból. A velencei alapítású se­gélyszervezet számára újabb sikert jelent a líbiai magyarok - és más európai állampolgá­rok - hazamenekítése. A ma­gyar légitársaság gépének fe­délzetén volt Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat igazgatója is, aki kérdésünkre tapasztalatairól beszélt. - Hogyan sikerült repülő­gépet küldenünk Líbiába? Mi előzte meg az indulást? - Amikor hallottuk, hogy több ország lépéseket tesz ál­lampolgárainak kimenekítése érdekében, tudtuk, tennünk kell valamit. A Malév a Bap­tista Szeretetszolgálat straté­giai partnere, ezért arra gon­doltunk, velük tesszük meg az utat. Amire azért is szükség mutatkozott, mert hazánk az Európai Unió soros elnöke, Szenczy Sándor felhívta Mar­­tonyi János külügyminisztert, s akkor kiderült: már a minisz­térium is tervezi az utat. Gyors lépések követték egy­mást, aztán már csak a líbiai leszállási engedélyre vártunk. - Mit tapasztalt az úton? - Vasárnap reggel száll­tunk fel. Mivel a harcolók egyre közelebb jutottak Tri­­polihoz, félő volt, hogy csata­térré változik maga a repülő­tér is, mire oda érünk. De erre nem került sor. A gép leszál­lás közben nagyon alacso­nyan volt kénytelen repülni a szárazföld felett, ez pedig ilyen körülmények között mindig veszélyes manőver. Mégsem történt baj. Lövöldö­zést nem hallottunk, az alat­tunk lévő városrész kihalt volt, katonákat láttunk csak az ablakból, s alig jártak az au­tók. A repülőtéren aztán maga a káosz, bűz és kosz fogadott. - Azt hallottuk, ezrek zsú­folódtak össze a várókban, akik menekülni akarnak. - Sokan már egy hete ott vannak, férfiak, nők és gye­rekek vegyesen. A katonák időnként kiszorítják, majd visszaengedik őket a termi­nálba, ez pedig sok durvasá­got szül. Velünk a helyi ható­ságok általában együttműkö­dően viselkedtek, de irgal­matlanul lassan ment minden. Úgy számolom, legalább hét órát voltunk ott a repülőtéren. . - Az arab világban meg­szokott módon történtek a dolgok? Azaz fizetni kellett? - Legyen válaszként elég annyi, hogy elegendő üzem­anyaga volt a gépnek az oda­­vissza úthoz, így nem kellett ott tankolni, a Malév mégis háromszoros díjat fizetett. Egyébként nem láttunk más európai légitársaságot Tripoli légikikötőjében, inkább csak tunéziai és török gépeket. - Milyen benyomása volt a gépbe szálló magyarokról? - Arabul beszélő munka­társunk segítette honfitársain­kat abban, hogy átjussanak az ellenőrzéseken. Nem nagyon beszéltek arról, amit átéltek, talán azért, mert még nagyon kétséges minden Líbiában, s gondolniuk kellett azokra, akik maradtak. Mi, ha kell, másfajta humanitárius felada­tok miatt visszatérünk még. A gépre 24 magyar, 20 bolgár, 29 román, 8 német, 6 cseh, néhány horvát és szlovák szállhatott fel Fotó: Szilágyi Béla Székesfehérvár (ma)­­ Az ország egyik legnagyobb makettkiállításának ad ott­hont a Szent István Műve­lődési Ház. A március 17- éig tartó tárlaton 15 készítő több mint 800 makettje lát­ható. A Csőszi Történelmi Haditorna és Hagyomány­­őrző egyesület szervezte a kiállítást, amelyen olyan izgalmas modellekkel is­merkedhetnek meg, mint a második világháborúban a britek által bombázóként bevetett Short Sunderland luxusgépe. Milyen tanko­kat, hajókat, repülőgépeket vetettek be a 20. század kö­zepi világháborúban? Megtudhatják a Vasárnapi Fejér Megyei Hírlapból! Fotó: Nagy Norbert Nyolcszáznál több makett várja az érdeklődő látogatókat Tihanyi Tamás tihanyi.tamas@fmh.pk­.hu Megyei körkép - Tavaly 4129 esetben vonultak helyszínre a megye ön­­kormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltói, s ez 39 százalékos nö­vekedést jelentett. En­nél „kiugróbb" az adat a műszaki mentésekről.­ ­ A tavalyit országos lépté­kekben és Fejér megye vonat­kozásában is a természeti és ipari katasztrófák évének ne­vezhetjük - jelentette ki teg­nap a sajtó munkatársai előtt Bárdos Zoltán mérnök alezre­des, a Fejér Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság igazgatója. Majd így folytat­ta: - Biztos vagyok abban, hogy a „nehézségek” szó hal­latán többen a gazdasági for­rások szűkösségére gondol­nak. Az elmúlt esztendővel kapcsolatban mégis inkább a rendkívüli időjárás okozta helyzeteket emelném ki, és csak második helyre sorol­nám az anyagiakat. Mire gondolt Bárdos Zol­tán? Egy éve, február 13-án igen nagy mennyiségű hó hul­lott Fejér megyében, Polgár­­dinál megrekedt egy vonat, s tucatnyi település közúti ösz­­szeköttetése szakadt meg a külvilággal. Tavasszal aztán megáradt a Gaja- és a Szent László-patak, a Váli víz, s ez számos helyen okozott gon­dokat: például Székesfehér­váron, Baracskánál, Bicské­nél. Nem sokkal később Bor­Az Országos Katasztrófa­védelmi Főigazgatóság főigazgatója szolgálattel­jesítés során tanúsított kimagasló helytállásáért soron kívül alezredessé léptette elő Geiger Zoltán őrnagyot, munkatársi cí­met adományozott Mesz­­lényi Mihálynénak, Buras­sád megyében alakult ki rend­kívüli árvízi helyzet - lapunkon keresztül olvasóink is segítettek adományaikkal Hernádszentandrás legkiszolgáltatottabb rászorultjain. Októ­ber 4-én volt Deve­­cser térségében az az ipari katasztrófa, amely az első naptól kezdve hetekig tartó munkát adott me­gyénk szakembereinek is.­­ A MAL Zrt.-nél bekövet­kezett tragédiát követően a környezetvédelmi hatóság­­at kapott Boros János. A megyei közgyűlés elnö­ke megjutalmazta Bör­­csök Nórát, Kovács István főhadnagyot, a megyei igazgatóság igazgatója Udvardi János századost, László Ákos főhadnagyot, Szabó János főtörzsőr­mestert és Pete Józsefet. gal, a bányakapitánysággal, valamint az illetékes polgár­­mesteri hivatallal közösen helyszíni bejárást tartottunk a július 1-jétől megújult az Or­szágos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetése, és ennek hatása is, hogy a máso­dik félévben kicsit ja­vultak a lehetőségeik. Molnár József alez­redes a tűzoltók ada­tait részletezte, beszá­molóját egy „súlyos” ténnyel kezdte: bár a tüzekhez történt vonu­lások aránya 34 száza­lékkal csökkent, a műszaki mentések száma 215 (!) szá­zalékos növekedést mutatott. Ennek legfőbb magyarázata a szélsőséges időjárás követ­kezményeivel való küzdelem. Megkérdeztük: mennyire viselte meg ez a terhelés a technikát? Molnár József azt mondta, legjobban a kisgépek használata növekedett meg, de elismerte, már több tűzol­tóautó cseréje is indokolt. további képek, információk fmht Összegzés: a 2010-es a természeti és az ipari katasztrófák éve volt ................................................................................. megyében lévő zagytározók­nál - számolt be az igazgató. Rákérdeztünk: konkrétan ez a dunaújvárosi papírgyár két zagytározójának ellenőrzését jelentette, ezek a Duna közel­sége miatt okoztak fejtörést a katasztrófavédelmiseknek. Novemberben megcsú­szott a löszfal Dunaújváros egyik településrészén és Kul­cson, majd a belvíz okozott (és okoz) problémákat a többi között Gánton, Seregélyesen, Mezőfalván. Bárdos „mara­déktalannak” ítélte a feladat­végrehajtást, s megjegyezte: L fffllTii­tfey Yuo j­K vT5j iffl h M nrT* Ph­TI • A megye legjelentő­sebb tavalyi tüze július 27-én történt Szabad­­battyán külterületén: a Robopackaging Kft.-nél több száz négyzetméte­ren égtek a raklapok. • Ercsinél, Ráckeresz­­túron komplex, Dunaúj­városban és Székesfe­hérváron részleges vé­delmi terv gyakorlatot hajtottak végre. • A megye útjain 296 járművet ellenőriztek a veszélyes áruk szállításá­nak szempontjából, 49 esetben találtak hibát. • A Veszélyhelyzeti Fel­derítő Csoportnak hat bevetése volt tavaly. A természet leckéje BAJBAN A műszaki mentések száma 215 százalékkal növekedett _iM­­S) 50 __i­s­u_ 20 . a.CL­O 'Ö 2009 2010 2007 2008 2005 2006 ÍB tűzeset f­­ műszaki mentés a téves jelzés fs vaklárma Grafikánkból a legfontosabb adat világosan látszik, ez pedig a műszaki mentések kimagasló aránya. Pályázni kell, mert a technika kopik KRÓNIKA --------------------------------------------------------------------------­ ____________________________________________________________________________ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 3 RÖVIDEN Leépítések a megyénél Székesfehérvár (tf)• A megyei önkormányzat legutóbbi ülésén létszámcsökkentéseket hagyott jóvá. Összesen 20 álláshelyet szüntet­nek meg. Az integrált szociális intézmény lét­száma 502 főről 498 fő­re, a Pápay Ágoston Általános Iskola, Kész­ségfejlesztő Speciális Szakiskola és Diákott­honé 59 főről 55 főre, a velencei szakképző is­koláé 64 főről 63 főre, a Fejér Megyei Múzeu­mok Igazgatóságáé 103-ról 98 főre, a Vö­rösmarty Mihály Me­gyei Könyvtáré 47 főről 45 főre, a Megyei Mű­velődési Központé 16 főről 13 főre csökken. Egy fővel apad a bicskei Prelúdium Zeneiskola dolgozói létszáma is. Közép-dunántúli régió Emelkedtek a térítési díjak Székesfehérvár (tv)­­ A megyei önkormányzat döntött az április 1-jétől alkalmazott szociális té­rítési díjakról. Ezek elég széles határok között mozognak. A demens betegek bentlakásos in­tézményi ellátása napi 2433, havi 72 990 fo­rintba kerül, ez a legol­csóbb kategória. A má­sik szélsőség a fogyaté­kos személyek tartós bentlakásos ellátása. Náluk a napi díj 4800, a havi 144 ezer forint.

Next