Fejér Megyei Hírlap, 2011. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-28 / 124. szám

14 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Néhány korty Franciaország Lovász Lilla A lovasz.lilla@fmh.pl­.hu urgundi borok be­mutatójára invi­tálta lapunkat mi­nap Franciaor­szág nagykövete. A követségi rezidencián rendezett, kósto­lóval egybekötött „bortalál­kozót” a Kodolányi János Fő­iskola professzora, Cey-Bert Róbert Gyula szervezte. - A bor kultúrája az emberi kultúra egyik legszebb kifeje­zője. A burgundi borokkal és szőlősgazdákkal a burgundi vidék népének Isten-, termé­szet- és emberszeretete érke­zett Magyarországra. Jó hely­re, hiszen hazánkban csakúgy megvannak mindezen tulaj­donságok, még akkor is, ha néha megfeledkezünk róluk... - e szavakkal vezette be Cey- Bert Róbert a kóstolást. Négy híres burgundi pincészet, az Henri Gouges, a Coste-Cau­­martin, a Chapelle, valamint a Remoriquet fehér- és vörös­borait ízlelhették meg a ven­dégek. Persze a jó borok mel­lett könnyedebb a beszélgetés is. René Rouaaul-t, Franciaor­szág nagykövetét lapunk a be­mutató apropóján kérdezte borok és népek kapcsolatáról. - A magyar borok tizenöt éve jelentek meg a francia pi­acon, de választékuk csupán a tokaji aszúra, az egri bikavér­re, néhány villányi borra kor­látozódik, így nem mondha­tom, hogy Franciaországban ismernék a magyar borokat. Ahhoz, hogy ezen javíthasson Magyarország, egy sokkal ak­tívabb kereskedelmi politiká­ra lenne szükség, különösen a borászok részéről. A franciák nyitottak a más kultúrákra, s a különböző nemzetek borait is szívesen fogyasztják; a polco­kon ott vannak a spanyol, az olasz, a chilei, az ausztrál, sőt a dél-afrikai borok, így lenne hely a magyaroknak is. Roudaut hozzátette, a bor olyan kapcsolati lehetőséget ad, amely más termékkel nem érhető el. Kultúrája nemcsak a gasztronómia kultúráját je­lenti, hanem az egymással va­ló megosztást is. - A bor sok­kal több, mint csupán bor. A bor maga a szellem. Cey-Bert Róbert gasztro­nómus, író a kérdésre, hogyan lehetne a mi borainknak is a franciákéhoz hasonló kultuszt teremteni, kifejtette: a bor árá­nak 80 százaléka kommuni­káció, és csak 20 százaléka az összes egyéb költség, a keres­kedő és a szőlősgazda nyere­ségével együtt.­­ Foglalkozni kellene a marketinggel, hiszen egy or­szág bemutatására legjobb módszer a bor. A franciák megszerettették a boraikat, és általuk az országukat is, ezt kéne megtanulnunk tőlük. Másrészt a francia boroknál kiválóan látszik, hogy a hely szelleme felülírja a szőlőfaj­tát. Mi magyarok még mindig ott tartunk, hogy fontosabb az, hogy egy bor „cabernet sauvignon”, mint az, hogy mondjuk szekszárdi. Ráadá­sul a francia fajták kiszorítják a magyarokat, pedig bőven lenne mivel dicsekednünk. Egy, a Cote D'or lankáiról származó bort ízlelve, Cey-Bert egy történettel támasz­totta alá gondolatait.­­ Olyan történelmi kötődé­sek vannak magyarok és fran­ciák közt, amik évszázadokra nyúlnak vissza. Az ónémet eposz, a Nibelung-ének egy burgundiai történetet mesél el, amelyben a főszereplő Krimhilda (miután férjét, Szigfriedet megölik a fran­kok), Attilához megy felesé­gül, s a hunok segítségét kéri, hogy Burgundia bosszút áll­jon a frankokon. Ezt is kihasz­nálhatnánk a kapcsolatépítés­nél. Kiváló rekláma lenne ha­zánknak egy, a mostanihoz hasonló borbemutató Párizs­ban. Ehhez pedig nem kell más, csak jó ismeretség. Cey-Bert szerint egy bor kifejezi az adott vidéken lakó emberek szellemiségét, lel­két.­­ A burgundiak sokkal egyszerűbb emberek, mint mondjuk a bordeaux-iak. Utóbbiak többnyire sznobok: lovaspólót játszanak, kasté­lyaikban elegáns vacsorákat rendeznek, s egy ehhez hason­ló borkóstolón legalábbis szmokingban kellett volna megjelenni. Burgundia a jó­zan paraszti észjárású lakóiról híres, akik olyanok lehettek, mint a vidéki Magyarorszá­gon élők ezelőtt hetven­nyolcvan évvel. Sajnos ma már hazánk annyira megvál­tozott, hogy nem is merek ma­gyar „vidékről” beszélni. Fejér megyében is sok bor­termelő küzd azzal a problé­mával, hogy nem tudja eladni borait, pedig nem a minőség a gond, mondja Cey­bert. - Nagyon nagy baj, hogy nincs meg a kellő együttmű­ködés a szőlősgazdák és a vá­rosok között. Sokat segítene, ha egy-egy városnak bort vá­lasztanának. Ám ez a bor ne a chardonnay legyen: arra essen a választás Nuits St. Georges­­ban. Fejér megyében pedig igyunk móri ezerjót! A bal oldali képen: Franciaország nagykövete, René Roudaut és a találkozó szervezője, Cey-Bert Róbert. Jobbra: burgundi borászok mutatták be remekeiket Fotó: a szerző MIT OLVAS HOLNAP? Keresse a vasárnap nyitva tartó árushelyeken. A Fejér Megyei Hírlap és a Dunaújvárosi Hírlap előfizetői kézbesítőjüknél is megrendelhetik! Till Attila rövidfilmjét, a Csicskát mintegy ezer film közül választotta ki a cannes-i válogatóbizottság, ez volt az egyetlen kelet-európai alkotás a Rendezők Kéthete elnevezésű prog­ramjában. Most fesztiválkörút kezdő­dik, de a rendező-műsorvezető fejé­ben már készen van az új filmterv is. Ne csak a gyermekna­pon figyeljünk rájuk Évente közel tízezer gyermek eltűnését jelentik be a rend­őrségen és közülük százat soha nem találnak meg. A szak­emberek azt mondják, ilyenkor a tanév végén cselleng el a legtöbb gyerek: vagy azért mert rossz tanulmányi eredmé­nyük miatt félnek hazamenni, vagy azért, mert a szülők a szünidőben nem figyelnek rájuk és rossz társaságba keve­rednek. Kárász Róbert, a TV2 műsorvezetője úgy döntött, Magyarországon is meghonosítja azt a mozgalmat, amivel a társadalom figyelmét igyekeznek felhívni arra, hogy na­gyobb odafigyeléssel, több gyermeket meg lehetne találni. W­i-fi-inkvizíciót hirdetnek Befellegzett a vezeték nél­küli mikrohullámú kom­munikációnak az oktatási intézményekben? Az elekt­romágneses sugárzás agyká­rosító hatására hivatkozik az Európa Tanács döntése. Én azért várnék egy kicsit m int türelemre Lovranits József, a Lánczos Kornél Gimnázium igazgatója. - Leírta az ember úgy háromszáz éve, hogy a hatvan kilométer per óra fölötti sebesség megöl. Azt is kijelentették, hogy a fánál nehezebb testek nem tudnak úszni... Az iskolai oktatás nem látná ká­rát, mert bár wi-fi van minden teremben, ugyanakkor ,jön dróton" is az internet. Hirdetés uránia: m­ázlim volt! Nagyon készült a pedagóguspályára, mégis leragadt a médiánál az RTL Klub híradósa. A népszerű tévés a véletlennek köszön­heti karrierjét, és a cukorbetegség „nagykövete” sem tudatosan lett. Főiskolai tanára javaslatára próbált szerencsét a kaposvári tévénél. Az ötlet bejött, és a feladatok ezután maguktól találták meg a riportert. Ma az RTL Klub meghatározó arca, alapítvá­nya pedig a cukorbetegség elleni küzdelem élharcosa. Tilla m­ár új film­jét tervezi hénvege 2011.05.28. SZOMBAT Uniós korrektor áll. E-ben B. Kiss László kiss.laszlo@fmh.pk­.hu­­ Tibai Tímea korrektor Lu­xemburgban; az Európai Unió jogszabályait tartalmazó, 23 nyelven megjelenő közlöny magyar változatának helyes­írási, tipográfia hibáira va­dászik. Az Európai Bizottság kezdeményezte, Vissza az is­kolába! elnevezésű program keretében látogatott el a szé­kesfehérvári Széchenyi szak­­középiskolába, két másik osz­tály mellett a 11. E-seknek tartott egy órát, ahol az EU- ról, annak nyelveiről és saját munkájáról beszélt. Mondandóját némileg meglepő vallomással kezdte: amikor a nyolcvanas években a székesfehérvári József Atti­la Gimnázium padjait koptat­ta, még nem sok értelmét látta a nyelvtanulásnak.­Kötelezően oroszt tanult, második nyelvként pedig a franciát választotta - mondta el. Azóta a spanyolt és az an­golt is elsajátította, most por­tugálul és hollandul tanul. Mi­vel azonban az, aki két-három újlatin nyelven már tanult, könnyebben boldogul egy újabbal, az olaszból vagy a katalánból is sokat ért. A nyelveknél maradva: az uniót rendkívüli nyelvi sok­színűség jellemzi - derült ki Tímea szavaiból. Amíg a NATO-nak két hi­vatalos nyelve van (az angol és a francia), az ENSZ-nek pedig hat, addig az Európai Uniónak huszonhárom. A majd kéttucatnyi nyelv között egyaránt megtalálható a ma­gyar, a (kelta nyelvek közé tartozó) ír és a máltai is, így aztán az uniónak magyarul is lehet levelet írni. Az említett írt és máltait viszont olyan ke­vesen beszélik, hogy lasszó­val fogják az e nyelveken tudó fordítókat, korrektorokat - mondta el Tímea. Aki az EU valamely intéz­ményénél szeretne elhelyez­kedni, annak angolul vagy franciául, esetleg németül kell tudnia, a meghirdetett állások betöltéséhez szükséges, úgy­nevezett versenyvizsgát ugyanis ezen a három nyelven lehet letenni. Az egyik diák arról érdek­lődött: milyen szintű nyelvtu­dás szükséges ahhoz, hogy boldoguljon külföldön? Az uniós intézményeket nem érdekli a nyelvvizsga­papír, hiszen annak, aki meg­birkózik a felvételivel, úgy­sem okoz gondot a beszéd - hangzott a válasz. Attól egyébként, hogy valaki nyelvtani hibákat vét, még ügyesen kommunikálhat - buzdította a diákokat Tímea, aki szerint az a fontos, hogy legyen kellő motiváció a nyelvtanuláshoz, és elég alka­lom a gyakorlásra. A nyelvta­nuláshoz sok segítséget ad az internet, ahol korlátlan meny­­nyiségben állnak rendelke­zésre a szövegek - köztük in­gyenesen letölthető tana­nyagok is -, és levelezőpart­nert sem nehéz találni általa. És még valami! A szakmai nyelv könnyebben elsajátít­ható, mint az irodalmi nyelv, hiszen lényegesen korlátozot­tabb a szókincse. Tímeával saját tapasztalata mondatja, hogy az Európai Unió biztonságot nyújtó mun­kaadó. Jól is keres - mondta el Tímea, akit azonban nyolc esztendővel ezelőtt nem a pénz motivált, hogy az EU-nál vállaljon állást. Sok­kal inkább a kalandvágy, egy másik ország, egy másik nyelvi közeg megismerésé­nek vágya. Az unió által meghirdetett állásokra egyébként az euro­­pa.eu/epso elnevezésű honla­pon lehet jelentkezni. Innen próbatesztek is letölthetők a felvételi vizsgához - mondta el Tibai Tímea, aki szerint a középiskolás- és egyetemis­taévek használhatók ki leg­jobban nyelvtanulásra. Tibai Tímea az EU-ról, annak nyelveiről, saját munkájáról beszélt a Széchenyiben Fotó: Nagy Norbert

Next