Felsőmagyarország, 1933. július-szeptember (2. évfolyam, 146-222. szám)
1933-07-01 / 146. szám
Ára a fillér MISKOLC, 1933. JULIUS HÓ 1. SZOMBAT ML&saxmri*su! kae. tagg waaa« p» IL évfolyam 146. szám. szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP iifci* * vmeb m nu&L MISKOLC, PAPSZER UTCA 20. TELEFON: 554 BLeSZKY «MKL&e Y&K?. SZÁM: T34BW»,#*«r „FRANCIAORSZÁG NEM HAJLANDÓ A KISANTANT IMPERIALIZMUSÁÉRT ÚJ HÁBORÚT KEZDENI• Herriot Gömbös külpolitikai nyilatkozatáról A Petit Journal megállapítja, hogy Magyarország békés eszközökkel harcol a revízióért — Vitaest a francia Fórum egyesületben a francia-magyar kapcsolatokról Páris, június 30 Herriot az Élé Nouvelle-ben említést tesz a magyar miniszterelnök legutóbbi felsőházi külpolitikai nyilatkozatáról és figyelemreméltónak mondja a miniszterelnöknek azt az ötletét, hogy célszerű lenne, ha a londoni értekezletet követően az európai államok külön értekezletet tartanának az európai gazdasági kérdések megoldására. A Petit Journal pénteki számában Renée Vallet, a francia külügyminiszter legutóbbi bizottsági kijelentéseit kisérő fejtegetésében többi között kijelenti, hogy Magyarország külpolitikailag kizárólag arra töreszik, hogy trianoni békeszerződés területi rendelkezéseit a békés úton revízió alá vonják. A Fórum nevű egyesület, amelynek díszelnöke Lyantey marsall, Georges Delbonsnak „Magyarország a trianoni béke után” című irat szerzőjének elnöklete alatt vitaestet tartott a magyar-francia kapcsolatokról és a trianoni szerződésről. Az előadást maga Georges Delbons vezette be, nagyhatású beszédben tiltakozva a béke ellen, amely új Elzász-Lotharingiákat teremtett a Duna völgyében. A vita során Bernardini francia publicista figyelmeztette a kisantantot, hogy a francia nép nem hajlandó az ő imperializmusuk miatt egy új háborúba keveredni. Georges Roux, a dunai államok együttműködése mellett szállt síkra, de hagsúlyozta, hogy ennek előfeltétele Magyarország határainak méltányos revíziója. Chérardame kisantantbarát, francia újságírónak Honthy Ferenc, a Magyar Revíziós Liga párisi megbízottja válaszolva, ismertette a magyarság revíziós programját. Előléptetés A magyar köztisztviselő, a háborút megelőző egy-két évtizedtől kezdve, valahogy mindig mostohagyermeke volt az államnak. Nem az elismerés, nem a megbecsülés, hanem a javadalmazás tekintetében. A magyar köztisztviselő minden korrektségének, szorgalmának és kiválóságának elismeréseként kapott az államtól egy ígéretváltót, amelynek beváltása egyre csak késett. 1f A világháborút követő összeomlás idején a pénzromlást sántikálva követte a tisztviselői fizetések szerény emelése, s a legutóbbi évtized sem hozta meg az ígéretek beváltását. Sőt. Az állam súlyos anyagi helyzete arra késztette a kormányokat, hogy a B.-listák és fizetéscsökkentések többszöri igénybevételével próbálkozzanak meg az államháztartásnak egyensúlyban való tartásával. Ekként nemcsak közvetlenül, de közvetett utakon is romlott a magyar köztisztviselő amúgy is túlságosan szerény életstandardja. A Nemzeti Egység kormányának kellett eljönnie, hogy a magyar állam végre megkezdje tisztviselőivel szemben fennálló régi tartozásának törlesztését. A hivatalos lap szombati száma közli az előléptetett, a kinevezett tisztviselők hatalmas névsorát. Százakról és ezrekről van szó s bár korántsem elégít ki ez az előléptetés és kinevezés minden jogos igényt, mégis örülni kell neki, mégis megnyugvással kell fogadni, mert azt jelenti, hogy megszűnt egy évtizedes tisztviselő-érdekeket sértő folyamat s megkezdődött egy új korszak, amely nemcsak munkát, újabb s újabb áldozatokat követel a magyar köztisztviselőtől, hanem, ha egyelőre szerény keretek között is, de mindenesetre komoly elhatározással és komoly tettekkel értékeli a magyar tisztviselő működését. A megcsonkított, szegény ország büdzséje egyelőre nem engedi meg azt, hogy minden tisztviselő, minden közalkalmazott az őt megillető előléptetésben és kinevezésben részesüljön, esetleg visszakapja azt a régi illetményét, amely voltaképpen még a csökkentés előtt sem volt arányban munkája értékével. De évtizedek óta ez az első gesztus a kormányzat részéről, amely arra vall, hogy akik a magyar állam éetét felelős helyről irányítják, nemcsak tudják, hogy régi tartozásuk van a tisztviselői karral szemben, de ezt a tartozást a lehetőséghez képest fizetni is akarják. Trianon, az egész világon végiggázoló gazdasági válság minden nyomása idején olyan nagy dolog ez, amelynél, túl az egyéni érdekeken, meg kell állni és amelyet pártpolitikától mentes tárgyilagossággal értékelni kell. Nem állunk választások előtt s íme, a kormány mégis gondolt tisztviselőire, százakat és százakat léptetett elő, nevezett ki. Egy sereg tisztviselőnek, az államigazgatás minden ágában, kevéske vaj jutott a száraz kenyérre, ami természetszerűleg vonja maga után gazdasági forgalmunk növekedését. A tíz- vagy ötvenpengős havi fizetésemelkedés visszafolyik gazdasági életünk vérkeringésébe s újabb lendületet, frisseséget hoz a tespedő mezőgazdaság, ipar és kereskedelem életébe. A Nemzeti Egység, Gömbös Gyula kormányának kellett eljönnie, hogy elvessék azokat a félszeg és nemzetgazdaságilag rengeteg kárt okozó elgondolásokat, amelyek a szűkkeblű takarékoskodás, a könyörtelen fizetéscsökkentés eszközeivel akarták rendbehozni államháztartásunk deficites ziláltságát. . . ''yi? Pénteken hat órán keresztül hallgatta ki a rendőrség Plank Miklóst Miskolc, június 30 Az inségsegélyek szövevényes terhelő adatainak ellenőrzésére a miskolci rendőrség bűnügyi osztálya pénteken folytatta Plank Miklós dr. kihallgatását az ügyészség fogházában. Vitéz Berthóthy Dezső dr. fogalmazó, Gergyessy Imre és Csoma Zoltán detektivek kíséretében pénteken reggel 9 órakor jelent meg a miskolci kir. ügyészségen, majd az ügyészségi fogházba ment és megkezdte a kihallgatást. A kihallgatás az inségsegélyek körül elkövetett visszaélésekre terjedt ki. Mint ismeretes, Plank Miklós dr. az inségsegélyek kifizetésénél sok esetben költött nevekre maga vette föl a kisebb-nagyobb összegeket és sajátkezűleg írta alá a felfektetett segélyíveken az átvevő nevét. Számtalan esetben pedig a felvett összegeket javította át magasabbra. Bekerültek az inségsegélyezettek névsorába olyan nevek is, amelyeknek tulajdonosai sohasem szorultak segélyre, de még tájékán sem jártak a város szociális ügyosztályának. Plank Miklós dr.. a címjegyzékből vette ki az álsegélyezettek neveit, a felvett pénzösszegeket pedig a saját céljaira használta föl. A minden apró részletre kiterjedő kihallgatás, amelyen Plank Miklós dr. hiába kísérelt meg védekezni az ellene szegezett vádakkal szemben, teljes hat óra hosszáig tartott. A kihallgatást csak akkor fejezték be, amikor úgy a fogoly, mint a kihallgatást végző rendőri bizottság valósággal kimerültek a fáradságtól. Délután három óra volt, amikor a rendőrtisztviselők elhagyták a fogházat. www'inniryirinrininivirsiririvnri‘i‘iri*............ Borzalmas szerencsétlenség a miskolci országúton Egy magasan megrakott szekérről lezuhant és azonnal meghalt özvegy Sorgel Béláné-A menye szintén a lovak közé esett és súlyos sérüléseket szenvedett Súlyos szerencsétlenség színhelye volt Péter Pál napján kora délelőtt a Miskolc közelében levő Sajóhíd. Egy bútorszállító szekérről két asszony a lovak közé zuhant és súlyos sérüléseket szenvedett, amelyekbe az idősebb, özv. Sorgel Béláné pillanatok alatt, még a lovak patái között, belehalt, a másik pedig, Sorgel Józsefbe kórházba került. Sorgel József gazdálkodó Alsózsolcán lakott és innen járt be gyakran Miskolcon lakó édesanyjához, özvegy Sorgel Béláné 67 éves magános asszonyhoz. Minthogy az anya egyedül lakott, már régebben elhatározták, hogy kiköltözik Alsózsolcára fiához és menyéhez és Péter-Pál napján akart kiköltözni. Kora reggel bejött szekerével fia, felpakkolták rá az özvegyasszony minden holmiját, legfölülre a bútorokat, azok tetejére pedig egy ládát tettek, amelyen özv. Sorgel Béláné és menye, Sorgel Józsefné foglaltak helyet. A magasra felpakolt és kötéllel lekötött szekér lassan megindul az Alsózsolca felé vezető országúton és csöndesen ment egész a Sajó hídjóig. Mielőtt a lovak a híd előtt levő emelkedésre felértek, egy zökkenőnél a kocsi hátsó kereke nagyot ugrott a bútorokat összeszorító kötél elpattant és egymás hegyénhátán zuhantak le róla a fölhalmozott bútorok és ezek tetejéről a ládán levő két asszony. Néhány pillanat alatt kaotikus zavarban feküdt a földön az összetört bútor, szétesett ruhanemű és közöttük — a lovak patái alatt — véresen, jajgatva a két asszony. Sorgel József azonnal megfogta a lovakat, félrevezette a romhalmazról, néhány pillanat alatt szétdobálta az anyjára és feleségére esett törmeléket, amely alatt borzalmas látvány várt reá. Anyja véresen összetört fejjel, összetört karral és lábbal, hörögve feküdt a földön, melette pedig ájultan látta feleségét. Azonnal a közeli őrházhoz sietett, onnan telefonált a miskolci mentőknek, akik autójukkal néhány pillanat alatt a szerencsétlenség színhelyére siettek. Itt a mentőorvos özv. Sorget Bélánénak már csak beállott halálát tudta megállapítani, valamint azt, hogy a leesés és a letaposás alkalmával több olyan sérülést szenvedett, amelyek magukban is feltétlenül halálosak lettek volna. Gerinctörés, koponyaalapi törés, mellkasbezúzódás és agyrázkódás voltak megállapíthatók az első pillanatban. Az öregasszony holttestét már nem is emelték be a mentőautóba, azonnal szekérre tették és az alsózsolcai hullaházba szállították. Az anyós után menyére került a sor, aki szintén ájultan feküdt a véres földön. Azonnal ápolás alá vették és néhány pillanatnyi vizsgálat után kiderült, hogy az esés alkalmával a lába eltörött és ugyancsak ezt a törött lábat roncsolta össze a szekér első kereke, amelyik átment rajta. Azonnal elsősegélyben részesítenék, majd beszállították a miskolci Erzsébet kórházba, ahol súlyos állapotban fekszik. A tragikus kimenetelű szerencsétlenségről azonnal jelentést tettek a miskolci rendőrkapitányságnak és a királyi ügyészségnek, amelyek elrendelték a vizsgálatot, annak a megállapítására, hogy terhel-e valakit felelősség azért, hogy a magasra megrakott szekér tartókötele elszakadt és egy emberéletet és egy súlyos sebesültet követelt áldozatul. A Nemzeti Egység győzött Monoron Monoron Máriássy Mihály közel 6000 érvényes ajánlásával szemben Neugebauer Béla Friedrich-párti jelölt csak 554, Böszörményi Zoltán horogkeresztes jelölt pedig csak 206 érvényes ajánlást kapott. A pótajánlások elbírálása után a választási biztos pénteken este 8 órakor hirdette ki az eredményt, amely szerint a pótlásképpen beadott ajánlásokkal együtt Neugebauer Bélának összesen 766, Böszörményi Zoltánnak pedig összesen 460 érvényes ajánlást sikerült csak összegyűjtenie, így Máriássy Mihály, a Nemzeti Egység Pártjának jelöltje, a monnori kerület egyhangúan megválasztott országgyűlési képviselője lett. A monori kerület, amely eddig ellenzéki mandátumot juttatott a képviselőházba, ezzel az ítéletével hűségnyilatkozatot tett Gömbös Gyula és kormányának programja mellett és bebizonyította, hogy tökéletesen átérzi a nemzeti egység történelmi szükségességét. Szovjet-lengyel-kisantant szerződés készül A kisantant államok és Lengyelország megbízottai egyetemleges meg nem támadási szerződésről tárgyalnak Litvinával. A tárgyalások lelke Titulescu.