Fejér Megyei Hírlap, 2020. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-16 / 114. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Trendforduló a kivándorlásban EURÓPA Évtizedes trend fordult meg tavaly, amikor több Magyarországon szü­letett állampolgár költözött haza, mint ahány kivándo­rolt - közölte a Világgazda­ság a KSH adatai alapján. 2019-ben 23,2 ezren tértek vissza, miközben 21,9 ezren hagyták el az országot. A nemzetközi vándorlási mér­leg kivándorlási oldalán már négy éve csökken a Ma­gyarországot elhagyók szá­ma, és ebben az időszakban növekedni kezdett a hazaté­rőké. MW Covid-19: súlyos szövődmény NEW YORK Ritka és súlyos gyulladásos szövődménye alakulhat ki a koronavírus­­nak gyermekeknél - figyel­meztetett az amerikai be­tegségmegelőzési központ. Erre akkor gyanakodhatnak az orvosok, ha a páciens a vizsgálat idején vagy a kö­zelmúltban megbetegedett a Covid-19-ben, vagy kap­csolatban állt fertőzöttek­kel, legalább 24 órán keresz­tül minimum 38 fokos láza volt, kórházi ellátásra szorul, a vérképe gyulladásra utaló jeleket mutat, és legalább két szervével kapcsolatban pa­naszai vannak, amelyek le­hetnek a szív, a vese, a tüdő, a bőr vagy az idegrendszer. A gyulladásos szindrómát legkevesebb 110 New York-i gyermeknél diagnosztizál­ták, és más amerikai álla­mokban is felbukkant a je­lenség. Néhányan életüket is vesztették. MVU KRÓNIKA A fővárosban is lazíthatnak Budapesten a legkisebb a lehetőség a döntések korrigálására MEDIAWORKS-DSSZEBILITAS szerkesztoseg@ mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Szom­baton dönt a kormány és a szakemberek, hogy Buda­pesten is fel lehet-e oldani a veszélyhelyzet miatti kor­látozásokat. A kormányfő szerint még nem lehet tud­ni, hogy az iskolák ebben a tanévben újra kinyitnak-e, mivel néhány nap alatt is változhat a helyzet. Az élet újraindításának feltéte­lei megvannak, de a védekezést nem hagyhatjuk abba - jelen­tette ki Orbán Viktor tegnap a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorá­ban. A miniszterelnök emlé­keztetett: két hete vidéken már enyhültek a korlátozások, most Pest megyében is ez történik. Budapest a nagy kérdés, itt van a legtöbb fertőzött és halálos áldozat, és az óriási népsűrűség miatt a rossz döntések korri­gálásának lehetősége itt a leg­kisebb - mondta a kormányfő. Úgy látja, a fertőzöttek számá­nak alakulása azt mutatja, hogy az élet újraindításának feltételei Budapesten is megvannak, de mindenkinek felelősen kell vi­selkednie, és akkor a főváros is áttérhet a védekezés második szakaszára. Szombat délelőtt még egyeztet kormányon kí­vüli szakemberekkel, majd dél­után megszülethet a döntés a budapesti lépésekről - közölte. A kormányfő szerint az ügyeletet a bölcsődékben és az óvodákban alakítani kell, mert most, ha be akarják adni a gyerekeket, a szülők a kijelölt helyekre vihetik őket, nem pe­dig a megszokott intézménybe. Az lenne a jó, ha aki szeret­né, oda vihetné a gyerekeket, ahova egyébként is járnak, de A járvány elleni védekezést nem hagyhatjuk abba meg kell egyezni a polgármes­terekkel, mert az óvodák nagy része önkormányzati fenntar­tású - közölte a miniszterelnök. Hozzátette: amíg az óvodák és a bölcsődék ügye nincs rendez­ve, nem lehet az iskolákkal fog­lalkozni. Az iskolák újranyitásáról azt mondta, ma még nem lehet vá­laszt adni arra, hogy erre ebben a tanévben sor kerül-e, néhány nap alatt is változhat a helyzet, ezért készenlétre van szükség. A gyermekeknek valószínűleg nem lenne bajuk, de hazavihe­­tik a fertőzést, ezért kell óva­tosnak lenni. Sok kutató jósol egy újabb hullámot azért, mert nagyon kevesen estek át a fertőzésen, és még nincs védőoltás a vírus ellen - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezetője egy videókon­ferencián. A nyájimmunitáshoz a lakosság 50-60 százalékának találkoznia kell a vírussal, de nálunk egyelőre alig néhány százalékra tehető ez az arány. Aki megkapta a fertőzést, az sem feltétlenül védett. A koro­navírus esetében csak azoknak a szervezetében marad nagy mennyiségű védő antitest, akik súlyos tünetekkel vészelték át a fertőzést. A kór leküzdésében a celluláris immunitásnak is sze­repe van, ez esetben a memó­riasejtek harcolnak a vírussal, más mechanizmussal. „Szeret­ném azt hinni, hogy, hasonlóan a hepatitis B okozta májgyulla­dáshoz, a koronavírus esetében is van ezeknek szerepük, és aki átesik a fertőzésen, az hosszú évekig nem kapja el újra” - mondta Szlávik. A fertőzöttek száma tegnap 3417 fő volt Magyarországon, kórházban 614 embert ápoltak, 46-an voltak lélegeztetőgépen. Eddig 442 ember vesztette éle­tét a járvány miatt. A szülők jelenleg kijelölt óvodákba és bölcsődékbe vihetik ügyeletre a gyermeküketFotó: MTI FELSZABADÍTHATJÁK A FENNTARTOTT ÁGYAK EGYHARMADÁT A vírus még itt van köztünk, ezért fontos a kellő óvatos­ság - mondta az országos tiszti főorvos pénteken. Müller Ce­cília közölte: ismét elvégezhe­tők lesznek a tervezhető műtéti beavatkozások, és újraindítha­tók az úgynevezett nem né­pegészségügyi szűrővizsgálatok, így a foglalkozás-egészségügyi, alkalmassági vizsgálatok és az alkalomszerű szűrések. Szintén elvégezhetők lesznek hétfőtől a kúraszerű ellátások. A korábban a koronavírusos betegeknek fenntartott ágyak egyharmada is felszabadítható - tette hozzá az országos tiszti főorvos. Lehet elnézést kérni Május végén visszaadhatják a felhatalmazást BELGRÁD/BUDAPEST Május végén a magyar kormány visszaadhatja a rendkívüli felhatalmazást a parlamentnek - közölte tegnap Orbán Viktor mi-­­ niszterelnök Belgrádban. Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronaví­­rus-járvány miatti különleges felhatalmazást. A kormányfő erről tegnap Belgrádban be­szélt, az Aleksandar Vucic szerb államfővel tartott közös saj­tótáj­ékoztatón. Azt is elmondta, hogy az uniós vitákból hazánk erköl­csileg és lelkileg megerősöd­ve fog kikerülni a követke­ző hetekben. A különleges felhatalmazás visszaadása után mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért - tette hozzá Orbán Viktor. Emlékeztetett, a kü­lönleges jogrend hatalmazta fel a kormányt és vezetőjét a járvány miatti súlyos, nehéz döntések gyors meghozatalá­ra. Szerinte azok az országok, amelyek jó jogköröket adtak a kormányoknak, sikereseb­ben kezelték a járványválsá­got, mint azok, amelyek nem léptek ki a szokásos politikai döntésmechanizmusból. Belgrádi munkalátogatá­sáról a kormányfő elmondta, azért utazott a szerb főváros­ba, hogy „biztassuk egymást”. Ugyanis mind Magyarország, mind Szerbia megnyerte az első csatát, mindkét ország­ban sikerült megfékezni a jár­ványt. Orbán Viktor tegnap a Kos­suth rádióban is beszélt az EU negatív hozzáállásáról. Arról, hogy az Európai Parlament (EP) elnöke elutasította Varga Judit igazságügyi miniszter jelenlétét a hazánkról szóló brüsszeli vitán, megjegyezte, hogy ez a döntés egy magyart sem lepett meg. A brüsszeli bürokratáknak - akiket mi fi­zetünk - csak az lenne a dol­guk, hogy a fontos dolgokkal foglalkozzanak. Járvány ide­jén például hogy megvédjék az emberek életét. Ehelyett ag­gasztó módon azzal foglalkoz­nak, hogy az egyik legsike­resebben védekező országon, Magyarországon köszörülik a nyelvüket - hangoztatta a kormányfő. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint a csütörtöki vita szégyenfolt az EP történetében. Ilyen még nem volt, egy politikai meg­rendelésre készülő támadásso­rozatot úgy vittek végig, hogy lehetőséget sem biztosítottak a magyar félnek a megszólalásra - tette hozzá. Orbán Viktor a rádióban a gyöngyöspatai ügyről el­mondta, nem fordulhat elő, hogy azért, hogy a kisebbség otthon érezze magát, a több­ségnek idegennek kell éreznie magát a saját hazájában. Úgy vélte, Soros-szervezetek in­dították meg az ügyet, amely „pénzszerzési akciónak is el­megy”, de van támadási éle is a többséggel szemben. Sze­rinte a Kúria által hozott ítélet igazságtalan, jogot szolgáltat, de igazságot nem. MW Orbán Viktor és Aleksandar Vucic Belgrádban Fotó: MTI Megfelelő a magyar jogi szabályozás LUXEMBOURG Az unió ha­tárainak megvédését koc­káztatja az Európai Bíróság. Újabb támadást intézett a magyar határvédelem ellen az Európai Unió. Az Euró­pai Bíróság csütörtöki ítélete alapján kötelezni akarják Ma­gyarországot a bevándorlók ellenőrzés nélküli beengedé­sére és befogadására. Ez el­fogadhatatlan és ellentétes a magyar Alaptörvénnyel, ezért e jogi helyzetet és következ­ményeit a kormány alkotmá­nyossági szempontból is meg­vizsgálja - fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter. Az Európai Bíróság sze­rint a röszkei tranzitzónában a magyar állam nem biztosítja a migránsok jogait és őrizetben tartja őket. Az ítélet alapján a bevándorlóknak joguk van szálláshelyhez vagy ezt kiváltó pénzjuttatáshoz is. A kormány álláspontja változatlan, a ma­gyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetkö­zi jognak, hiszen a tranzitzónát a migránsok Szerbia felé bár­mikor elhagyhatták volna. Ért­hetetlen, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság egymásnak ellent­mondó ítéletet hozott egy, az Európa határainak megvédése és jövője szempontjából ki­emelkedően fontos kérdésben - mondta Varga Judit. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2019. november 21-i ítéletében Ilias és Ahmed ügyében még arra a megállapításra jutott, hogy a tranzitzónában tartózkodás nem minősül őrizetnek. BDA 2020. MÁJUS 16., SZOMBAT Folytassa Orbán! - üzeni a többség MAGYARORSZÁG A Fi­­desz-KDNP-kabinet a 2010-ben lefektetett cél­kitűzések 95 százalékát megvalósította. A polgári kormányzat támo­gatottsága továbbra is magas, a magyarok 70 százaléka sze­rint 2022 után is Orbán Vik­tor lehet a kormányfő - írta a Magyar Nemzet a Nézőpont Intézet elemzésére hivatkozva, amely a Fidesz-KDNP-kormá­­nyok elmúlt tíz évét summázta. A miniszterelnök jelenleg a magyarok 46 százalékának tá­mogatását maga mögött tudva az összes lehetséges ellenzéki kormányfőjelöltnél együttvéve is népszerűbb. Az elemzés szerint a kabi­net a 2010-ben kitűzött célok 95 százalékát megvalósította, pedig a 2010-es kormányvál­táskor még javában tartott a nemzetközi pénzügyi válság. A foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millióról 2019-re 4,5 millióra nőtt. A szociális létbiztonság hosszú távú biz­tosítása érdekében fontos lé­pés volt a devizahitelek 2010- es beszüntetése. 2012-ben létrehozták a Nemzeti esz­közkezelő programot, amely hét év alatt 36 ezer családot mentett meg, és lehetővé tet­te a bankok által korábban elvett lakások kedvezményes visszavásárlását. A 2013-ban megkezdett rezsicsökkentés pedig 2019-ig összesen 1700 milliárd forint megtakarítást eredményezett, átlagosan évente százhetvenezer forin­tot családonként. A Fidesz-KDNP-kabinet a nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizte, de tíz százalékkal növelte is, vala­mint a kormány 2021-től fo­kozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat. A szociális ágazatban 2013 és 2018 között 62 százalékkal emelkedtek a bérek, amelyek idén január 1-jétől további 14 százalékkal nőttek. MW

Next