Felső Magyar-Országi Minerva 5. (Kassa, 1829)

3. Kötet - Nyolczadik Füzet. Augusztusz - 10. Bajza: Népek' vándorlása, kereszthadak és középkor

AUGUSZTUSZ 1829. 581 Á’fia’ vágyai hazájába kísérik az Európa­it; de itt saját erdei nem ismernek többé rá, 's más zászlók lebegnek várai felett. Elszegé­nyedvén saját Hazájában, hogy Euphrát’ part­jain ragyoghasson, végtére lemond független­sége­ imádott bálványjáról, maga ellenséges uralkodó hatalmáról, és megengedi rabszolgáji­­nak, hogy a’ természet’ törvényjét arannyal vál­­tsák­ meg. Önkényt nyújtja karjait a’ rabbi­lincsre , melly őt ékesíti ugyan , de a' soha meg nem szelídűlhetőt meg­ is szelídíti. Kirá­lyi méltóság emeli­ fel magát azonban, hogy a' szántóföld’ rabszolgáji emberekké válnak, ’s a' pusztulás’ tengeréből támad­ fel egy termékeny ország — a' polgári közönség. Róma és Athéna a' polgári háborúból szol­gaságba mennek át— az új Európa szabadságba. Miért leve Európa szerencsésebb ? — Mert itt egy tűnedékeny phantom tette azt, a’ mit ott a' maradandó hatalom ; mert egyedül itt találko­zott kar, melly eléggé erős vala az elnyomatást gátlani, de félszeg elnyomást gyakorlani. Mi másként Veteményez az ember s mi más­ként hagyja őt a’ sors aratni ? Újabb jusokról ’s újabb legyőzendő koronákról álmodoz a’ Nemes­ség, ’s engedelmesebb szívet hoz visszauralkodo­­si’ lábaihoz. Bűnbocsánatot ’s paradicsomi gyö­nyörűségeket keres a’jámbor zarándok a'szent koporsónál; egyebet és többet nyer, mint a’mit magának ígért vala. A’fiában találja­ fel újra saját emberilétét, ’s innét hozza magával Euró­pai rokonainak a’ szabadság’ magvait. — RAJZA: Г. M. ()R. MINERVA 3. negyed. 1829.

Next