Fejér Megyei Hírlap, 2019. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-01 / 177. szám

2019. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Kresz Mária emléke előtt tisztelegtek Közkinccsé tette a helyi fazekashagyományokat CSÁKVÁR Az idén két ke­rek évforduló is kapcsoló­dik Kresz Mária néprajztu­dóshoz: születésének 100. és halálának 30. jubileuma - emelte ki az emléknapon Szekeresné Horváth Zsu­zsanna, a Floriana Könyv­tár és Közösségi Tér igaz­gatója. A település sokat köszönhet neki, ő volt az, aki összegyűj­tötte, feldolgozta és közkincs­­esé tette a csákvári fazekasha­gyományokat.­­Rá emlékeztek tegnap a városban a Floriana könyvtár szervezésében, az ön­­kormányzat és a Vértes Múze­um baráti köre közreműködé­sével. Az agyagos foglalkozások, a korongos bemutatók már dél­előttöl a régi iskola udvarán zajlottak, délután pedig meg­kezdődtek a tárlatvezetések a Csákvár Emlékház kerámia­gyűjteményében. Csupor Ist­ván néprajzkutató vetítéses előadást tartott a jeles etnográ­fus munkásságáról, az előadó annak idején együtt dolgozott a Néprajzi Múzeumban az orszá­gos kerámiagyűjtemény őrével, majd követte őt e poszton. A rendezvény folytatásá­ban múzeumi szakemberek és fazekasmesterek emlékeztek a tudósra, felelevenítve szemé­lyiségét, máig ható kulturális hagyatékát. A nap a helytör­téneti kiállítás bejáratánál el­helyezett emléktábla felava­tásával zárult. Kresz Mária emléktábláját Knausz Imre al­polgármester avatta fel, melyet a két sáregresi fazekas fivér, Oroszi István és Oroszi Sán­dor készített színezett samottos agyagból... - Fordítsátok a bal tenyere­tekkel szembe a jobbat, és úgy öleljétek át az agyagtömböt, beszélgessetek vele, formáljá­tok - magyarázza mosolygósan a gyerekeknek Győri Ilona lo­­vasberényi fazekas, keramikus. A Vértes Múzeum baráti kö­rének idei Erzsébet-tábora hét­főtől péntekig tart, napközis lakói általános iskolás diákok, az elsősöktől a nyolcadikoso­kig széles merítéssel, de főleg csákvári fruskákkal és legény­kékkel. Korongos bemutatók, tárlatvezetés és emléktábla­avatás - Száztizenöten vagyunk - vonja meg hirtelenjében a leltárt Bodrogai Dóra tábor­vezető -, és mai programunk­kal az emléknaphoz kapcsoló­dunk. A két szakmai vezető, a Kunstár házaspár, Béla és Irén mindeközben már a gyerekek csoportokra bontott ebédel­tetése körül bábáskodik. Hja, kérem, nagyüzem ez, a javá­ból! A foglalkozások korosztá­lyonként folytatódnak: „Majd a mami mesél tovább!” - oldal­ról mintha ezt vélném hallani fél füllel. És való igaz, Bodrogai Gyu­­láné, mindenki Erzsi mamija, a táborvezető nagymamája min­den dolgok tudója. A táborélet­ről beszél, hogy a lurkók hétfőn helytörténeti dolgokkal ismer­kedtek, kedden meg régészked­­tek, a csütörtök a sport, a moz­gás napja lesz, a péntek pedig a kirándulásé, fehérvári csodák­kal. .. A Csákvár Emlékházban Szekeresné Zsuzsa könyv­tárigazgató kalauzol, bemutat­va a csákvári fazekasság tör­ténetét és néprajzát felidéző, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néprajzi gyűj­teményéből összeállított kiállí­tást. A tűztoronynál bepillan­tunk az Esterházy-szobába és Jakubek Dóra örömfestő Élet­képek című időszaki kiállítá­sába. Kresz Mária A csákvári fa­zekasság című könyvéből tud­juk, hogy az első világháborúig szigorúan elkülönültek egy­mástól a mesterség különböző ágai: a fazekas, a korsós, a tálas és a kályhás munkája. „A Vértes-hegység lábánál fekvő Csákvár kitűnő agyag­ját ősidők óta edénnyé for­málta az ott élő ember... Meg­­gondolkoztató a mai csákvári fazekaskemencék hasonlatos­sága az antik égetőkemencék­kel; érdekes a vörösfölddel be­dörzsölt mai csákvári korsók, a középkori korsók és a pan­­nóniai korsók összehasonlítá­sa. E kérdésekre választ csak a további kutatások, ásatások adhatnak. Célunk a közelmúlt: a múlt század végének, szá­zadunk elejének vizsgálata, a fennmaradt emlékek ismerte­tése, öreg, nagyrészt elhunyt mesterek emlékezetének fel­idézése” - írta könyvében Kresz Mária. VV Lukács László néprajzkutató Kresz Mária csákvári emléktáblájánálFotó: Pesti Tamás Kunstár Béla tanár a tárlatvezetésen Fotó: PT Egy parádés ünnep a jó hírű dinnyének CECE Már nem csupán Cece környékén, Dél-Fejér­ben, de attól északabbra, illetve a megyén túl is tonnaszám árulják a cecei dinnyét. Ha minőségi magyar dinnyét keres a honi ember, legtöbb­ször bizony a ceceire esküszik. Lapunkban már több ízben is hírt adtunk arról, hogy még a helyi polgármester is járja a te­lepüléseket, hogy az általa ter­mesztett zöld golyóbist árulja. Legutóbb a Hírlapnak azt is elmondta, dinnyefesztivál szervezésébe fogtak - amely most valósággá válik! A népet augusztus 4-én, vasárnap 14 órától várják a művelődési házban az I. Ce­cei Dinnyenapra. Az előzetes program szerint valóban a din­­­nye körül forog majd minden: a kézműves- és kreatív foglalko­zások során terménymagokból készíthetnek képet a tényke­dők. Tanács Attila, hivatásos zöldség- és gyümölcsfaragó segítségével dinnyefaragás kezdődik, ám további dinnyés versenyek is a kínálat részét képezik. Lesz például dinnyeg­­urítás, -pakolás és -hajítás, de a kulináris megmérettetések sem maradnak el! A helyszínen bár­ki nevezheti a legnagyobb, leg­édesebb, legkerekebb dinnyéjét - mindegyiket külön-külön -, valamint a legszebb dinnye­torta és a legötletesebb dinnye­étel gazdáját is elismerik majd. Délután 5 órától a Sáreg­resi Népdalkor, este 6 órától a BRASS Show, 19.30 órától pedig Varga Feri és Balássy Betty színesítik a programot. A nap fénypontja 20.45 órától a tűzijáték lesz. SZNN Jegyzet Késői kalandozá­saim a hazai gasztronómiában S­zoktál sütni, főzni, Juditka? - kérdezte egykori osztály­főnököm. Persze! - vágtam rá nagy lelkesen, majd a kérdésre, hogy ilyenkor pontosan mit is készítek, azt feleltem: virslit. Az osztályfőnököm elmosolyodott, és mivel csak annyit mondott, hogy „az nem nagy kaland", úgy láttam jobbnak, ha a virsli mellé egy borsólevest még odafüllentek. A történet persze nem mai, amikor íródott, a tízes éveim elején jártam. Enni mindig is szerettem, de a sütés, főzés valahogy sosem vonzott. A szűkebb, tágabb családi körömben a lány rokonok persze végig a szülők szoknyája vagy nadrágja mellett álltak, onnan lesték el a „ház specialitását" és fejlesztették tovább tudásukat. Töb­ben túl is nőttek mestereiken - csodálom, hogy külön cuk­rászdát vagy éttermet még nem nyitottak, holott megvan bennük a potenciál. Mindeközben pedig ott voltam én, a lány, aki előszeretettel fogyasztotta a szülők által kreált körömpörköltet, pulutykát, fasírozottat vagy éppen borsóle­vest, aki na megéhezett, éjfélkor kinyitotta a hűtő ajtaját és beleharapott a felső polcon vele szem­benéző kolbászba - de közben egy palacsintát nem tudott elkészíteni. Ezen a középiskolás évek sem igazán változtattak, bár a szárnypróbálgatás akkor kezdődött el, s az egyetemi évek alatt folytatódott. Önállóan, az albérletben. Amikor csak te és a számítógép, netán a telefonod vagytok, a képernyő túloldalán pedig a szülők szurkolnak, hogy a palacsinta ne égjen oda, a rizsszemek ne ragadjanak össze, és egyáltalán: a gyermeknek sikerél­ménye legyen. Az igazi önállóságot az utóbbi évek hozták meg, amikor - mondhatni, ínyencként, különleges ételeket kóstolva - megismerkedtem a különféle alapanyagokkal, valamint a ma leginkább reformként emlegetett konyhával. Imádom a hazai ízeket, de ezáltal tárult ki előttem a világ: mivel szüleim elsősorban a magyaros ételeket pártolják és fogyasztják, külön kihívás a spárgát, a cukkinit, a zabkását, a házi hamburgert, a burgonyacsipszet, a banánpalacsintát vagy a tejszínes-sum­mis (hamis rák) pennét megkóstoltatni és megszerettetni velük. Nem állítom, hogy minden töké­letesen sikerül - de már van némi sütnivalóm. ”A családi köröm­ben a lány rokonok persze végig a szülök szoknyája vagy nadrágja mel­lett álltak” újságíró KORMÁNYINFÓ Klimatizálni akarja a műtőket a kormány BUDAPEST A Fejér Megyei Szent György Kórház klima­­tizálása a Modern Városok program részeként valósul meg - válaszolta lapunk kérdésére Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget veze­tő miniszter, akitől az iránt érdeklődtünk a tegnapi kormányinfón, van-e a kor­mánynak terve az ország kórházainak légkondicio­nálására, különös tekin­tettel a Fejér Megyei Szent György Kórházra? A miniszter érdeklődésünkre kifejtette, hogy a Modern Vá­rosok program része a kórház­fejlesztés, ezen belül szerepel a klimatizáció is, a program­ra biztosított az állami támo­gatás. - Folyamatos az egyezte­tés a város vezetőivel, határ­időt nem tudok mondani, de inkább előbb, mint utóbb - emelte ki. Az országos hely­zettel kapcsolatban elmondta: a teljes klimatizálás tekinteté­ben vannak költségvetési kere­tek és korlátok, de olyan korlát nincs, és nem is lehet, hogy a műtőkben ne lehetne a légkon­dicionálást biztosítani.­­ A Magyar Kórházszövet­ség nem reprezentatív felmé­résének, részben a biztatásom­ra összegyűjtött adatai szerint a kórházi műtők kétharma­dában van és egyharmadá­­ban nincs légkondicionálás - hangsúlyozta. Azt nem tu­dom, hogy egy kórházban nyá­ron hány műtőben műtenek és hányra van szükség, de abban biztos vagyok, hogy ez az or­szág gazdasági erejét tekint­ve jelenleg képes arra, hogy nyáron minden műtőben, ahol vannak tehát még tartalékok hazánkban a munkaerőhiány enyhítésére embereket operálnak, működ­jön légkondicionálás. Ezt az egészségügyi ellátó rendszer­nek biztosítania kell, s ha nem tudja, forduljon a tárcához, és ha az sem képes megoldani, forduljon a kormányhoz. Sze­rintem nem elfogadható, hogy ma egy műtőben ne legyen légkondicionálás! - fogalma­zott Gulyás Gergely. A kórhá­zak vezetésének is van ebben felelőssége - tette hozzá. A minisztert arról is kér­deztük, van-e kormányzati terv állami vagy önkormány­zati bérlakások építésére, kü­lönös tekintettel a munka­erőpiaci igényekre? Készül-e stratégia arra, hogy az or­szág gazdasági erőcentrumai­ban fennálló munkaerőhiányt ilyen módon próbálják kezel­ni? Gulyás Gergely válaszában kifejtette, a kormány lakás­­politikája nem a bérlakások számának növelését célozza, hanem a családok lakástulaj­donhoz jutását támogatja. Utalt arra, hogy a deviza­hitelesek problémájának kor­mányzati megoldása is ezt a célt szolgálja. Magyarorszá­gon az utóbbi években jelen­tősen nőtt a foglalkoztatás, vannak azonban területi kü­lönbségek: az ország nyugati részében több mint 75 százalé­kos a foglalkoztatottak aránya, míg az elmaradott térségekben ennél tíz százalékkal keveseb­ben dolgoznak a munkaképes korúak közül. Vannak tehát tartalékok a munkaerőhiány enyhítésé­re - mutatott rá. A munkaerő mobilitását munkásszállók és átmeneti szállások fejleszté­sének támogatásával kívánják ösztönözni. De csak ott, ahol erre igény és lehetőség van - tette hozzá. Osváth Sarolta Látogasson el weboldalunkra! a Fejér megyei E* ■> L« hírportál

Next