Fejér Megyei Hírlap, 2020. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-04 / 181. szám

12 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP NUNTIUS Kiváló költő Fejérből Most lenne nyolcvanéves a sárkeresztúri Bella István SZÜLETÉSNAP Augusztus 7-én lenne 80 éves Bella István. A Kossuth-díjas költő, aki Fehérváron szü­letett, de Sárkeresztúr a fölnevelő faluja. Nevét őrzi az ottani művelődési ház, és van emlékdombormű is a hajdani lakóház falán. 2015-16-ban emlékévvel, számos rendezvénnyel emlékeztünk rá, és azóta is sokat emlegetjük. Bizony, még köztünk lehetne... Már idejekorán fölfigyelt a kritika Bella kivételes tehet­ségére, a József Attila nevével fémjelezhető lírai világ folyta­tására, s ugyanígy a Hetek szá­mára különösen fontos Illyés-, Nagy László- vagy éppen Juhász Ferenc-életmű termé­keny hatásaira. Ez az életmű is jelzi, hogy a magyar költé­szet történetében különösen fontos a folytonosság, és vele együtt természetesen az állan­dó megújítási szándékok sora is. Az ilyesfajta költő mindig azt keresi, hogy miként le­het tájékozódni és eligazodni a történelem és a társadalmi lét útvesztőinek valóságában. Miként lehet helytállni a múló időben, fölvállalván az elődök tapasztalatait, s azokat föl­használván építeni új erkölcsi és művészi világot. Miként társait, Bella Istvánt is jellemzi a legnemesebb értelemben vett népben és nemzetben gondol­kodás, miközben az alanyban és állítmányban helytállás is természetes a számára... Híd az emberek között Az ilyen életmű alkalmas arra, hogy szétszabdalt ko­runkban az egymásnak fe­szülő indulatok is csituljanak, hogy a szót érteni akarók ne távolodjanak el egymástól végérvényesen. (Egyébiránt éppen a temetése volt szép példája ennek: olyanok áll­tak egymás mellett a sírjánál, akik alig váltanak ma már szót egymással...) Amikor Belláék elindultak, jórészt a múlt szá­zad hatvanas éveiben, számos, azóta hiúnak bizonyult álom vezérelte őket. Igaz, nagy vál­tozásokon ment át akkoriban a világ, itthon is, külföldön is. Nálunk főleg az ötvenes évek még szűkebb levegője után. De az is tény, hogy ezek az álmok alig valósultak meg. Mindez persze nem csökkenti a „szaggatott világ” költőjének érdemeit, szándékainak tiszta­ságát. A „tiszta szívvel” erköl­­csiségét. Azt megelőzően 1956 for­radalma és szabadságharca is megihlette, hatalmába ke­rítette az akkor székesfehér­vári gimnazistát. Részt vett több megmozduláson, Csór­­ra ment, hogy élelmiszert és ruhát gyűjtsön a pestieknek. Eszmélésének fontos kor­szaka volt ez, és verseket is eredményezett. Például az 1956 decemberében keletke­zett Kollégiumot: „Fél öt. / Kint katonák menetelnek. / Az élők / rabjai lettek a rend­nek. // Sóhajt, / a falról a lep­kecsönd rebben, / egy sóhajt / fojt el az ész a szívemben.” Ne feledjük: ez a tömör mű egy 16 éves fiú alkotása! Egy olyan világot rögzít tehetség­gel, amely a nála 4 évvel idő­sebb, majdani kor- és sorstárs, Buda Ferenc akkori verseivel mutat rokonságot. (Tudjuk, Budának egy éves börtönt kellett elviselnie néhány ver­se miatt. Azokban a „rend” motívuma ugyancsak sajátos hangot kap.) Itt, Bellánál is a szabadság hiánya jellemzi a nyomasztó valóságot, és ki­fejezi, hogy neki sem rokon­szenves az a rend, ami szuro­nyokkal és tankokkal jött el közénk. Mennyire rokon ez a felfogás már akkor a József Attila-i szabadság- és rendfo­galommal, amelyben a rendet szülő szabadság a mérce! És van még néhány figyelemre méltó lírai pillanat ugyaneb­ből az időből, pl. az ugyan­csak 56-os A ligetben ma újra láttam című vers kapcsán. Ideírom mind a nyolc sorát: „A ligetben ma újra láttam, / vérszaggal terhes este volt. / Csak állt a kopott kiska­­bátban, / vérében haldokolt a hold. // Felhuhogott egy ócska fegyver. / A félelem szívemre dobta. / Élet vagy halál? Sze­relemmel / néztünk a célzó csillagokba.” Finom eszkö­zökkel mutatja meg az ifjú költő azt, ami a szívét nyomja, s azt, hogy mi jellemzi a „vér­szaggal terhes” estét. Ha az előbb József Attila neve került ide, akkor most egyértelmű, hogy Petőfi Sándor „szabad­ság és szerelem”-eszménye a képzettársítás tárgya. Az övé, de jellegzetesen XX. századi Bella István költői eljárása, képi világa, szóhasználata. Az ilyen korai versei már töb­bet jelentenek, mint általában a „zsengék”. Számos voná­sukkal megelőzik a későbbi nagy verseket, azokat, ame­lyek végleg a magyar líra él­vonalába emelték költőjüket. A felnevelő falu A nagy Bella-versek közül időben az első a Sárkeresztúri ének, amely az 1975-ös A he­tedik kavics című kötetben ka­pott helyet. Első hallásra arra gondolhat az ember, hogy ez a mű a felnevelő falu tisztele­téről, kultuszáról szól. Termé­szetesen jól tudjuk, hogy mit jelentett Bella István számára ez a hely, amiről többek kö­zött a Magyar Televízióban is vallott a Szülőföldem, Sárke­resztúr c. filmben, miközben kalauzolta a nézőket a falu, Székesfehérvár és Budapest hármasságában. Más versei­ben is gyönyörűen vall szű­­kebb hazájáról, pl. a Sárke­resztúri litániában nevével így játszik: „Szép és igaz a falum neve / sár is, kereszt is, úr is, / Mint minden ember élete / sár is, kereszt is, úr is.” (Ez a szöveg szerepel azon az em­léktáblán is, ami 2011 óta a falu művelődési házának a fa­lán örökíti meg a névadó költő emlékét.) A Sárkeresztúri ének azon­ban másról (is) szól. Itt túllép szerzőnk a hagyományosnak nevezhető szülőföld-lírán, és egy igencsak teremtő erejű A forradalmi idő tragikus megtorlása a tárgy szintézis születésének lehe­tünk tanúi. Nem túlzás, hogy távlatai egyetemes érvényűek. Azt is mondhatjuk, hogy bár­hol másutt is megszülethetett volna. Emlékeztet az ősi sá­mánénekekre, azoknak a kivá­lasztott személyeknek az éne­kére, akik érintkezésbe léptek természetfölötti lényekkel. Persze mindez szó szerint nem vihető át a Bella István-féle költői közelítésre, s inkább azt mondhatjuk, hogy különös kegyelmi állapotban születhet meg az ilyesfajta műalkotás. Az egyéni és a közösségi sors ábrázolása olvad itt össze, a szűkebb haza kiváltotta él­mény az egyetemes távlatok­kal. Időben is, térben is uta­zunk általa, és különféle lírai rétegek is egymásra kerülnek. „Szanaszét széledt uja­immal / elveszett koponyám most megkeresem, / szanaszét széledt ujjaimmal / elveszett koponyám most / elveszejtett arcom elé emelem,­­­­ hadd nézzék egymást!” Íme, a verskezdés a sajátos nyelvhasználattal, ezzel a kü­lönös és rejtélyes hangütéssel. Az ősiségben gyökerezik a mondandó, nagy intenzitással és láttató erővel. Az életmű egyik fő vonulata ez, a nyelvé­ben és a formában oly gazdag, rendkívüli érzékenységgel megáldott szövegek vonulata. Maga, a költő így vallott ver­séről: „...Ez hitette el velem, hogy vannak verseim, ame­lyek érdemesek az emberi szó­ra. Részese a változásnak Az is a teljes igazsághoz tartozik, hogy költőnk a nyolc­vanas években - a líra eszkö­zeivel - részese lett a nagy vál­tozásnak. Nem vállalt politikai szerepet, mint kortársai közül többen, Konrád Györgytől, Eörsi Istvántól, Göncz Árpád­tól kezdve Csoóri Sándoron, Lezsák Sándoron át Csurka Istvánig és másokig. Talán alkata sem tette volna erre al­kalmassá. Ám a szó erejével, költeményeinek sodrásával valamiképpen mégiscsak a „rendszerváltók” népes sere­géhez tartozott és tartozik. 1988-as kötete ennek is bi­zonyítéka, olyan versekkel, mint pl. a címadó mű: „Igen: az arcom porból, hamuból. / Igen: hamu és por a fényem. / De ha már visszahazudol / a földbe, az arcom visszaké­rem. ..” És innen már csak néhány lépés az 1991-es könyv, az Arccal a földnek. A cím is egyértelműen jelzi, hogy itt a kamaszkorban általa megélt forradalmi idő tragikus meg­torlása a tárgy. Az anyag per­sze egyáltalán nem egysíkú. Bizonyos versekben közelít a költő a halálhoz, a nemzet sors­kérdéseihez, de mindeközben a gyermekekhez is szól. (Lí­rájának egyik fontos területe a gyermekverseké, gondoljunk csak híres Áni Máni-soroza­­tára!) S ha nem is egysíkú az anyag, azért a legsúlyosabb­nak a címbe emelt témát érez­hetjük. A meggyalázott mártírok emléke így testesül szöveggé: „Mert ragyog örökkön örökké / földdel teli szívem helyén / napvilág-halhatatlan rögökké / fényesedett emberremény...” Fennkölt hangon szól arról a költő, hogy az értékőrzőknek minden korban feladatuk, hogy a valós értékeket átment­sék a jövőnek. Bakonyi István Bella István. Távlatai egyetemes érvényűek Fotó: Pati-Nacy benci(FMH-archív) További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu Jegyzet N­éhány napja őrségváltás történt a Magyar Tudomá­nyos Akadémián, új elnöke van az intézménynek Freund Tamás személyében. A változás iránt a magyar társadalom, a tudományos élet szereplői és a politikai közvélemény új reményeket táplál. Az alapító Széchenyi István szándékainak megfelelően a magyar nemzet érdekeinek, jelenének és fennmaradásának szolgálatát, a hazai tudományosság hírnevének öregbíté­sét az eredményes kutatások számának növelésével, az Akadémia és a politikum ellentéteinek megszűnését és egy tudománybarát környezet kialakítását a társadalom- és természettudományok népszerűsítésével együtt. Sokan úgy gondolják, hogy az Akadémia intézeteiben még három évtized után sem történt meg a rendszerváltás, főleg a társadalomtudományok területén. Az elmúlt idő­szak szervezeti átalakulásai azért váltottak ki ellentéteket, mert a régi struktúrák lebontását kezdeményezték. Egy túlhaladott korszellem jegyében az utóbbi évtizedekben bizonyos titulusok és stallumok nemcsak a tudományos teljesítmény okán kerültek a kiválasztott személyekhez. Ez egyes szakterületeken jelentős belterjesség kialakulásá­hoz vezetett. A szervezeti átalakulás lényege a kutatóhálózat kiszerve­zése, leválasztása az Akadémia intézményrendszeréről, új intézet, az Eötvös Loránd Freund Tamás tudomány és istenhit kapcso­latáról az alább­­biak szerint fogal­maz: „Ennek alapján viszont az evolúció a terem­tés eszközeként is felfogható. A hit és a természettu­dományok tehá­t nem riválisai, hanem kiegészítői egymásnak. ” Kutatási Hálózat létreho­zásával, amelynek elnöke Maróth Miklós professzor. Ezt nagyon sokan nehez­ményezték, köztük Freund Tamás is, aki akkor az Akadémia alelnökeként meghallgatáson volt, de e­ tárgyban levelet is írt a miniszterelnöknek. A szak­mainak álcázott politikai viták nem tettek jót az MTA tekintélyének. A kormány az eddigi működés elégte­len voltára, a hatékonyság növelésére, az intézmény­reform szükségességére, az új finanszírozási struktúrára, a társadalom és a magyar tudományosság érdekeire hivatkozott. Freund Tamás neurobioló­­gus, az agykéreg működésé­nek nemzetközi hírű tudósa, egyetemi tanár, négy év oxfordi kutatási időszak után lett a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa, majd igazgatója. Korábban az MTA élettudományi alelnö­­ke, Szentágothai János és Somogyi Péter professzorok tanítványa, Vizi E. Szilveszter korábbi akadémiai elnök, a kutatóintézet volt igazgatója hívta haza Oxfordból, hogy itthon folytassa tudományos tevékenységét. A nemze­­ti-polgári-keresztény értékrendet vallja magáénak. A kutatási hálózat elvételét házon belül, az Akadémia égisze alatt is el tudta volna képzelni. Felfogása szerint a tudományos kutatás és iránymutatás elsősorban egy iránytű, mely mindig megmutatja merre van észak, így mindig tudható mennyivel térünk el tőle, vagyis hogy merre tartunk. A jövőre vonatkozóan három fő célt fogal­mazott meg. Az első az Akadémia tekintélyének helyreállítása, mert a hónapokig tartó lejárató kampány megtépázta az intéz­mény presztízsét. A második az Akadémia és a kormány közötti kétirányú kommunikációs csatorna kialakítása, az Egészségügyi Tudományos Tanács és a Belügyi Tudomá­nyos Tanács mintájára. Hasonló tanácsokat hoznának létre a többi minisztérium­ban, így biztosítva a tudományos hátteret a szakpolitik döntésekhez és a törvények előkészítéséhez. Az Akar mia nemzeti intézmény, amely nem lehet ellenzéki kötelessége a mindenkori kormány rendelkezésére A tudomány és a politika összefogása az ország,­a érdekeit szolgálja. A harmadik egy szigorú minőségbiztosítási rend tása. Az egyéni nagydoktori pályázatok elbíráló­zottságok végzik. Ezeknek tagjait a tizennyol köztestület választja. Ehhez hasonló rend, a kutatóhelyek, intézmények minőségbiz. Az Akadémia frissen megválasztott em­e tudományt az intézmény falai közül az amelyeknek egykori diákjai a tudomá tották és napjainkban az Akadémia­­ Egy ún. alumniklub keretében él skban tudománynépszerűsítő szervezésében és finanszíroz Freund Tamás fiatal kora ós Sacra kórus tagja, Kodé­ követője, a tudomány szerint fogalmaz: „A ti szerint is osztott - ha a maga sokféleségév és természetes szele jött létre. Ennek alap eszközeként is felfo­lyok tehát nem h­v. Őrségváltás az Akadémián Lukácsy József író 2020. AUGUSZTUS 4., KEDD

Next