Fejér Megyei Hírlap, 2020. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-02 / 102. szám

2 fejér megyei hírlap RÖVIDEN A háborús sikert kommunikálnák KABUL Az Afganisztán­ban állomásozó NATO-erők most először nem közölték rendszeres jelentésükben a lázadók támadásainak szá­mát, miközben folyik az Egyesült Államok és a táli­­bok közötti békemegállapo­dás fokozatos végrehajtása. Az AP amerikai hírügynök­ség arra hívta fel a figyel­met, Donald Trump elnök kormánya nagyon szeret­né sikeresnek feltüntetni az amerikai-tálib megállapo­dást, hogy teljesíthesse azt az ígéretét, miszerint kivon­ja az amerikai erőket Afga­nisztánból, mert erre adot­tak a feltételek. MW A szuverenitás helyreállítása BUDAPEST A szuverenitás helyreállítását is jelentette a rendszerváltáskor a parla­ment létrejötte - mondta Né­meth Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­ke a Kossuth Rádióban. Az Országgyűlés szombaton ünnepi ülésnapon emléke­zik arra, hogy 30 évvel ez­előtt tartotta alakuló ülését a rendszerváltás utáni első szabadon választott parla­ment. Az ülésen beszédet mond Áder János köztársa­sági elnök. MW A pápa a munka méltóságáról VATIKÁN Munkalehetősé­get, de méltóságteljes mun­kavégzést és nem „rabszol­gamunkát” szorgalmazott mindenki számára Ferenc pápa május 1-jén, a mun­ka ünnepén. A vatikánvá­rosi Szent Márta-ház kápol­nájában bemutatott misén Ferenc pápa a dolgozókért imádkozott annak érdeké­ben, hogy „senki se marad­jon munka nélkül, és min­denki igazságos bérezésben részesüljön, anélkül, hogy le kellene mondania a mun­ka méltóságáról és a pihenés szépségéről”. MW KRÓNIKA A szigorú fokozatosság ideje Október-novemberre teszik a szakértők a járvány második hullámát M­­EDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.hu BUDAPEST Az első csatát megnyertük, elkerültük a járvány berobbanását, de a vírus még nem ment el. Budapest és Pest megye kivételével fokozatosan próbálunk visszatérni az élet különböző színtereire úgy, hogy ne veszélyeztes­sük egymást. Lesz második járványhullám - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kos­suth rádióban. Azt mondta, a következő napok legfon­tosabb kifejezése a szigorú menetrend és a fokozatosság lesz. Három tényből kell ki­indulni: a vírus itt van, nincs vakcinánk és a védekezést nem lehet abbahagyni. Az időseket és a budapestieket más mértékben érinti a jár­vány, mint az ország többi te­rületén élőket és a fiatalokat, ezért különböző szabályokat hoztak kor és terület szerint. Orbán Viktor kijelentette, nem szereti „kapkodni a kor­­mányrudat, mert akkor felbo­rul a járgány”, de ha kell, egy órán belül tudnak döntéseket hozni. A parlamenti felhatal­mazás nem különleges jogo­kat ad a kormánynak, hanem különleges sebességre ad le­hetőséget. Kérdésre válaszolva azt mondta, Magyarország az első csatát megnyerte, de vírus nem ment el, felké­szültünk a folytatásra. A járványügyi­­ szakemberek többsége szerint lesz második hullám, október-november környékén, viszont vita van arról, hogy kisebb lesz-e vagy nagyobb, mint az első. Kiala­kultak a védekezés módsze­rei, időt nyertek, az egész­ségügy átállt, felkészülve a legrosszabb helyzetre. „Nincs olyan ember, akinek azt kell gondolnia, hogy akár ellátás nélkül is maradhat” - emelte ki. Említette Ausztriát, ahol 2-3 héttel hamarabb zajlanak le a folyamatok, mint nálunk, ezért felhasználhatjuk a ta­pasztalatokat. Említést tett a gazdaság­­védelmi intézkedésekről is, a leginkább használható tapasz­talatnak a 2008-as gazdasági válság 2010-es kezelése tűnik. A munkaalapú válságkezelés három lábon áll: álláskeresési támogatás, átképzési segély, közmunkaprogram. A válság után pedig „mindenkire szük­ség lesz”. Megjegyezte, hogy „a jövedelempótló támogatás­ból nem lehet megélni”, de egy átképzés új tudást adhat, és az oktatás idejére pénzt is kapnak a résztvevők, így mindenki jól jár. A miniszterelnök szerint az élet újraindítása most ne­hezebb lesz, mint 2008 után, mert akkor csak a gazdaságot kellett újraindítani, az élet vi­szont több, mint a gazdaság. Elindulhat a tömeges tesztelés Tegnapra 2863-ra nőtt az igazolt koronavírussal fertő­zöttek száma és 323-ra a halá­los áldozatoké. Már több mint 600-an távoztak gyógyultan haza és 983 ember szorul kórházi kezelésre, hangzott el az operatív törzs tegnapi tájékoztatóján. Müller Cecília országos tiszti főorvos nagy eredménynek nevezte, hogy sikerült elkerülni a­ járvány robbanását, a hirtelen nagy­számú beteget, ami ránehe­zedett volna az egészségügyi ellátórendszerre. Azt mond­ta, készen állunk a járvány kontrollálására, de tovább­ra is szeretnénk elkerülni a nagyszámú megbetegedést. Rendkívüli óvatosságra van szükség, nem lazítunk, ha­nem próbálunk visszatérni az élet különböző színtereire úgy, hogy ne veszélyeztes­sük egymást. Müller Cecília elmondta, fokozatosan visz­­szaállnak a leállított egész­ségügyi szolgáltatások, és el­indul a nagyszámú tesztelés, ami folyamatos visszajelzést nyújt a járványügyi szakem­bereknek. A munkáltatóknak azt ja­vasolja, tartsák fenn az online távmunkát, ahol pedig ez nem lehetséges, ott csak egészsé­ges dolgozó vegye fel a mun­kát, figyeljenek a rendszeres fertőtlenítésre és a távolság­­tartásra. Néhány helyen, így a tatabányai kórházban is vol­tak olyan egészségügyi dol­gozók, akik betegen végezték a munkájukat, ennek pedig szerepe volt a járvány terje­désében. A Szent Imre Egyetemi Ok­tatókórházban már használják az új fejlesztésű SARS-CoV-2 IgG Assay tesztet, amely 99,5 százalékos pontossággal mu­tatja ki a lezajlott Covid-19 fertőzést. A teszt áttörést hozhat a járvány kezelésében, rövi­desen több hazai intézmény elkezdi használni - tudatta Bedros J. Róbert országos kórházfőparancsnok-helyet­­tes. Hozzátette, a hatékony védekezéshez pontos adatok kellenek, ezek alapján lehet felelős döntéseket hozni. A tesztet gyártó cég már beren­dezkedett a tömeggyártásra, és a szerológiai tesztek egész sorozatát piacra dobja a kö­vetkező hónapokban. Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár a világon egyedülállónak nevezte a hi­teltörlesztési moratóriumot, ami nem csak a bajba jutott adósokra vonatkozik. Decem­ber végéig tart, automatiku­san léptetik életbe a bankok, a pénzügyi szolgáltatók min­den adósra vonatkozóan. A főváros és Pest megye kivételével mindenhol enyhül a korlátozások szigora, és kinyitnak a strandok és vendéglátóhelyek Fotó: MW MARAD A KORLÁTOZÁS, ÉRKEZIK A LAZÍTÁS Budapesten és Pest megyében hatályban maradnak az eddigi kijárási és nyitvatartási korlátozá­sok, az állampolgárok kizárólag csak alapos indokkal hagyhatják el otthonaikat. Az ország többi részén valamennyi üzlet, strand, szabadtéri fürdő, múzeum, állat­kert kinyithat, a vendéglátóhe­lyek kerthelyiségeiben, teraszain már tartózkodhatnak vendégek a szabályok szigorú betartásával. Elátkozzák a hitetlenek sírját A migránsok gyarmatosítót látnak a francia rendőrökben FRANCIAORSZÁG A világ­hírű Éric Zemmour szerint Franciaországban azért történik annyi zavargás, mert sok területen már megszűnt létezni a francia kultúra. A migránsok gyar­matosítóként tekintenek a rendőrökre is. A neves francia esszéista, új­ságíró, Éric Zemmour egy tévéműsorban beszélt a kö­zelmúltban kialakult, mig­ránsok lakta városrészekben elharapózó zavargásokról, amelyek egy köztörvényes bű­nöző balesete után kezdődtek és futótűzként terjedtek Fran­ciaország több településén is. Szerinte nem véletlen, hogy a zavargások és rombolások bizonyos kerületekben szapo­rodtak el, ugyanis ezeken a helyeken olyanok telepedtek le, akiknek a franciákétól tel­jesen eltérő a kultúrájuk - írja a Magyar Nemzet. Zemmour szőr is, 2015 óta folytonosság úgy véli, hogy a kialakult áll fenn a bűnözés, a kábító­helyzetnek több oka van. Elő­­ször­ kereskedelem és az isz­lám terrorizmus között. Má­sodszor, ezeken a külvárosi területeken már évtizedek óta semmit nem ér a hatóság sza­va. Harmadszor pedig Zem­mour szerint nagy probléma, hogy sok kerület elidegenedett a franciáktól, a rendőröket ott egy idegen gyarmati hatalom képviselőinek tekintik, így alakultak ki a no-go zónák. Zemmour szerint az első szá­mú áldozat a rendőrség, mi­vel a kormány arra utasította, hogy a rendőrök ne kerüljenek kapcsolatba a zavargókkal, ily módon a jogos önvédelem is kizárt. A hatóságok elleni tá­madások visszaszorítása érde­kében ezért azt javasolja, hogy a bevetéseket rögzítsék, majd tegyék közzé őket. Közben felkerült az in­ternetre egy felvétel, melyen egy francia település imámja arra szólítja fel híveit, hogy ha nem muzulmán temető mellett mennek el, átkozzák el az ott eltemetett hitetlenek sírjait. Korábban ugyanez a muzulmán vezető segítséget kért a helyi polgármestertől a muszlim halottak eltemetésé­hez, amit meg is kapott. Ma Párizs egyes külvárosaiban keveset ér a hatóság szava Fotó: AFP ANTIRASSZISTA ÉS BALOLDALI SVÉD COMBASALÁTA Tavaly év végén jelent meg egy új kategória a svédországi könyvek piacán, egy antirasszis­ta szakácskönyv. A feketeafrikai származású Isatou Aysha Jones könyvében „társadalmi problé­mákat'' is érint, így a könyvet ha­mar felkapta a svéd baloldal és több migrációpárti aktivista is. 2020. MÁJUS 2., SZOMBAT „Több tiszteletet a magyaroknak!" BUDAPEST Orbán Viktor nem hajol le a földre do­bott román kesztyűért. Az én viszonyom a román elnökhöz a tiszteleten alapul, és szeretnénk, ha a kapcsola­taink ezen állnának. Éppen ezért értetlenül állunk a kije­lentések előtt, ilyen monda­tokat az elmúlt 30 évben sem hallottunk Romániából. Nem javaslom, hogy a ledobott kesztyűért lehajoljunk, to­vábbra is keressük az együtt­működést - kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök Klaus Iohannis román ál­lamfő szerdán tett, az erdé­lyi magyarokkal kapcsolatos gyűlöletteli kijelentéseit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban egyértelmű üzenettel fordult a román elnök felé. Szerinte Iohannis „egy kifejezetten ci­vilizálatlan és gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatot tett”. Szijjártó Péter úgy fogalma­zott: egyszerű kéréssel fordul Románia elnökéhez: több tisz­teletet a magyaroknak! Klaus Iohannis román államfő szerdán televíziós nyilatkozatában magyar sza­vakkal is gúnyolódva élesen bírálta, hogy - szerinte - a román parlament a Szociálde­mokrata Párt közbenjárásával hallgatólagosan elfogadta Szé­kelyföld autonómiastatútu­mát. Az elnök szerint a román ellenzék összejátszik Orbán Viktor magyar kormányfővel, Erdélyt pedig „átjátsszék a magyaroknak”. Majd kijelen­tette: amíg ő Románia elnöke, ilyen törvény nem létezhet. A székely autonómiatervezetet később el is utasította a román szenátus. MW Klaus Iohannis elnök Fotó: MTI

Next