Fejér Megyei Hírlap, 2017. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-10 / 133. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN „Kinyírjuk a feleségedet és a kislányodat" BUDAPEST „Büdös zsidó, meg leszel ba..va, kinyí­runk téged is, a feleségedet és a kislányodat is­” - töb­bek között ezekkel a sza­vakkal fenyegette meg Zagyva György Gyula volt jobbikos országgyűlési képviselő Varga-Bíró Ta­más zenészt, publicistát, amiért kritizálni merészel­te egy videón való szerep­lését. A halálos fenyegető­zést egy rendőr is hallotta Varga­ Bíró kihangosított telefonján. Zagyva György Gyula szélsőjobboldali po­litikus Gulyás Márton bal­oldali anarchista felkérésé­re kritizálta egy videóban a választási rendszert olyan személyek társasá­gában, mint Pörzse Sán­dor, a Jobbik ideológusa. Ezen kívül olyan közéleti személyek is megszólaltak, mint Stohl András, Gálvöl­­gyi János és Hajós And­rás. A videó célja, hogy felhívja a figyelmet arra: mindenkinek össze kell fognia a kormány ellen a választási törvények mó­dosításáért. Varga B. Ta­más ezt úgy kommentálta: „ma Magyarországon két csoport létezik: akiket összeköt George Soros pénze és akiket összeköt a hazaszeretet.” Mediaworks Látogasson el weboldalunkra fedl! Kiad m­illiárdokat a Jobbik plakátjaira? BUDAPEST Harmadik hónap­nál tart a Jobbik kormányelle­nes plakátkampánya, amelyre lapinformációk szerint meg­közelítőleg 2 milliárd forintot költhetett el a párt. A korrup­cióellenes üzeneteket propa­gáló felületekkel kapcso­latban a Jobbik többszöri médiaérdeklődésre sem árulta el, hogy honnan van a pénze. Korábban azt közölték, hogy 150 milliós hitelt vettek fel, de ez a töredékét sem fedezi a kiadásoknak. Mirkóczki Ádám szóvivő az ATV műso­rában világossá tette: nem fogják nyilvánosságra hozni a megállapodás részleteit, mi­vel a szerződés ezt kifejezet­ten tiltja. A kormányellenes plakátfelületek legnagyobb része Simicska Lajos milliár­dos érdekeltségébe tartozik, aki ellen lapinformációk sze­rint nyomozást folytat a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt. Az eljárás a Jobbik pla­kátjaival kapcsolatos, a NAV azt feltételezi, hogy az érin­tett cégek az adóbevallási vagy adófizetési kötelezettsé­gének csak részben tettek ele­get, azaz költségvetési csalást követhettek el. A kihelyezett plakátok szá­ma ugyanis sokkal nagyobb a bevallottnál. A plakátok va­lós és a Jobbik által bevallott száma közötti lényeges elté­rés, valamint a kampány fi­nanszírozásának átláthatatlan­sága nemcsak a költségvetési csalás, hanem a tiltott kam­pány-, illetve pártfinanszíro­­zás gyanúját is fölveti. MW s KRÓNIKA --- 2017. JÚNIUS 10., SZOMBAT Ki halad a Taigetosz felé? SZAKÁCS ÁRPÁD________ kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Mi indokolta a köznevelési törvény mó­dosítását, mi várható az új szabályoktól, valóban hátrányos helyzetbe kerül­nek-e a gyerekek a tan­tárgyi felmentések megvo­nása miatt? - egyebek mellett erről nyilatkozott lapunknak adott interjújá­ban Mosányi Emőke, a Fő­városi Pedagógiai Szolgálat főigazgatója. - Mivel foglalkozik egy pedagógiai szakszolgálat? - Minden megyében mű­ködik ilyen intézmény. Fő fel­adatunk a segítségnyújtás el­sősorban a gyerekek, tanulók, szülők, de intézmények szá­mára is. Mindez a klasszikus nevelési tanácsadás, a logopé­dia, a korai fejlesztés, a gyógytestnevelés, a konduktív fejlesztés, a pályaválasztási tanácsadás tevékenységi köré­ben, továbbá az óvoda-iskola pszichológusok és a tehetség­­gondozás keretében történik. Mi végezzük azokat a szakér­tői tevékenységeket, melyek megállapítják azt, hogy egy gyermeknek szüksége van-e speciális fejlesztésre. Ha igen, mi javasoljuk, hogy mi­re, de a terápiás fejlesztések­ből is kivesszük a részünket.­­ Tehát önök foglalkoznak a sajátos nevelést igénylő és a tanulási beilleszkedési ne­hézséggel küzdő gyermekek­kel? - Igen, ez az egyik fő fela­datunk. Összességében min­den olyan feladat itt koncent­rálódik, ami a gyermekek speciális fejlesztéséhez kap­csolódik. - Hogyan lehet különbsé­get tenni, hogy ki a diszgráfi­­ás, és ki az, aki tanulási ne­hézséggel küzd? - A fogyatékosság megál­lapítására kidolgozott szak­mai módszerek vannak, a­­melyek alapján meg tudjuk különböztetni, hogy ki hová tartozik. Akiknek súlyos és tartós gondjai vannak: fogya­tékosságuk mozgásszervi, ér­zékszervi, értelmi vagy be­széd érintettségű, kihat egész személyiségükre, magatartá­sukra vagy tanulási képessé­geikre, ők a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók. A má­sik csoport a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehéz­séggel (BTM) küzdő gyerme­kek, akiknek problémái időle­gesek, megfelelő időben ka­pott segítséggel megszüntet­­hetőek. - Valamilyen fogyatékos­ság megléte egy állapot, de mi okoz egy gyereknél beil­leszkedési vagy tanulási ne­hézséget? - A gyermekeket sok min­den befolyásolja abban, hogy miként tudnak teljesíteni. Pél­dául egy nehezebb élethely­zet, akár egy kedvenc állat el­vesztése is olyan traumát okozhat, ami komoly reg­ressziót, visszalépést hoz a fejlődésben, ez a telje­sítményben is megjelenik. Másik lehetséges ok az eltérő fejlődési ritmusunkban kere­sendő. Lényeg, hogy ez egy átmeneti nehézség, meg kell keresni az okokat, és meg kell találni a megoldásokat. - Miért mentették fel bi­zonyos tárgyakból az érintett gyermekeket? - Azonnal nem mentettünk fel senkit, elsődleges a fej­lesztés. De előfordult több esetben, hogy már olyan mér­tékű, akár több tanévnyi volt a lemaradás, amikor hozzánk került a tanuló, hogy adott is­kolai körülmények között el­képzelhetetlen volt az adott tanévben történő felzárkózta­tás. Éppen az ilyen helyzetek kiküszöbölése a célunk.­­ Ezt az osztályzás alóli felmentést a jövőben nem teszi lehetővé a múlt héten elfogadott köznevelési tör­vény módosítása. Ez „meg­szünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel, például diszkalkulia, diszle­xia enyhébb formáival küzdő gyerekek bizonyos tantár­gyak esetén felmentést kap­janak az osztályzás alól" - írja a Népszava.­­ A módosítás egyáltalán nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat. Az ő esetükben semmi nem vál­tozik. Igaz ez a diszlexiás, diszkalkuliás tanulókra is. Csak a beilleszkedési, tanulá­si, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek köréből kerül kivezetésre felmenő rendszer­ben legkésőbb 2030-ig ez a lehetőség. „Az a célunk, hogy ők is teljes értékű családfők, családanyák, munkavállalók legyenek” Mosányi Emőke (a Fővárosi Pedagógiai Szakszol­gálat főigazgatója) - Az Index a héten ripor­tot készített három tanulási nehézségekkel küzdő gye­rekkel. Azt írták, hogy nekik „a május végén elfogadott oktatási törvénymódosítás értelmében nem jár majd felmentés az osztályzás alól". Az egyik édesanya sze­rint így még a középiskoláig sem fog eljutni a gyereke.­­ Aki rendelkezett mente­sítéssel, az még végigviheti ezt egészen az érettségiig. Egyértelműen rögzítette ezt a szaktárca múlt heti közlemé­nyében is. Arról a felnövekvő generációról beszélünk, akik 2018-ban kezdik el az iskolát.­­ Tehát, ha hinni lehet a bírálóknak, 2018-tól a men­tesség elvételével több tíze­zer gyermeket tesznek tönk­re, dobnak be a Taigetosz szakadékába.­­ Pont ellenkezőleg, azt akadályozzuk meg, hogy oda jussanak. A szakmai tapaszta­latok azt támasztják alá, hogy ezek a felmentések kiküszö­bölhetőek lettek volna, ha idejében felismerik a problé­mát. Amikor már késő, akkor tényleg nincs más, mint a fel­mentés, de nem szabad eljutni ebbe a stádiumba. Tehát most még nagyobb odafigyelést kell kapniuk ezeknek a gyer­mekeknek. A korai fejlesztés megerősítésének is nagy sze­repe van ebben. A minél ko­rábbi diagnózis felállítása még eredményesebbé teheti a munkát. Ne 10-12 évesen találkozzunk a gyermekkel, a problémákkal, hanem mie­lőbb vegyük észre a jeleket. A korai szűrés a védőnők kompetenciájába tartozik, a képzések megtörténtek. Probléma esetén már egészen pici kortól kezdve küldeni fogják a pedagógiai szakszol­gálatokhoz a gyermekeket. Szeptembertől az eddigi 5 év mellett már 3 éves korban megkezdjük a nyelvi szűrése­ket. Eddig, ha csak 5 éves korban vettük észre a problé­mát, egy év az iskolakezdésig kevés volt a kiküszöbölésére. Óriási dolog ez, tíz éve küzd ezért a szakma.­­ Miért biztosak abban, hogy ez működik a gyakor­latban? - Ennek a rendszernek már megvannak a tapasztalatai. Budapesten kilenc kerületben végeztük el a háromévesek körében ezeket a nyelvi szű­réseket. A gyermekek 12 szá­zalékát szűrtük ki. Nemcsak azt vizsgáltuk, hogy egy gyer­mek beszél-e, kommunikál-e vagy sem, hanem azt is, hogy a nyelvi készségek területén, mondatértés szintjén, a mon­datalkotásban van-e elmara­dás. Később, egyéves fejlesz­tés után meg tudjuk állapítani, hogy ez egy nyelvi zavar-e vagy időközben rendeződött a probléma, hiszen csak egy nyelvi késéssel állunk szem­ben. A kiszűrt problémás ese­tek felénél a terápiát már fel is függesztettük a jó eredmé­nyek miatt. További 45 száza­lékkal még foglalkoznunk kell, a maradék 5 százalék másfajta megsegítést is igé­nyel. Ez hatalmas előrelépés. Ha időben adjuk meg a segít­séget, ezek a problémák nem fognak egymásra rakódni, fo­kozódni, így nem fordulhat elő, hogy behozhatatlan lema­radással kell szembenéznünk, amikor már rákényszerülünk a mentesítésre, amivel valójá­ban semmit nem oldunk meg.­­ Tehát a minél korábbi beavatkozással azt szeretnék elérni a jövőre nézve, hogy a nehézséggel küzdő BTM-es tanulók esetében szükségte­lenné váljon a mentesítés problematikája. Miért volt baj, hogy eddig könnyíté­seket kaptak az érintett gye­rekek? - Igen, ezek a szakmai újí­tások mind ezt a célt szolgál­ják. A második kérdésére vá­laszolva: tegyünk különbséget a könnyítés és mentesítés kö­zött. A könnyítéseket nem érinti a változás. Továbbiak­ban is kaphatnak többletidőt, használhatnak segédeszközö­ket pl. számológép, számító­gép, igénybe vehetik a szóbeli és írásbeli számonkérés fel­cserélését. A BTM-es tanulók esetében az értékelés és mi­nősítés alóli mentesítés lehe­tősége került ki a jogszabály módosításban felmenő rend­szerben 2018 szeptemberétől. Egy tanulónak, hacsak egy tantárgyból is nincs a bizo­nyítványában értékelés, az az ő életében óriási hátrányt okozhat. Sok szülő ezzel már csak későn szembesül, hiszen még az is előfordulhat, hogy időközben változhatnak a fel­vételi követelmények is. Pél­dául, ha a jövőben nyelvvizs­ga szükséges ahhoz, hogy va­laki a felsőoktatásba kerüljön, most pedig a gyermek mente­sítve van idegen nyelv értéke­lése alól, akkor hogy fog majd bejutni az egyetemre? BTM-es tanulók esetén a fel­sőoktatás semmilyen kedvez­ményt nem fogad el. Ezeknek a gyermekeknek egy zsákutca ez a rendszer. A továbbtanu­lásnál a szakmaválasztás szintjén is nehéz helyzetbe kerülnek. Kevés olyan képzés van, ahol pl. a számolási készségre nincs szükség. A szakképzések terén is meg van határozva, hogy milyen NÉVJEGY Mosányi Emőke (1968) logopé­dus, a Fővárosi Pedagógiai Szak­­szolgálat főigazgatója, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsé­gének alelnöke, a Magyar Foneti­kai, Foniátriai és Logopédiai Társa­ság főtitkára, a Szakszolgálati Fői­gazgatók Munkaközösségének ve­zetője. Korábban a Fővárosi Logo­pédiai Munkaközösség, később pedig a Fővárosi Beszédjavító In­tézet vezetője volt, osztályzatokat kell vinni. Aki­nek nincs osztályzata egy szükséges tárgyból, az nulla pontot visz, túljelentkezéskor nem fogják felvenni arra, amire szeretné. Nem az a cé­lunk, hogy a gyerekek leérett­ségizzenek, hanem az, hogy az életben ők teljes értékű családfők, családanyák, mun­kavállalók legyenek, és sike­resnek érezzék magukat.­­ Nézzünk néhány példát, amit a bírálók hoztak fel. „Zseniális gyerek, de a he­lyesírása katasztrofális. Most ezért fog megbukni, miköz­ben jó mérnök lenne?" - áll az egyik cikkben.­­ Az a kérdés, hogy mit te­kintünk katasztrofális helyesí­rásnak? Abban az esetben be­szélhetünk súlyos helyesírási problémáról, ha szinte felis­­merhetetlen az, amit ír, nem lehet értelmezni a mondatait, összefolynak a szavak. Ha va­laki nem tud bizonyos szabá­lyokat, az nem indokolhatja a bukást. A helyesírás csak egy résztantárgy. Nagyon fon­tos, hogy ezek a gyerekek ír­janak, olvassanak, ettől fej­lődni fog a nyelvi szintjük. Ha felmentik az értékelés alól, előfordulhat, hogy nem ír, nem olvas, akkor az a készsége vissza fog fejlőd­ni. Munkám során találkoz­tam olyan 18 éves, érettségi előtt álló fiatallal, aki nem emlékezett a betűk formájára. - „Figyelemhiányos volt, és enyhe mozgászavarral küzdött, nem bírt két egye­nes vonalat meghúzni, fel­mentettük rajzból, különben megbukik."­­ Rajzból nem mentünk fel BTM-es tanulót. A rajz nem erről szól, nem egy mérnöki vázlatot kell készíteni, egyál­talán nem életszerű a példa. A rajz egy kreatív tevékeny­ség. Megjegyzem, hogy az is­kola igazgatójának van lehe­tősége a tanuló felmentésére a készségtárgyak óráinak lá­togatása alól, ha ezt egyéni helyzete indokolttá teszi.­­ Mégis azt mondják a kritikusok, hogy „az elfo­gadott törvénymódosítással a gyerekeket büntetik az ok­tatás nem megfelelő volta miatt, egész életükre kudar­cokra ítélik őket".­­ Pont fordítva van. Azzal büntetjük a gyermeket és a szülőt, ha azt mondjuk neki, hogy ez a gyerek nem képes erre, inkább mentsük fel. Ér­telmileg akadályozott gyer­mekeket is tanítjuk írni, ol­vasni, számolni, a számukra legmegfelelőbb módszerek alkalmazásával. Ez a pedagó­gia felelőssége. Léteznek kidolgozott módszerek, a le­hetőségek megvannak, csak alkalmazni kell őket. Nem büntethetjük a gyerekeket azért, mert nem találjuk a megfelelő utat hozzájuk. Ha ezt tennénk, akkor nem teljes értékű felnőtteket bocsáta­­nánk ki az iskolarendszerből, ami nagy hiba lenne. Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szolgálat főigazgatója Fotó: MW

Next