Fejér Megyei Hírlap, 2020. május (65. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-30 / 126. szám
2 FEJÉR megyei hírlap RÖVIDEN Nem bűntény már a házasságtörés TAJPEJ Alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte pénteken az alkotmánybíróság a tajvani büntető törvénykönyvnek azt a passzusát, amely bűncselekményként tartotta számon a házasságtörést. A tajvani büntető kódex 239- es paragrafusa eddig úgy rendelkezett, hogy az a házas ember, aki nem a házastársával létesít szexuális kapcsolatot, legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, és ugyanilyen büntetés fenyegette az affér másik résztvevőjét is. Hszu Cong-li, a tajvani alkotmánybíróság elnöke a testület döntésének ismertetésekor azt hangoztatta, hogy a vitatott passzus alkotmányellenesen korlátozta a tajvani emberek szexuális szabadságát és magánszféráját. MW Megöltek több iráni határőrt TEHERÁN Megöltek három iráni határőrt ismeretlen fegyveresek Északnyugat-Iránban, amely határos az iraki félautonóm Kurdisztán régióval - közölte a tegnap a helyi Press TV televízió. A biztonsági erők tagjai a Szardasz városának közelében található határőrhelyen vesztették életüket. Az incidensben a támadók közül is többen meghaltak. Egyelőre egyik szélsőséges szervezet sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként. MW KRÓNIKA Újabb nemzeti konzultáció Fennmarad a készültség, de így is fantasztikus év lehet 2021 MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BUDAPEST Orbán Viktor szerint Magyarország azért védekezett jobban, sikeresebben, mint a nyugat-európaiak, mert minden döntés korábban született meg, köszönhetően a rendkívüli jogrendnek. Nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről -jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hozzátéve, hogy a kérdőív a Soros György-féle tervre is ki fog térni. A konzultációt tegnap délután már el is kezdték kiküldeni, mindenki postán kapja meg. A koronavírus-járványról szólva a miniszterelnök az elmúlt tíz év egyik legjobb döntésének nevezte a rendkívüli jogrend bevezetését, mert járvány idején a gyorsaság volt a legfontosabb. Miután azonban a járványnyal szembeni első csatát megnyertük, már nem szükséges a helyzet kezeléséhez rendkívüli jogrend, ezért a parlament döntése után a kormány nem hozhat többé rendeletet olyan ügyben, amelyben törvényt kell alkotni - tette hozzá. A miniszterelnök kiemelte, a járvány nem múlt el, és a professzorok szerint nagy valószínűséggel ősszel várható egy második hullám. Emiatt fenntartják a járványügyi készült Mindenki postán kapja meg a kérdőívetséget, folytatódik az operatív törzs működése, a kórházak járványügyi irányítási rendszere, a tiszti főorvos pedig megerősített jogköröket kap. A következő hétéves EU-s költségvetésre vonatkozó európai bizottsági tervezetet is kommentálta: a koronavírus-járvány miatt tervezett gazdasági helyreállítási alapba szánt 750 milliárd eurót hitelből akarnának megoldani, amelynek viszszafizetésére közösen vállalnának garanciát. Ez valójában az „Európa-kötvény” megvalósulása, és mivel 30 évre akarják felvenni, még az unokáink feje fölött is ott fog lebegni a viszszafizetési teher - emelte ki. Ha sikerül meglépni a gazdaság újraindítása érdekében tervezett intézkedéseket, akkor jól jövünk ki a ’20-as évből és egy fantasztikus ’21-es évünk lehet - tette hozzá. Hangsúlyozta, Magyarország ma Európa talán egyetlen munkaalapú társadalma. Orbán Viktor: „Már nem szükséges a helyzet kezeléséhez a rendkívüli jogrend"Fotó: MTI FOLYAMATOSAN CSÖKKEN ITTHON AZ AKTÍV KORONAVÍRUS-FERTŐZÖTTEK SZÁMA Az operatív törzs tegnapi tájékoztatóján Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiemelte, a kormány elkötelezett abban, hogy a munkahelyvédelmi intézkedéseket továbbra is folytatni tudja. Eddig 10 500 cég pályázott, és 137 ezer dolgozó munkáját érintette az állami munkahelymegtartó támogatás, 97 ezer munkavállalót illetően pozitívan bírálták el a kérvényeket. A bértámogatási programot augusztus 31-éig meghosszabbítják. A veszélyhelyzet elmúltát követően sem kell pótolniuk az elsősegélynyújtásra vonatkozó vizsgát azoknak, akik a járvány ideje alatt szereztek jogosítványt - tette hozzá Bodó. Már 2024-en meggyógyultak Magyarországon az új típusú koronavírus-fertőzésből - ismertette a járványügyi adatokat Müller Cecília. Az országos tiszti főorvos elmondta továbbá, újabb 25 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 3841 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 8 krónikus beteg, ezzel 517 főre emelkedett a szám. Az aktív fertőzöttek száma 1300 főre csökkent. Emlékművet állítanak Egy éve történt a Hableány balesete a Dunán BUDAPEST Egy évvel ezelőtt, 2019. május 29-én történt a Hableány sétahajó tragédiája a Dunán. Az évfordulón több megemlékezést is tartottak Budapesten. Magyarország legsúlyosabb hajóbalesete során a Viking Sigyn svájci folyami szállodahajó a fővárosi Margit híd közelében nekiütközött és maga alá gyűrte a Hableány sétahajót, amelyen 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet utazott. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván. Az ügyben az ügyészség a szállodahajó ukrán hajóskapitányát teszi felelőssé a tragédiáért, az ellene folyó per azonban a koronavírus-járvány miatt várhatóan csak szeptemberben kezdődhet el. Tegnap kora délelőtt a Hableány tragédiájára, az odaveszett utasokra és a legénységre emlékezett a hajót üzemeltető Panoráma Deck Hajózási Társaság ökumenikus hajós szertartás keretében. A megemlékezés során hajóval keresték fel a baleset helyszínét a Margit híd pesti hídfőjénél, ahol koszorút helyeztek a vízre az utasok és a legénység emlékére. A szertartáson Tóth Mihály, a Panoráma Deck szóvivője emlékeztetett arra, hogy hármas tragédia történt a hajózást hivatásuknak tekintők számára: odaveszett egy hajó, a legénysége, és ami a legfájóbb, odaveszett sok utas is. A Duna-parton tartandó megemlékezésen beszédet mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csö Kju Szik, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is. A magyar diplomácia vezetője kijelentette: emlékművet állítanak Budapesten, a Margit híd pesti hídfőjénél a Hableány sétahajó balesetének emlékére. A hídfőnél lévő emlékfalnál a Magyar-Koreai Baráti Társaság is megemlékezést tartott. Az esti órákban a budapesti Koreai Kulturális Központ a koreai sámánista gyászszertartás színpadi átdolgozását mutatta be felvételről az intézet Facebook-oldalán. A dél-koreai Jindo Nemzeti Gugak Központ Ssigimgul (Jin-szigeti tisztító gyászszertartás) című előadásának közvetítését a hajóbaleset időpontjára, 21.05 órára időzítették. MW Pénteken az elsüllyedt sétahajó tragédiájára emlékeztek a fővárosban Fotó: MTI Elég furcsa szocialista távszavazás BUDAPEST Az MSZP-n belül most alapszabály-módosításról, elektronikus kongresszusról és a távszavazás lehetőségéről vitáznak. Hamarosan lejár az MSZP vezetésének kétéves mandátuma, ami újra felszínre hozta a párton belüli feszültségeket. A Magyar Nemzet megtudta, hogy a szocialisták elnöksége jelenlét nélküli távszavazással módosítaná a párt alapszabályát, ami lehetővé tenné a társelnöki rendszer bevezetését, és kivételes hatalommal ruházná fel a vezetést. A párt több prominense szerint azonban a jelenlegi alapszabály nem teszi lehetővé egy elektronikus kongresszus megtartását, ami így jogellenes lenne - írja a lap. A jelenlét nélküli távszavazás jogszerűségének kérdése azért is érdekes, mert a küldöttek már áprilisban ilyen módon szavaztak arról, hogy a veszélyhelyzet miatt az MSZP vezetése július 20-áig megtarthatja mandátumát és gyakorolhatja jogait. A lap szerint az MSZP megyei vezetőinek többsége azt szeretné, ha Mesterházy Attila volt elnök is indulna a várhatóan ősszel esedékes tisztújításon, mert a Tóth Bertalan-féle vezetéssel a párt elérte a mélypontot. A szocialisták eredetileg márciusban, majd májusban tartottak volna kongresszust, az elsőn az alapszabályukat akarták módosítani, a másodikon tisztújítást tartottak volna, ám a koronavírus miatti veszélyhelyzet felülírta terveiket. MW 2020. MÁJUS 30., SZOMBAT Nem támogatják az álhírterjesztőket WASHINGTON Miután a Twitter kiszúrt Trumppal, újraszabályozták a tisztességes kommunikáció feltételeit az Egyesült Államokban. Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint csütörtökön aláírta a közösségi platformokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló elnöki rendeletet a Fehér Ház Ovális Irodájában, William Barr igazságügyi miniszter és a sajtó képviselői jelenlétében. A rendelet az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott jogszabály egyik fejezetének felülvizsgálatáról szól. A törvény 230-as számú szakasza jogi védelmet biztosít a közösségi platformokon elhelyezett tartalmaknak, egyben az üzemeltetők számára lehetőséget ad azok jóhiszemű moderálására is. Donald Trump kijelentette, hogy ez a rendelet megfosztja a jogi védelem lehetőségétől azon médiumokat, amelyek üzemeltetői cenzúrázzák a tartalmakat. Közölte emellett azt is, hogy William Barr a szövetségi államok igazságügyi vezetőivel közösen biztosítja, ne juthassanak kormányzati támogatások olyan közösségi médiumokhoz, amelyeknek tulajdonosai elfojtják a szólásszabadságot. „Rengeteg adófizetői pénzzel támogatjuk ezeket az óriáscégeket, ez így nem mehet tovább” - érvelt. Kifejtette: az internetes közösségi platformokat működtető vállalatoknak „ellenőrizetlen hatalmuk van a cenzúrához, a tartalmak szerkesztéséhez, elrejtéséhez és az állampolgárok egymás közötti kommunikációjának bárminemű virtuális megváltoztatásához”. Donald Trump bejelentette: a kormányzat a Kongresszus elé terjeszt egy olyan törvénytervezetet, amely az 1996-os törvény bizonyos mértékű módosítását javasolja majd. Erre azt követően került sor, hogy még kedden a Twitter hamisként jelölte meg Trump két bejegyzését is. MW Trump elnök aláírta a rendeletet a közösségi platformokrólFotó: AFP