Felső Magyar Országi Minerva 3. (Kassa, 1827)
Harmadik Füzet. Mártziusz - 15. Polykletus' útazása, vagy Római Levelek
Mártziusz 1827. 1117 egygyesíteni; te az én kedves húgomat Rhodopét jegyzetted el magadnak, kivel rólad olly sokszor, olly örömest beszélgettem. Jaj! én nem fogom hallani a’ ti lakodalmi énekteket, nem fogom látni a’ titeket egygyesítő Hymen’ fáklyáit , talán egygyesülésiek’ kedves gyümölcseit sem soha ? Haszontalan igyekezem ezen szomorító gondolatot tőlem eltávoztatni; szünet nélkül kísér az engemet, minden által megujúl bennem, valami körülöttem van; csak történeteimnek leírásával, csak azzal nyomhatom azt el , hogy ezen város’ vidékét, mellynek megesmérése nekem olly sokba került, előtted lefestem. Kevés idő alatt Rómáról tellyesebb esméretet nyertem , mint a’ miilyent magamnak hoszszabb ideig itt tartózkodás alatt is szerezhettem volna , ha magamra lettem volna hagyva. Ezt annak a’ rabszolgának, vagy inkább pajtásomnak köszönöm, ki engem’ mindenütt kísér. Mert valóban nem vagyunk é pajtások a’ szerencsétlenségben , nem vagyok é én is szintén úgy mint ő, megfosztva a’ szabadságtól? Talán az ő lánczai még előbb lehullanak mint az enyimek; mert ő csak eggy embertől függ, én pedig eggy egész néptől függök. Én ő nála nélkül ezen roppant nagyságú városban , mellynek szokásai előttem ismeretlenek , semmire sem mehetnék ; az időt a’ megértésre kellene vesztegetnem, mellyet most az észrevételek' gyűjtésére fordíthatok. Ő, minthogy Urának bizodalmát egész mértékben birja , sok ollyan titkokhoz kulcsot ád , mellyeket eggy jövevény fel nem fedezhetne; ezeket közli velem, ’s a’ maga jegyzéseit is hozzájok teszi, ’s míg így mindent közös hazánkra való tekéntetből vi’sgálunk , mind a’ ketten arra törekedünk, hogy annak a’ rettenetes hatalomnak , melly az egész földet nyomja , okait kitalálhassuk. Azonban akármelly barátságosan bánik is Syrus velem , akármelly nagy is bizodalmam eránta, még sem bátorkodtam őtet mind eddig az eránt tudósítani, hogy veled és hozzám tartozóimmal levelezek. Igaz , hogy ő a’ levelezést talám környíthetné ’s bátorságosabbá tehetné, de nem volna e vétkes dolog , őtet hitszegésre birni , ’s azután attól félni, hogy szerencsétlen sorsomba ő is bele keveredjék? Ő az Urához határ nélkül való hűséggel tartozik viseltetni, ’s a’ mit a’ szánakozásnak ád , azt ezen hűségtől el kell vonnia. Talán erántam való bizodalma is, megfogyatkoznék , ha tudná, hogy minden velem közlött jegyzéseit írásba teszem : mennél nyílt szívübb ő, annál vigyázóbbnak kell nékem lennem. Éppen most jövénk viszsza eggy a’ városban tett sétálásunkból , mellyben 5 ezen városnak egész nagyságát velem láttatni akarta. A’ vásár-álláson (Suburra) eggy nagy piaczon mentünk végig, azután a’ Tiberis felé tértünk. Syrus szánt szándékkal félre lévő utszakon vezetett keresztül, hogy azt a’ néző-játékot, mellyet velem láttatni akart, ne is gyaníthatnám. A’ Tiberis’ partján felemelkedő emlékeknek megnézésére nem engedett időt. Ezen folyón eggy szép kő hídon mentünk által, azután eggy meredek dombra hágtunk fel, mellynek teteje meg van erősítve. Ez a’ domb Janiculusnak hívattatik , melly név némellyek szerént annyit tesz , mint ajtócska , ’s azért adatolt ezen helynek , minthogy ez Rómának kulcsa ; mások ellenben Janus’ lakhelyétől származtatják ezen nevet. Az utolsók szerént, Janus nevű bölcs Fejedelem ezen helyen eggy Janiculum nevű kis várost építtetett,s hasonlóképpen Saturnus is által-ellenben a’ Tiberis' túlsó partján a’ mostani Capitolinus halmon eggy Saturnia nevű városocskát. Ezen két város egymás ellenében való fekvésének kijelentése végett a* Janiculus Antipoisnak vagy elleni-városnak is hívattatik.