Felső Magyar-Országi Minerva 10. (Kassa, 1835-1836)

1835 / 4. kötet - 9. Közli Staut Jósef: Schwarzenberg Ádolf, Győr' viszszahódítója

4­ 9 . Schwarzenberg Adolf, Cryor’ viszszahmlitoja. r­ettenetes idő volt az, mellyben a’ Törököknek Eger, Esztergom és Győr, éjszaki és déli véghelyeik voltak felső Magyar­ország és Austria ellen. Egy közönsége­sen elterjedt félelem futotta­ meg Európát; midőn Sep­tember­ 29-dikén 1594-ben , a’ különben olly vitéz gróf Ilardek Ferdinand, Győr’ várát minden sarkaló ok nél­kül feladta a’ Töröknek. Ezen tette miatt veszté­ el Jú­nius’ 16 dikán 1595-ben, Ilóf nevű piaczon Bécsben, feketével bevont vesztőpadon , először jobb kezét, az­tán fejét, mellyet fájdalom már Győrött vesztette­ el.— Tisztjei közűl nélányan az új piaczon vérzettek, szá­mos hűtelen katonák kapuk előtt függesztettek és nyár­­saltattak­ fel. — Valamint a­ tilalom törvényhozó „szel­lem szegényeknek“ egyetlen bölcsessége , úgy a’ kegyetlen kivégzések (elevenen elásás ’s a’ kiálló fejekre nehéz golyókkali tekézés, nyársra­ szúrás, sütés, tüzes vas­­fogókkali csipkedés, csontnak csont jután elevenen ke­rékkel törése, bőrből szijhasitás) egyedüli lelemény voltak; a’ harezos szellemnek újra fölélesztésére ’s az írulástoli elrettentésre. — Magok a’ vétkesek, sőt fiaik s néha drága pénzen ’s előkelő nemzetségi öszszeköt­­etésnél fogva, vásárolták­ meg az élet’­­s egy gyalázat­­ele szabadság’ kegyelmét az által, hogy nyakukban agy gomblyukban veres sínért —• Vagy kalapjaikon a’ 215

Next