Felsőmagyarországi Hírlap, 1929 (32. évfolyam, 16-52. szám)
1929-04-20 / 16. szám
V ff * V 8átoralap,uj hely, XXXII. évfolyam 16.-ik szám € gyes számára 10 fillér Jíegyedévre 1420p. Ujhelyi Hírlap 1090. április 20. r cuviiMy i MRvns&Myi HÍRLAP Megjelenik szombaton hirdetéseket /elvesz a kiadóhivatal telefonszám 10. ív -v:\\v:.vv:-sv: v-\w:.v:.v i „Felsőagyarországi ityrBelügyminiszteri vizsgálatot néhány rövid hónap előtt nyakába akasztotta az ádáz; politikai harcokban, közéleti küzdelmekben koldusán maradt tarisznyáját, vándorbottollát acélos markába vette és elindult az ország belsejébe uj otthont keresni Délibáb táncolt előtte? távoli ködökben tornyok, paloták rajzolódtak ebibe és feledte a Ronyva partját, szülőfalujának zegzugos uccáit, a földszintes házakat, a barátokká átnemesedetti olvasók táborát és megülte a Szinva partján, emeletesházak tövében, új emberek között. De ott is csak az maradt, aki eddig volt. Hirdetője és harcosa az igazságnak, az emberek emberségének és a becsületnek, fanatikus hirdetője a feltámadásnak. És a délibáb, ezúttal is csak délibáb maradt. Csalóka volt a remény, csak párázat rajzolta volt a kép, az emberek emberek maradtak és nem formálta át őket az a nemes és magasztos érzés, amely hajdanra és a közelmúltban is az olvasóinak táborát összekovácsolta. A „Felsőmagyarországi Hírlap“ koldus-tarisznyájával a vállán visszajött. Kopogtat küzdelmekben megedzett tollával megértő polgártársainak kapuján és bebocsátást kér. Kéri fogadják vissza a megsértett szeretetükbe, kéri hogy azzal az elszánt melegséggel álljanak a lap kibontott lobogója alá, amilyen elszántsággal és törhetetlen hittel akar a „Felsőmagyarországi Hírlap“ ismét Felsőmagyarország, a régi nagy Felsőmagyarország hírlapja lenni. Lapunk legutóbbi számában a sátoraljaújhelyi új villanytelep építésével, illetve az építkezésnél felmerült új túlkiadásokkal foglalkozó cikkünk igen széles rétegekben vert nagy hullámot. Elsősorban a város közönsége az, amelyet megállapításaink érdekeltek, mely csak a mi cikkünk alapján kezdett tisztán látni a villanygyári építkezés ügyében. Cikkünk megjelenése óta is több irányban és a legbeavatottabb helyeken érdeklődtünk és nyert információink szerint a hiteltúllépés legfőbb oka az volt, hogy a költségvetésben felvett 600 lóerős gépberendezés helyett 600 kilowattos, 750 lóerős gépeket szereztek be és állítottak fel. A nagyobb gépek folytán nagyobb kazánok váltak szükségessé, ez viszont maga után vonta az épület megnagyobbítását is és ennek a következménye az is, hogy a tervezett kéménynél jóval nagyobbat kellett építeni, ami egymaga kb. 25.000 pengő túlkiadást okozott. Meg kell állapítanunk, hogy a gépészeti berendezésnél igen csekély mérvű a túlkiadás, melynek legnagyobb része a magasépítkezésnél és a hálózat átszerelésénél jelentkezik. Ez utóbbinál azért, mert nem vették fel a költségvetésbe a távíó- és telefonvezetékek miatt szükséges védő berendezéseket. Ennél a tételnél egyedül a szigetelt huzalok több mint 100.000 pengő túlkiadást okoztak és természetesen nem volt olcsó az elosztó vezetékeknek egész uccák során falba sülyesztett szigetelő csövekben való elhelyezése sem. Jelentékeny túlkiadást okozott — és ez annál nagyobb hiba, mert a tervezés idején is már megállapítható volt a költségvetés túllépése — hogy a transformátorok számára valóságos palotákat építettek a tervezett egyszerűbb és a célnak teljesen megfelelő, ha nem is oly szép vasházacskák helyett Tény az, hogy a képviselőtestület elé terjesztették és az elfogadta a 750 lóerős gépberendezésre vonatkozó szerződéseket. Ám nem világosították fel a képviselőtestületet — melynek egyébként nincs szakértő tagja, aki ezt az eltérést észrevette volna — hogy ez maga után fogja vonni a már említett túlkiadásokat. Informálódásaink folyamán meggyőződtünk arról, hogy a város vezetősége maga is hosszabb idő óta figyelemmel kíséri a hiteltúllépés aggasztó jelenségét és dr. Orbán Kálmán polgármester már cikkünk megjelenése előtt feliratot intézett a belügyministerhez, melyben kéri, hogy a villanygyár-épités ügyét szakértőivel vizsgáltassa felül. Ennek a felülvizsgálat főleg a felelőség kérdését lesz hivatva tisztázni, ám nem segítség azok ellen a nehézségek ellen, melyek a túlkiadások folytán a város háztartásában jelentkeztek. A közművek ugyanis — mint már megírtuk — nem képes a város háztartásának visszatéríteni a Speyer-kölcsön annuitásának kifizetésével nyújtott előleget, ami esetleg zavarokra fog vezetni. Éppen így nem fogja megoldani azt sem, hogy a város honnan és hogyan fogja megszerezni a még szükséges összegeket. Bennünket nem aggaszt a rentabilitás kérdése. A villanytelep a túlkiadások ellenére is jövedelmező lesz a mai egységárak mellett is, de természetes, hogy hozama el fog maradni attól, amit a túlkiadások nélkül remélni lehetett. Ez, mint már megírtuk , azért lehetséges, mert a szén ára alacsonyabb az előzetesen felvettnél és a szénfogyasztás is kedvezőbb. * A villanygyárral kapcsolatosan közérdeklődésre számottartó másik ügy Sárospatak bekapcsolásának kérdése. Információnk szerint a sárospataki villanybizottság a közművek ajánlatát elfogadta nagyon kedvező Sárospatakra, de nem mondható kedvező üzletnek Sátoraljaújhely város szempontjából. Sárospatak fogyasztói egyrészt aránylag olcsóbban fogják kapni az áramot, mint Ujhely közönsége, másrészt kérdéses, hogy a várható igen szerény haszon reményében érdemes-e a kb. 250 000 pengőre tehető beruházásokat eszközölni és emiatt újabb kölcsönt felvenni. A magunk részéről meggondolandónak tartjuk a dolgot — különönösen, mert a teljesen átépítendő elosztó hálózat 15 év múlva Sárospatak tulajdonába megy át. Hogy mégsem foglalunk ellene állást, annak az az oka, hogy szinte befejezett tények előtt állunk és természetes, hogy a közműveknek a tett ajánlatot állnia kell. kére a polgármester a hiteltúBlégsések miatt. — Nem jó üzlet a Patak villanyellátása. — Rentábilis üzem, bár erősen csökkent a jövedelem a SíHellű llépések miatt. Árverési hirdetmény. A bodrogi Halászati Társulat a 2., 3, 4, 5. és 6.-ik üzemszakasz halászati jogát f. évi május hó 14-én d. e. 9 órakor Sárospatak nagyközség tanácstermében nyilvános árverésen fogja szakaszonként haszonbérbe adni, 6 évre. Az árverési feltételek Kvaszinger József társigazgatónál Olaszliszkán és az árverés megkezdése előtt a tanácsteremben Sárospatakon megtekinthetők.