Fejér Megyei Hírlap, 2019. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-01 / 177. szám
2019. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Kresz Mária emléke előtt tisztelegtek Közkinccsé tette a helyi fazekashagyományokat CSÁKVÁR Az idén két kerek évforduló is kapcsolódik Kresz Mária néprajztudóshoz: születésének 100. és halálának 30. jubileuma - emelte ki az emléknapon Szekeresné Horváth Zsuzsanna, a Floriana Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója. A település sokat köszönhet neki, ő volt az, aki összegyűjtötte, feldolgozta és közkincsesé tette a csákvári fazekashagyományokat.Rá emlékeztek tegnap a városban a Floriana könyvtár szervezésében, az önkormányzat és a Vértes Múzeum baráti köre közreműködésével. Az agyagos foglalkozások, a korongos bemutatók már délelőttöl a régi iskola udvarán zajlottak, délután pedig megkezdődtek a tárlatvezetések a Csákvár Emlékház kerámiagyűjteményében. Csupor István néprajzkutató vetítéses előadást tartott a jeles etnográfus munkásságáról, az előadó annak idején együtt dolgozott a Néprajzi Múzeumban az országos kerámiagyűjtemény őrével, majd követte őt e poszton. A rendezvény folytatásában múzeumi szakemberek és fazekasmesterek emlékeztek a tudósra, felelevenítve személyiségét, máig ható kulturális hagyatékát. A nap a helytörténeti kiállítás bejáratánál elhelyezett emléktábla felavatásával zárult. Kresz Mária emléktábláját Knausz Imre alpolgármester avatta fel, melyet a két sáregresi fazekas fivér, Oroszi István és Oroszi Sándor készített színezett samottos agyagból... - Fordítsátok a bal tenyeretekkel szembe a jobbat, és úgy öleljétek át az agyagtömböt, beszélgessetek vele, formáljátok - magyarázza mosolygósan a gyerekeknek Győri Ilona lovasberényi fazekas, keramikus. A Vértes Múzeum baráti körének idei Erzsébet-tábora hétfőtől péntekig tart, napközis lakói általános iskolás diákok, az elsősöktől a nyolcadikosokig széles merítéssel, de főleg csákvári fruskákkal és legénykékkel. Korongos bemutatók, tárlatvezetés és emléktáblaavatás - Száztizenöten vagyunk - vonja meg hirtelenjében a leltárt Bodrogai Dóra táborvezető -, és mai programunkkal az emléknaphoz kapcsolódunk. A két szakmai vezető, a Kunstár házaspár, Béla és Irén mindeközben már a gyerekek csoportokra bontott ebédeltetése körül bábáskodik. Hja, kérem, nagyüzem ez, a javából! A foglalkozások korosztályonként folytatódnak: „Majd a mami mesél tovább!” - oldalról mintha ezt vélném hallani fél füllel. És való igaz, Bodrogai Gyuláné, mindenki Erzsi mamija, a táborvezető nagymamája minden dolgok tudója. A táboréletről beszél, hogy a lurkók hétfőn helytörténeti dolgokkal ismerkedtek, kedden meg régészkedtek, a csütörtök a sport, a mozgás napja lesz, a péntek pedig a kirándulásé, fehérvári csodákkal. .. A Csákvár Emlékházban Szekeresné Zsuzsa könyvtárigazgató kalauzol, bemutatva a csákvári fazekasság történetét és néprajzát felidéző, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néprajzi gyűjteményéből összeállított kiállítást. A tűztoronynál bepillantunk az Esterházy-szobába és Jakubek Dóra örömfestő Életképek című időszaki kiállításába. Kresz Mária A csákvári fazekasság című könyvéből tudjuk, hogy az első világháborúig szigorúan elkülönültek egymástól a mesterség különböző ágai: a fazekas, a korsós, a tálas és a kályhás munkája. „A Vértes-hegység lábánál fekvő Csákvár kitűnő agyagját ősidők óta edénnyé formálta az ott élő ember... Meggondolkoztató a mai csákvári fazekaskemencék hasonlatossága az antik égetőkemencékkel; érdekes a vörösfölddel bedörzsölt mai csákvári korsók, a középkori korsók és a pannóniai korsók összehasonlítása. E kérdésekre választ csak a további kutatások, ásatások adhatnak. Célunk a közelmúlt: a múlt század végének, századunk elejének vizsgálata, a fennmaradt emlékek ismertetése, öreg, nagyrészt elhunyt mesterek emlékezetének felidézése” - írta könyvében Kresz Mária. VV Lukács László néprajzkutató Kresz Mária csákvári emléktáblájánálFotó: Pesti Tamás Kunstár Béla tanár a tárlatvezetésen Fotó: PT Egy parádés ünnep a jó hírű dinnyének CECE Már nem csupán Cece környékén, Dél-Fejérben, de attól északabbra, illetve a megyén túl is tonnaszám árulják a cecei dinnyét. Ha minőségi magyar dinnyét keres a honi ember, legtöbbször bizony a ceceire esküszik. Lapunkban már több ízben is hírt adtunk arról, hogy még a helyi polgármester is járja a településeket, hogy az általa termesztett zöld golyóbist árulja. Legutóbb a Hírlapnak azt is elmondta, dinnyefesztivál szervezésébe fogtak - amely most valósággá válik! A népet augusztus 4-én, vasárnap 14 órától várják a művelődési házban az I. Cecei Dinnyenapra. Az előzetes program szerint valóban a dinnye körül forog majd minden: a kézműves- és kreatív foglalkozások során terménymagokból készíthetnek képet a ténykedők. Tanács Attila, hivatásos zöldség- és gyümölcsfaragó segítségével dinnyefaragás kezdődik, ám további dinnyés versenyek is a kínálat részét képezik. Lesz például dinnyegurítás, -pakolás és -hajítás, de a kulináris megmérettetések sem maradnak el! A helyszínen bárki nevezheti a legnagyobb, legédesebb, legkerekebb dinnyéjét - mindegyiket külön-külön -, valamint a legszebb dinnyetorta és a legötletesebb dinnyeétel gazdáját is elismerik majd. Délután 5 órától a Sáregresi Népdalkor, este 6 órától a BRASS Show, 19.30 órától pedig Varga Feri és Balássy Betty színesítik a programot. A nap fénypontja 20.45 órától a tűzijáték lesz. SZNN Jegyzet Késői kalandozásaim a hazai gasztronómiában Szoktál sütni, főzni, Juditka? - kérdezte egykori osztályfőnököm. Persze! - vágtam rá nagy lelkesen, majd a kérdésre, hogy ilyenkor pontosan mit is készítek, azt feleltem: virslit. Az osztályfőnököm elmosolyodott, és mivel csak annyit mondott, hogy „az nem nagy kaland", úgy láttam jobbnak, ha a virsli mellé egy borsólevest még odafüllentek. A történet persze nem mai, amikor íródott, a tízes éveim elején jártam. Enni mindig is szerettem, de a sütés, főzés valahogy sosem vonzott. A szűkebb, tágabb családi körömben a lány rokonok persze végig a szülők szoknyája vagy nadrágja mellett álltak, onnan lesték el a „ház specialitását" és fejlesztették tovább tudásukat. Többen túl is nőttek mestereiken - csodálom, hogy külön cukrászdát vagy éttermet még nem nyitottak, holott megvan bennük a potenciál. Mindeközben pedig ott voltam én, a lány, aki előszeretettel fogyasztotta a szülők által kreált körömpörköltet, pulutykát, fasírozottat vagy éppen borsólevest, aki na megéhezett, éjfélkor kinyitotta a hűtő ajtaját és beleharapott a felső polcon vele szembenéző kolbászba - de közben egy palacsintát nem tudott elkészíteni. Ezen a középiskolás évek sem igazán változtattak, bár a szárnypróbálgatás akkor kezdődött el, s az egyetemi évek alatt folytatódott. Önállóan, az albérletben. Amikor csak te és a számítógép, netán a telefonod vagytok, a képernyő túloldalán pedig a szülők szurkolnak, hogy a palacsinta ne égjen oda, a rizsszemek ne ragadjanak össze, és egyáltalán: a gyermeknek sikerélménye legyen. Az igazi önállóságot az utóbbi évek hozták meg, amikor - mondhatni, ínyencként, különleges ételeket kóstolva - megismerkedtem a különféle alapanyagokkal, valamint a ma leginkább reformként emlegetett konyhával. Imádom a hazai ízeket, de ezáltal tárult ki előttem a világ: mivel szüleim elsősorban a magyaros ételeket pártolják és fogyasztják, külön kihívás a spárgát, a cukkinit, a zabkását, a házi hamburgert, a burgonyacsipszet, a banánpalacsintát vagy a tejszínes-summis (hamis rák) pennét megkóstoltatni és megszerettetni velük. Nem állítom, hogy minden tökéletesen sikerül - de már van némi sütnivalóm. ”A családi körömben a lány rokonok persze végig a szülök szoknyája vagy nadrágja mellett álltak” újságíró KORMÁNYINFÓ Klimatizálni akarja a műtőket a kormány BUDAPEST A Fejér Megyei Szent György Kórház klimatizálása a Modern Városok program részeként valósul meg - válaszolta lapunk kérdésére Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, akitől az iránt érdeklődtünk a tegnapi kormányinfón, van-e a kormánynak terve az ország kórházainak légkondicionálására, különös tekintettel a Fejér Megyei Szent György Kórházra? A miniszter érdeklődésünkre kifejtette, hogy a Modern Városok program része a kórházfejlesztés, ezen belül szerepel a klimatizáció is, a programra biztosított az állami támogatás. - Folyamatos az egyeztetés a város vezetőivel, határidőt nem tudok mondani, de inkább előbb, mint utóbb - emelte ki. Az országos helyzettel kapcsolatban elmondta: a teljes klimatizálás tekintetében vannak költségvetési keretek és korlátok, de olyan korlát nincs, és nem is lehet, hogy a műtőkben ne lehetne a légkondicionálást biztosítani. A Magyar Kórházszövetség nem reprezentatív felmérésének, részben a biztatásomra összegyűjtött adatai szerint a kórházi műtők kétharmadában van és egyharmadában nincs légkondicionálás - hangsúlyozta. Azt nem tudom, hogy egy kórházban nyáron hány műtőben műtenek és hányra van szükség, de abban biztos vagyok, hogy ez az ország gazdasági erejét tekintve jelenleg képes arra, hogy nyáron minden műtőben, ahol vannak tehát még tartalékok hazánkban a munkaerőhiány enyhítésére embereket operálnak, működjön légkondicionálás. Ezt az egészségügyi ellátó rendszernek biztosítania kell, s ha nem tudja, forduljon a tárcához, és ha az sem képes megoldani, forduljon a kormányhoz. Szerintem nem elfogadható, hogy ma egy műtőben ne legyen légkondicionálás! - fogalmazott Gulyás Gergely. A kórházak vezetésének is van ebben felelőssége - tette hozzá. A minisztert arról is kérdeztük, van-e kormányzati terv állami vagy önkormányzati bérlakások építésére, különös tekintettel a munkaerőpiaci igényekre? Készül-e stratégia arra, hogy az ország gazdasági erőcentrumaiban fennálló munkaerőhiányt ilyen módon próbálják kezelni? Gulyás Gergely válaszában kifejtette, a kormány lakáspolitikája nem a bérlakások számának növelését célozza, hanem a családok lakástulajdonhoz jutását támogatja. Utalt arra, hogy a devizahitelesek problémájának kormányzati megoldása is ezt a célt szolgálja. Magyarországon az utóbbi években jelentősen nőtt a foglalkoztatás, vannak azonban területi különbségek: az ország nyugati részében több mint 75 százalékos a foglalkoztatottak aránya, míg az elmaradott térségekben ennél tíz százalékkal kevesebben dolgoznak a munkaképes korúak közül. Vannak tehát tartalékok a munkaerőhiány enyhítésére - mutatott rá. A munkaerő mobilitását munkásszállók és átmeneti szállások fejlesztésének támogatásával kívánják ösztönözni. De csak ott, ahol erre igény és lehetőség van - tette hozzá. Osváth Sarolta Látogasson el weboldalunkra! a Fejér megyei E* ■> L« hírportál