Fejér Megyei Hírlap, 2011. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-28 / 124. szám
14 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Néhány korty Franciaország Lovász Lilla A lovasz.lilla@fmh.pl.hu urgundi borok bemutatójára invitálta lapunkat minap Franciaország nagykövete. A követségi rezidencián rendezett, kóstolóval egybekötött „bortalálkozót” a Kodolányi János Főiskola professzora, Cey-Bert Róbert Gyula szervezte. - A bor kultúrája az emberi kultúra egyik legszebb kifejezője. A burgundi borokkal és szőlősgazdákkal a burgundi vidék népének Isten-, természet- és emberszeretete érkezett Magyarországra. Jó helyre, hiszen hazánkban csakúgy megvannak mindezen tulajdonságok, még akkor is, ha néha megfeledkezünk róluk... - e szavakkal vezette be Cey- Bert Róbert a kóstolást. Négy híres burgundi pincészet, az Henri Gouges, a Coste-Caumartin, a Chapelle, valamint a Remoriquet fehér- és vörösborait ízlelhették meg a vendégek. Persze a jó borok mellett könnyedebb a beszélgetés is. René Rouaaul-t, Franciaország nagykövetét lapunk a bemutató apropóján kérdezte borok és népek kapcsolatáról. - A magyar borok tizenöt éve jelentek meg a francia piacon, de választékuk csupán a tokaji aszúra, az egri bikavérre, néhány villányi borra korlátozódik, így nem mondhatom, hogy Franciaországban ismernék a magyar borokat. Ahhoz, hogy ezen javíthasson Magyarország, egy sokkal aktívabb kereskedelmi politikára lenne szükség, különösen a borászok részéről. A franciák nyitottak a más kultúrákra, s a különböző nemzetek borait is szívesen fogyasztják; a polcokon ott vannak a spanyol, az olasz, a chilei, az ausztrál, sőt a dél-afrikai borok, így lenne hely a magyaroknak is. Roudaut hozzátette, a bor olyan kapcsolati lehetőséget ad, amely más termékkel nem érhető el. Kultúrája nemcsak a gasztronómia kultúráját jelenti, hanem az egymással való megosztást is. - A bor sokkal több, mint csupán bor. A bor maga a szellem. Cey-Bert Róbert gasztronómus, író a kérdésre, hogyan lehetne a mi borainknak is a franciákéhoz hasonló kultuszt teremteni, kifejtette: a bor árának 80 százaléka kommunikáció, és csak 20 százaléka az összes egyéb költség, a kereskedő és a szőlősgazda nyereségével együtt. Foglalkozni kellene a marketinggel, hiszen egy ország bemutatására legjobb módszer a bor. A franciák megszerettették a boraikat, és általuk az országukat is, ezt kéne megtanulnunk tőlük. Másrészt a francia boroknál kiválóan látszik, hogy a hely szelleme felülírja a szőlőfajtát. Mi magyarok még mindig ott tartunk, hogy fontosabb az, hogy egy bor „cabernet sauvignon”, mint az, hogy mondjuk szekszárdi. Ráadásul a francia fajták kiszorítják a magyarokat, pedig bőven lenne mivel dicsekednünk. Egy, a Cote D'or lankáiról származó bort ízlelve, Cey-Bert egy történettel támasztotta alá gondolatait. Olyan történelmi kötődések vannak magyarok és franciák közt, amik évszázadokra nyúlnak vissza. Az ónémet eposz, a Nibelung-ének egy burgundiai történetet mesél el, amelyben a főszereplő Krimhilda (miután férjét, Szigfriedet megölik a frankok), Attilához megy feleségül, s a hunok segítségét kéri, hogy Burgundia bosszút álljon a frankokon. Ezt is kihasználhatnánk a kapcsolatépítésnél. Kiváló rekláma lenne hazánknak egy, a mostanihoz hasonló borbemutató Párizsban. Ehhez pedig nem kell más, csak jó ismeretség. Cey-Bert szerint egy bor kifejezi az adott vidéken lakó emberek szellemiségét, lelkét. A burgundiak sokkal egyszerűbb emberek, mint mondjuk a bordeaux-iak. Utóbbiak többnyire sznobok: lovaspólót játszanak, kastélyaikban elegáns vacsorákat rendeznek, s egy ehhez hasonló borkóstolón legalábbis szmokingban kellett volna megjelenni. Burgundia a józan paraszti észjárású lakóiról híres, akik olyanok lehettek, mint a vidéki Magyarországon élők ezelőtt hetvennyolcvan évvel. Sajnos ma már hazánk annyira megváltozott, hogy nem is merek magyar „vidékről” beszélni. Fejér megyében is sok bortermelő küzd azzal a problémával, hogy nem tudja eladni borait, pedig nem a minőség a gond, mondja Ceybert. - Nagyon nagy baj, hogy nincs meg a kellő együttműködés a szőlősgazdák és a városok között. Sokat segítene, ha egy-egy városnak bort választanának. Ám ez a bor ne a chardonnay legyen: arra essen a választás Nuits St. Georgesban. Fejér megyében pedig igyunk móri ezerjót! A bal oldali képen: Franciaország nagykövete, René Roudaut és a találkozó szervezője, Cey-Bert Róbert. Jobbra: burgundi borászok mutatták be remekeiket Fotó: a szerző MIT OLVAS HOLNAP? Keresse a vasárnap nyitva tartó árushelyeken. A Fejér Megyei Hírlap és a Dunaújvárosi Hírlap előfizetői kézbesítőjüknél is megrendelhetik! Till Attila rövidfilmjét, a Csicskát mintegy ezer film közül választotta ki a cannes-i válogatóbizottság, ez volt az egyetlen kelet-európai alkotás a Rendezők Kéthete elnevezésű programjában. Most fesztiválkörút kezdődik, de a rendező-műsorvezető fejében már készen van az új filmterv is. Ne csak a gyermeknapon figyeljünk rájuk Évente közel tízezer gyermek eltűnését jelentik be a rendőrségen és közülük százat soha nem találnak meg. A szakemberek azt mondják, ilyenkor a tanév végén cselleng el a legtöbb gyerek: vagy azért mert rossz tanulmányi eredményük miatt félnek hazamenni, vagy azért, mert a szülők a szünidőben nem figyelnek rájuk és rossz társaságba keverednek. Kárász Róbert, a TV2 műsorvezetője úgy döntött, Magyarországon is meghonosítja azt a mozgalmat, amivel a társadalom figyelmét igyekeznek felhívni arra, hogy nagyobb odafigyeléssel, több gyermeket meg lehetne találni. Wi-fi-inkvizíciót hirdetnek Befellegzett a vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációnak az oktatási intézményekben? Az elektromágneses sugárzás agykárosító hatására hivatkozik az Európa Tanács döntése. Én azért várnék egy kicsit m int türelemre Lovranits József, a Lánczos Kornél Gimnázium igazgatója. - Leírta az ember úgy háromszáz éve, hogy a hatvan kilométer per óra fölötti sebesség megöl. Azt is kijelentették, hogy a fánál nehezebb testek nem tudnak úszni... Az iskolai oktatás nem látná kárát, mert bár wi-fi van minden teremben, ugyanakkor ,jön dróton" is az internet. Hirdetés uránia: mázlim volt! Nagyon készült a pedagóguspályára, mégis leragadt a médiánál az RTL Klub híradósa. A népszerű tévés a véletlennek köszönheti karrierjét, és a cukorbetegség „nagykövete” sem tudatosan lett. Főiskolai tanára javaslatára próbált szerencsét a kaposvári tévénél. Az ötlet bejött, és a feladatok ezután maguktól találták meg a riportert. Ma az RTL Klub meghatározó arca, alapítványa pedig a cukorbetegség elleni küzdelem élharcosa. Tilla már új filmjét tervezi hénvege 2011.05.28. SZOMBAT Uniós korrektor áll. E-ben B. Kiss László kiss.laszlo@fmh.pk.hu Tibai Tímea korrektor Luxemburgban; az Európai Unió jogszabályait tartalmazó, 23 nyelven megjelenő közlöny magyar változatának helyesírási, tipográfia hibáira vadászik. Az Európai Bizottság kezdeményezte, Vissza az iskolába! elnevezésű program keretében látogatott el a székesfehérvári Széchenyi szakközépiskolába, két másik osztály mellett a 11. E-seknek tartott egy órát, ahol az EU- ról, annak nyelveiről és saját munkájáról beszélt. Mondandóját némileg meglepő vallomással kezdte: amikor a nyolcvanas években a székesfehérvári József Attila Gimnázium padjait koptatta, még nem sok értelmét látta a nyelvtanulásnak.Kötelezően oroszt tanult, második nyelvként pedig a franciát választotta - mondta el. Azóta a spanyolt és az angolt is elsajátította, most portugálul és hollandul tanul. Mivel azonban az, aki két-három újlatin nyelven már tanult, könnyebben boldogul egy újabbal, az olaszból vagy a katalánból is sokat ért. A nyelveknél maradva: az uniót rendkívüli nyelvi sokszínűség jellemzi - derült ki Tímea szavaiból. Amíg a NATO-nak két hivatalos nyelve van (az angol és a francia), az ENSZ-nek pedig hat, addig az Európai Uniónak huszonhárom. A majd kéttucatnyi nyelv között egyaránt megtalálható a magyar, a (kelta nyelvek közé tartozó) ír és a máltai is, így aztán az uniónak magyarul is lehet levelet írni. Az említett írt és máltait viszont olyan kevesen beszélik, hogy lasszóval fogják az e nyelveken tudó fordítókat, korrektorokat - mondta el Tímea. Aki az EU valamely intézményénél szeretne elhelyezkedni, annak angolul vagy franciául, esetleg németül kell tudnia, a meghirdetett állások betöltéséhez szükséges, úgynevezett versenyvizsgát ugyanis ezen a három nyelven lehet letenni. Az egyik diák arról érdeklődött: milyen szintű nyelvtudás szükséges ahhoz, hogy boldoguljon külföldön? Az uniós intézményeket nem érdekli a nyelvvizsgapapír, hiszen annak, aki megbirkózik a felvételivel, úgysem okoz gondot a beszéd - hangzott a válasz. Attól egyébként, hogy valaki nyelvtani hibákat vét, még ügyesen kommunikálhat - buzdította a diákokat Tímea, aki szerint az a fontos, hogy legyen kellő motiváció a nyelvtanuláshoz, és elég alkalom a gyakorlásra. A nyelvtanuláshoz sok segítséget ad az internet, ahol korlátlan menynyiségben állnak rendelkezésre a szövegek - köztük ingyenesen letölthető tananyagok is -, és levelezőpartnert sem nehéz találni általa. És még valami! A szakmai nyelv könnyebben elsajátítható, mint az irodalmi nyelv, hiszen lényegesen korlátozottabb a szókincse. Tímeával saját tapasztalata mondatja, hogy az Európai Unió biztonságot nyújtó munkaadó. Jól is keres - mondta el Tímea, akit azonban nyolc esztendővel ezelőtt nem a pénz motivált, hogy az EU-nál vállaljon állást. Sokkal inkább a kalandvágy, egy másik ország, egy másik nyelvi közeg megismerésének vágya. Az unió által meghirdetett állásokra egyébként az europa.eu/epso elnevezésű honlapon lehet jelentkezni. Innen próbatesztek is letölthetők a felvételi vizsgához - mondta el Tibai Tímea, aki szerint a középiskolás- és egyetemistaévek használhatók ki legjobban nyelvtanulásra. Tibai Tímea az EU-ról, annak nyelveiről, saját munkájáról beszélt a Széchenyiben Fotó: Nagy Norbert