Felső Magyar-Országi Minerva 5. (Kassa, 1829)
3. Kötet - Nyolczadik Füzet. Augusztusz - 10. Bajza: Népek' vándorlása, kereszthadak és középkor
AUGUSZTUSZ 1829. 575 Alexandria és Róma között széthányatnak a' hidak, honába siet a' félénk kalmár, ’s a' tengereket bujdokló hajó árbocztalan nyugszik a’ révben. Egy folyamokkal é s erdőkkel teljes sivatag , egy vad erkölcsök' éjszakája hullámzik Európa’ torkolatjánál, ’s egy egész földrészét elzárja. Hoszszadalmas, nehéz ’s nagy emlékezetű háború kezdődik most; vad germániai szellem küzd egy új éghajlat’ gyönyörjeivel, új szenvedésekkel , a' példák csendes hatalmával, az öszszeomlasztott Róma' hagyományival, mellyek még új Hazájában is ezer hálókkal leselkednek utánna, 's jaj egy Klódium utódjának, ki Tráján' uralkodó-székén magát Trájánnak véli ! Ezer hangok riadnak fel a’ Scythiai vadont emlékezetébe hozni. Uralkodás' szomja és szabadság, dacz és állhatatosság, fortély és merészség keményen ütköznek egybe, az erő' borzasztó törvényre viszszatér,'s századhoszszat nem látni , hogy a’ párolgó fegyver elhűlne. Szomorú éjszaka, melly minden fejeket elsetétít, függ Európa felett 's csak néhány súgárok csillámlanak fel , hogy a' hátra maradt homályt még rémítőbbnek mutassák. Úgy tetszik az örök rend elfutott a’ Világ' kormányjától, vagy' távolabb czélt űzve lemondott a' mostani Ember-nemről. De eggy a' maga minden gyermekeinek egyenlő anyja menti meg azon közben az elcsüggedő tehetetlenséget az oltár' Zsámolyánál, 's a' vas szükség ellen, mellytől fel nem oldozhatja, megerősíti őt az önáldozat hitével.Az erkölcsöt az elvadult Keresztyénség’ oltalmába bízza, ’s a' közép fajnak megengedi , hogy ezen ingadozó gyámbothoz támaszkodjék , mellyet az erősbeknek ereje szét-