Felső Magyar Országi Minerva. Folyó-Írás. 1825. 2-dik negyed (Aprilisz-Júniusz)
Negyedik Füzet. Aprilisz. - 2. Mi segíti elő a’tudományok’ és szép mesterségek’ virágzását? Superint. Kis János.
Aprilist 1825. latkoztatni , ott igen keskeny határok közé szorul, csak csekély és apró vizsgálódásokkal foglalatoskodik ’s nem sokára alkalmatlanná lesz’, még az ollyan dolgokról is illendő hathatósággal és méltósággal gondolkodni, mellyeknek nyomozása neki megengedtetik. Cicero’ idejében Roma szabad volt, ’s ő félelem nélkül beszélhetett szabad ékes szokással ollyan tárgyakról, mellyek mind az eggyes embereknek, mind az egész nemzetnek felette fontosok voltak ; későbben a’ hosszas elnyomattatás után a’ nép megfosztatván a’ fontos tárgyak felett való beszéllési szabadságától , a’ nyomos és velős előadás’ tehetségeit is elvesztette. így történt a’ dolog Olaszországban is a’ 16-dik század’ elején, midőn annak független népei Önkényü uralkodók’ hatalma alá jutottak ; ’s midőn az a’ szabad és velős előadás , mellyel a’ tudományok’ helyre állítói magokat megkülömböztették,,egy szó-szaporító erőtlen, ’s czifrázott írás móddal váltatott fel ; ’s a’ nép’ függetlenségével ’s lelkének erejével együtt az érzés természeti valóságát ’s az ízlés’ tisztaságát is levetkette. A’ nemzetnek bölcs törvényeken épült ’s okos szabadságot adó polgári alkotmánnyá a’ becsület’, dicsőség’, gazdagság’ és polgári tekintet’ útját minden hazafinak megnyitja ’s kiki magasra mehet talentomai és iparkodása után. Kinek kinek van tehát ott elég hathatós ösztöne magát tudománya által megkülömböztetni. Az okos polgári szabadságon kivűl egy másik hatalmas eszköz a’ tudományok’ és szép mesterségek’ virágoztatására a’ tartós békesség. Míg az elme szüntelen aggodalomban tartatik ’s félelemtől háborgattatik , míg a’ házi élet’ nyugalma a’ polgári zenebonok által sokszor félbe szakasztatik, míg az ember nem csak élelméről, hanem még életéről is bizonytalanságban haboz : miképpen lehetne addig a’ tudományok’ és szép mesterségek’ virágzásáról gondolkodni, mellyek nem csak üres időt, hanem minden emésztő gondoktól bátorságba helyheztetést is kívánnak? Ide járul, hogy a’ háborúk, ha soká tartanak, egy bizonyos vadságot szülnek, melly a’ tudományokkal és szép mesterségekkel tellyességgel öszve nem férhet. A’ katonai erő és vitézség , mellynek ollyankor egyedül van becse, megveti a’ tudóságot és bölcseséget ’s úgy nézi azokat, mint asszonyos és elpuhult emberek’ tulajdonait, mellyeket ugyan azért mint megvetetteket senki sem kíván magának megszerezni. Még a’ közlésnek gátoltatása is, melly háborúk’ idején elkerülhetetlen, nem kicsiny mértékben ártalmas a’ tudományoknak és mesterségeknek, minthogy a’ vélekedések és új találmányok nem cseréltethetnek fel a’ külömböző országokban lakó elmés emberek és tudósok között, és nem támaszthatnak a’ nemzetek között nemes tudományos vetélkedést. De még az okos szabadság és a’ tartós békesség öszre véve sem elegendők a’ tudományok’és mesterségek’ virágzásának elősegítésére ; szükséges az is, hogy valamelly nemzet polgári alkotmányával egy bizonyos állandóságra , polgári gyarapodásra és gazdagságra jusson, ’s hogy ez szerént annak némelly tagjai figyelmeket az élet’ fárasztó gondjaitól és foglalatosságaitól elvonhassák ’s tudományos nyomozásokra és a’ szép mesterségi mívek’ szemlélésére , ’s vizsgálására fordíthassák. Mihelyt valamelly ország illyen irigységre méltó állapotra szert tesz, ’s egyszer’smind polgári szabadságnak ’s tartós békességnek is birtokában van, azonnal felelevenednek benne a szép mesterségek és tudományok, még pedig nem rendelések vagy törvények által kénszerítve , hanem önként mint természeti és elmúlhatatlan következések.