Fejér Megyei Hírlap, 2011. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Rejtvényfejtők versenyeznek Székesfehérvár (kg)­­ A városi rejtvényfejtő klub szervezésében ren­dezik meg április 2-án és 3-án a Fehérvár Kupa Országos Keresztrejt­vényfejtő Versenyt a Vasvári Pál Gimná­ziumban. A rendez­vényre több mint száz versenyzőt várnak az ország minden pontjá­ról. Szombaton 14 órá­tól az egyéni fordulókra, vasárnap 10 órától pe­dig a csapatversenyekre kerül sor. Kezdő, hala­dó, mesterjelölt és mes­ter kategóriákban indul­hatnak a résztvevők. Nevezni a helyszínen lehetséges. A kétnapos rendezvény része a Rejtvényfejtők Orszá­gos Egyesülete éves pontszerző versenyso­rozatának. Közép-dunántúli régió Sértetté válás, nyílt fórum Székesfehérvár (tv) - A bűnözésről, a sértetté válásról, a megelőzés lehetőségéről tartanak lakossági fórumot ma 18 órakor a Civil Köz­pontban (volt Technika Háza). A résztvevők: Gyón­ András köz­­biztonsági tanácsnok, Brandt Csilla a fehér­vári rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosz­tályvezetője, Barabás Tünde kriminológus, Kovács Róbert a helyi obszervatórium ügyve­­zetője. Tóásó túlélt egy zendülést Lapoz (ii)­­ Nem La Pazban, a bolíviai fővá­­rosba, hanem egy attól négyzáz kilométerre fekvő kisebb városban akarják tárgyalni a két éve adoskodó Tóásó Elő­d ügyét. A vádeme­lési tárgyalás a helyzet jelenlegi állása szerint április 1­1-én kezdődne, a helyszín áthelyezése miatt a védő tiltakozást jelentett be. Elődért szá­ri otthonában aggódó testvére, Edit szerint a kormánynak kényel­metlen, koholt pert így akarják távol tartani a fővárostól. A magyar fiatalember egyébként túlélt egy zendülést a San Pedro börtönben. Az elmúlt napokban ki­tört és levert lázadásnak a többi politikai fogoly­hoz hasonlóan ő sem volt résztvevője. A za­vargás oka a körülmé­nyek alig elviselhetősé­­ge: a 650 férőhelyen 1700 rabot zsúfoltak össze, az állam napi 150 forintnak megfelelő összeget költ élelemre. fmht VICCES Kelta vagy francia eredet - Különös szokás a Móri-árok községeiben - Sok ilyenkor az „olcsó" poén - Lóvá tett olvasók a hazai és a külföldi sajtóban Legyünk április bolondjai! (Folytatás az 1. oldalról) - Leginkább gyerekek és tudatlan emberek estek a tré­fák áldozatául - folytatta Lu­kács László. - A fiatalokat el­küldték vesszőért a boltba, majd azzal jól elnáspángolták őket. Kárpótlásul persze pénzt, almát és diót kaptak. Elterjedt csíny volt, hogy va­lakit elszalajtottak a patikába canis mergáért (kutyagu­miért). A hitelesség kedvéért még pénzt vagy fiolát is nyomtak a kezébe. A latinul tudó patikusok persze jót ne­vettek a rászedett „vásárlón”. A magyar társadalomban azonban ez az éppen megho­nosodott ünnep nem igazán tudott széles körben elterjed­ni. Már a második világhábo­rú után kezdett kikopni a ha­gyományok sorából is.­­ Ez annak tudható be, hogy 1945 és 1990 között áp­rilis 4-én tartották a felszaba­dulás napját. Ennek közelsége miatt nem kapott figyelmet a sajtóban, nem szervezték meg, hiszen csak a kommu­nista ünneppel foglalkoztak. Szászi József, a Kodolányi János Középiskola pedagógu­sa azonban az előző rendszer­hez kapcsolja a bolondok nap­ját, az ő diákkorát még jobban meghatározták a csínyek.­­ Gimnáziumi éveim alatt a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség számos programot szervezett az állami ünnep közeledtével. A bolondozás ezért egyfajta civil megmoz­dulás volt diákcsínyek elkö­vetésével. A lányok és a fiúk például kicserélték az ünnep­lőjüket, és így vonultunk be Az egyik fárasztó, „szakállas" átverés ilyenkor: „Vigyázz te, mert kioldódott a cipőfűződ!" április elsején. Tanárként pe­dig volt munkahelyemen, a Ciszterci Szent István Gimná­ziumban látogattam meg egy kolléganőmet ezen a napon. Felvetettem, megtartom he­lyette az órát, bementem az ötödikesekhez, hogy én va­gyok az új tanár. Ők persze meglepődtek, de elfogadták. Húsz perc elteltével lépett be a kolléganőm azzal, hogy át let­tetek verve gyerekek! Ebből persze nagy nevetés lett... Lovranits József, a Lán­­czos Kornél Gimnázium igaz­gatóját többször is megtréfál­ták a kis csibészek. - Egyszer egyik óra alatt sétálgatok a padsorok között a teremben, és hallom ám, hogy a hátam mögött valaki kitép egy lapot a tankönyvéből. Vil­lámgyorsan hátrafordulok, de sehol egy megrongált könyv, sehol egy kitépett lap. Mon­dom tovább a tananyagot, egyszer csak megint lapszakí­tás zaját hallom. Megint hát­rafordulok, ismét sehol egyet­len kitépett papírlap. És ez így ismétlődött újra meg újra, mígnem rájöttem, hogy mi is történik valójában. Az egyik gyerek megfogta egy lap szé­lét, akár egy kés pengéjét a további képek, információk mutató- és hüvelykujja közé szorítva. Majd mindkét kezét széthúzta a papír élén, közben ráfújt. Kifejezetten tankönyv - lap-tépkedés hangja hallat­szott. Jól megtréfáltak, azt hit­ték, mérges leszek, de én ve­lük együtt nevettem - eleve­nítette fel az igazgató a nevezetes esetet. - Én magam viszont soha nem követtem el tanárok ellen áprilisi tréfát, de többször is szemtanúja voltam osztály­társaim rosszalkodásának. Általános iskolában a kopasz igazgatónk irodájának az ab­laka az osztálytermünk alatt helyezkedett el. Egy diák szá­mára elég viccesnek tűnik a kopasz fej. Volt akkoriban egy nagyon rossz gyerek az osztályunkban, aki egyszer, amikor az igazgató kihajolt az ablakon, egy zacskó vizet kezdett csurgatni­­a fejére, és végül a zacskó is ráesett az igazgató úr kobakjára. Azon­ban ezt nem tekintették diák­csínynek, ugyanis az elköve­tőt kirúgták az iskolából. Poklosi Péter idén ment nyugdíjba, tehát nem kevés napot töltött a tábla előtt. Mégis bajban volt, amikor az „ellene” elkövetett diákcsí­nyekről kérdeztük.­­ Nem tudom az okát, de engem nem nagyon pécéztek ki a fiatalok, pedig én voltam az egész tanári karban az utol­só, akitől félniük kellett vol­na. Bár emlékszem, egyszer megfordították az összes pa­dot és háttal ült nekem az egész osztály. Az én diákko­romban? Az még egy egészen más világ volt. Olyan fegyel­met tartottak az iskolában, hogy eszünkbe se jutott ilyes­mi. Az igazgató például naponta vizitet tartott, és akinek hosszabb volt a haja a kelleténél, azt már küldte is a fodrászhoz. Persze április elsején nem csak a fiatalok fejé­ben mozdul meg a kisör­dög, az újságíró kollé­gák is szeretnek marhás­­kodni. Egy-egy komoly­talan hírlapíró április elsején például közölte, hogy egy halfajta képes tömni a jeget az Antarkti­­szon, egy másik pihent agyú beszámolt a fütyülő sárgaré­páról, egy harmadik a gravitá­ció átmeneti csökkenéséről. Lényeg, hogy ne veszítsük el a humorérzékünket. Múltbéli Toulouse grófja, úgy viccelte meg Cramont márkit, hogy amíg az aludt, a gróf cinkosaival felfejtette, és ismét összevarrta ruháit - de szőkébbre. Amikor a márki fel akart öltözni, ruhái nem jöttek rá. Az egyik cinkostárs ijedten kérdezte: „Az istenért, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márki rémülten küldetett orvosért. A szintén beavatott doktor megvizsgálta, receptet írt. Szaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, az visszaküldte, hogy nem érti... Nem csoda, ez volt ráírva: „ l­égy ollót, és vágd fel a ruhákat..." Britanniában a XIII. században az utak, amelye­ken a király végighajtott, köztulajdonná váltak. Gotham lakói csellel próbálták távol tartani az uralkodót. A királyi egyszer futárt küldött Gothambe, aki döbbenten tapasztalta, hogy a várost kizárólag bolondok lakják, akik fedetlen kalitkákkal próbálnak madarat fogni. Megvitte a hírt a királynak, aki elhitte a történetet. A lakókat nem sújtotta büntetéssel a bolondságuk miatt, s megtarthatták útjaikat. A legenda szerint április 1-je ennek az ugratásnak állít emléket_m_ Fotó: FMH-archív (Pati-Nagy Bence) Poklosi Péter tanár urat egy­szer úgy várták a diákok, hogy megfordították a padokat Fotó: FMH-archív (Nagy Norbert) Lovranits József iskolaigazgatónak a legtöbbször sikerült a „helyén kezelni" az elsütött poénokat Szászi József pedagógus szerint a diákcsínyek egyfajta civil megmozdulások. Az előző Nem újkori találmány az áprilisi bolondozás. A történelmi múltban ka­­rendszerben az április 4-ét övező kötelező ünneplést igyekeztek így komolytalanná tenni landoztunk, kerestünk tréfás átveréseket. Az eredményt grafika mutatja Grafika: Lovász Lilla Áprilisi tréfák a sajtó vidékén • Hamis közlemény Csurka István pártel­nök visszavonulásáról. • Egy magyar or­szágos lap bejelentet­te, közli a mosószer-, porszívó- és biztosítási ügynökök listáját is. • A BBC hírmagazinja beszámolt róla, jó volt a termés spagettiből. • Az angol Guardian kétoldalas melléklettel tisztelgett az Indiai­óceánban fekvő San Seriffé szigetország nemzeti ünnepén. A NAP TÉMÁJA Olvasóink véleménye Korózs Viktória Régebben előfordult az is­kolában, hogy a tanárt meg­tréfáltuk a klasszikus trük­kökkel. Ilyen volt a kilincs bekenése, a fordítva pad­­ban ülés, vagy raktunk vala­mit a székre. Ez persze nem mindig sült el jól, így fel­hagytunk az ilyen tréfákkal. Kovács Melinda Mi egyszer középiskolában besóztuk a tanárunk teáját. Olyannyira nem vette ezt jó néven, hogy mehettünk az igazgatói irodába. Kisebb koromban foglalkoztatott a bolondok napja, de ahogy felnőttem, már nincs kapa­citásom ilyen viccelődésre. Gombó Áron Általános iskolában szokás volt egymást vagy a tanárt megtréfálni szappanos ki­linccsel, vagy dióval a szék lába alatt. Középiskolában már komolyabb emberként maximum megpróbáljuk át­verni a másikat egy-egy ár­tatlan rászedéssel, trükkel. 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK ­ Szerintem Talán mindenkinek van ide vágó története. Az enyém azonban korkép is egyben, ezért választottuk. Bolond­ballagásom napján (1985- ben) másodmagammal ki­találtuk, beöltözünk hosszú ballonkabátba, zsebre gyű­rünk egy-egy játékpisztolyt és poénból végigraboljuk a környező boltokat, és ami jön. Bármilyen döbbenetes ezt ma olvasni, bizony így is tettünk. Mindenki nagyon jól szórakozott, s némi apró­pénzzel jutalmazták ötle­tünket. Azaz senki sem vett minket komolyan. Szerin­tem ne próbálják meg ezt ma már utánunk csinálni! Tihanyi Tamás tihanyi.tamas@fmh.pk­.hu

Next