Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1900-01-14 / 1. szám
zottan tudom, más gazdagabb városok háztartásában is előfordulnak, de azért — merem állítani, — hogy ma már mindenütt a haladó kor igényeinek megfelelő, a tisztviselők tisztességes megélhetését biztosító feltételekről gondoskodva van. Nálunk is lehet a fizetéseket rendezni, csak akarnia kell a gyűlésnek. Joggal kérheti ezt minden tisztviselő, akitől megkívánják, hogy mindenkor rendelkezésre álljon és mindenkinek szolgája legyen. ladó Ismétlem, hogy lehet nálunk is a hakor szelleme által régen túlszárnyalt tiszti fizetéseket rendezni, s én, azon reményben, hogy kérésünkkel utat találok a közgyűlés tagjainak atyai szívéhez, ezennel rá is mutatok a megoldási módokra, melyek közöl választhat. Addig is, amig a bányakárpótlási alapnak olyan évi kamatjövedelme lesz, melyből a tisztviselők fizetése az egész vonalon rendezhető leend : eszközöljön a közgyűlés »részlegest fizetési javítást kivételesen csakis azon tisztviselők részére, akiknek kiterjedt munkakörével, ügybuzgóságával, a mai kor igényével és a mai nehéz megélhetési viszonyokkal jelenlegi fizetésük nem áll arányban. Vagy ha a közgyűlés kegyes akar lenni és az egész tisztikarral szemben az osztó igazságnak megfelelően akará alkalmazni a fizetés-felemelést, vegyen fel egy 10—12 ezer forintos amortizációs kölcsönt, amelyet 10 —20 év alatt kamatostul visszafizethet, anélkül, hogy a város pénztára megérezné. Akár az egyik, akár a másik megoldási módot választja is a közgyűlés, a különbség aránylag olyan csekély összeg, amely a város pénztári zárómérlegének serpenyőjét — ha némileg megbillenti is, de nem nyomja alá annyira, hogy az egyensúlyt megzavarja. »Dixi et salvavi animam.« Pap Márton. Jövet, e hó 2-án, látogatást tett Nagykárolyban gróf Hugonnay Béla főispán és Nagy László alispánnál. Január 3-án Szinérváralján szállt ki képviselőnk, ott töltötte a napot, onnan az esteli vonattal a Nagybányáról elébe ment Szabó Adolf, Révész János és Dienes Dezső kíséretében választókerülete székhelyére érkezett, hol Bittsánszky Ede magyar kir. bányaigazgatónak volt vendége. Nagybányáról e hó 5-én délelőtt 11 órakor érkezett városunkba az onnan jött nagyszámú kíséretével. Itt Farkas Jenő polgármesternél szállt meg a díszes vendégsereg s villásreggelizett. Alig érkezett meg nagyon tisztelt képviselőnk, mindjárt megindult a városházán összegyűlt városi deputatió — mintegy 25-en, — hogy megragadva a szerencsét, a szatmár-máramarosszigeti vasútözeljövőbeni kiépítésénél Felsőbánya s az ide gravitáló néhány község érdeke lehetőleg figyelmen kívül ne hagyassék. Pemp Antal r. kath. esperes-lelkész adta elő a küldöttség óhaját. Mire nagyérdemű képviselőnk válaszolt, hogy bár ígéri nem szokott, most sem ígéri, hogy bizton lesz Felsőbányának vasútja, de úgy van értesülve, épen mostani útjában is úgy lett informálva, hogy Nagybányának Szigettel vasút által összeköttetése hadászati szempontból is szükséges, s ha az állam stratégiai czélból e vasút kiépítését kimondta, mindenesetre tekintettel lesznek, hogy az útvonalon e czélnak megfelelő megállóhelyek is legyenek, amikor Felsőbánya érintésével kell a vasútnak haladni. Biztosítja a küldöttséget a legjobb akaratáról, minden tőle kitelhető befolyását mérlegbe veti, mert ő is szeretne mielőbb választókerületének eme helyére is vasúton jönni. E kérdés szerencsés vagy kedvezőtlen megoldása Felsőbányára roppant fontosságú. Ha bármi okból más irányba terelnék a dolgot az intéző körökben, akkor Felsőbánya jövő fejlődése elé olyat emelkednék, melyet elhárítani többé nem lehetne. Okulva a múlt egyes szomorú tapasztalatain, tudva, hogy néma gyermeknek anyja sem tudja a kívánságát, nem veheti rész néven senki, ha e város intézősége minden lehető alkamat megragad, hogy ezen újabban ügye kedvező megoldást nyerjen.felmerült nagy Nem mintha csak parányit is kétkedni akarnánk tisztelt képviselőnk jóindulatában vagy hathatós pártfogásában, de mert ő neki is ezer a gondja, ezer meg ezer felöl ostromolják, annálfogva is nem ártana, sőt jó lenne — még nem késő — más téren is mozogni. Mint tegnap a díszebéden is egyesek hangoztatták, talp Nagy- és Felsőbánya városokból alakult bizottság keresné fel a hadügyi és a közlekedési minisztereket, mely küldöttség vezetését készséggel vállalná el — azt hisszük — Láng Lajos orsz. képviselőnk. Ha szükségét látnák, el lehetne menni magához a király ő felségéhez. Szóval a vasat most kell ütni. Sok keserű hang hangzik egyszermásszor, mely a múltak mulasztásait sorolja fel. E részben is történt már, ahogy gondoljuk, a múltban egy kis indolentia, még tán azt a csorbát ki lehet üggyel-bajjal köszoralni. A jelen mulasztását emberi erő többé jóvá nem teheti. Ne feledjük azért soha e nagy igazságot: »Segíts magadon, az Isten is megsegít« !! 12—1 óra közt néhány látogatást tett képviselőnk, így a három egyház lelkészénél, Süssner Ferenc, nyug. bányatanácsosnál. Majd következett a tiszteletére rendezett banquette. E közebéden részt vettek Nagybányától: Gellért Endre, Szabó Adolf, Révész János, Soltész Elemér, Torday Imre, Ember Elek, Bálint Imre, Dienes Dezső, dr. Miskolcy Sándor stb. A szépen sikerült banquetten a második fogásnál a társaság felállása mellett Ling Lajos emelt poharat a király ő felségéért. Nyomban Farkas Jenő éltette a képviselőt, aztán dr. Szóitól Pál a magyar kormányt, annak elnökét Széll Kálmánt, majd Imre Károy a vendégekért, a nagybányaiakért, Gélért Endre aztán a felsőbányaiakért ürített poharat, majd Lang Lajos ugyancsak a felsőbányai választókat éltette, Nagy Lajos újból Láng Lajost köszöntötte. Aztán Láng Lajos hosszabb, a figyelmet mindvégig lekötő beszédet tartott a politikai élet újabb nevezetes eseményeiről. Igyekezett a felemelt kvótára irányított beszédében a kedélyeket megnyugtatni s meggyőzni az intéző körök eljárásának helyességéről. Általános tetszés közti beszédjét azzal végezte, mit a vasút ügyében járt küldöttség előtt is hangsúlyozott, hogy egész befolyását s legjobb akaratát felhasználja a vasút építésénél a különböző érdekek mérlegelésénél arra, hogy ő is mielőbb vasúton jöhessen Felsőbányára. Adja Isten, úgy legyen ! Farkas Jenő köszönetét mondva a képviselőnek, a vndégeknek megjelenésekért, általános bucsúzások közt a remélt viszontlátás mellett képviselőnk kíséretével elutazott. Láng Lajos választókerületében. Kerületünk országos képviselője, Láng Lajos valóságos belső titkos tanácsos, ez év első napjaiban látogatást tett kerületében, melynek nevezetes helyeiben a politikai élet újabb eseményeiről is beszélt választópolgárai előtt. Felsőbányai Hírlap Különfélék. Rendkívüli városi közgVülés volt január 11-én d. e. 11 órakor. Kimondta a közgyűlés egyhangúlag, hogy a bányakárpótlásból kiutalványozott 40,000 forinton a 4 és fél százalékot jövedelmező s legbiztosabb s előnyösebb Magyar országos központi takarékpénztár záloglevelei vásároltassanak, foganatosításával polgármestert megbizza. A faiskolák s fásításról szóló szabályrendelet módosítása előtt megkeresi közgyűlési nagymért. földmivelésügyi m. kir. miniszteriumot, hogy a mennyiben a szederfák ültetését főleg a selyemhernyó teszi szükségessé, itt pedig a talaj s éghajlati viszonyok arra nem alkalmasak, engedné meg itt a szederfák ültetése helyett más gyümölcsfák tenyésztését. A vendéglő átalakítását bizottságilag meg-Ezen nézet először Angliában jutott érvényre s rohamosan hódított magának híveket. Első rangú művészek, festők és szobrászok kezdtek az iparművészet terén működni s alkottak meglepő dolgokat. A műipar minden terén uj irányzat, uj elv honosul meg, mely szakít a régi bablonokon élősködő rendszer felfogása és hagyományaival, de alkalmazkodik az uj korszellemhez, a megváltozott társadalmi viszonyokhoz. E téren pedig óriási a változás. Napjainkban a szép, kényelmes lakás, csinos, tetszetős bútor stb. nem képezi többé a gazdag nemesség kiváltságát, de a középosztály s jobb módú alsónéposztály szintén kíván ilyesmikkel bírni, s annak előnyeit élvezni. Másrészt a közegészség ügye pár évtized alatt óriás haladást tett s annak követelményei érvényesültek minden téren. Végül nem szabad felednünk, hogy a természettudományok hatalmas fejlődést nyertek s azoknak minden ága fontos ismeretekkel gyarapodott. Ezen faktorok közös hatása adta meg azt az irányt, melyben az új eszmék és elvek fejlődtek. Az új szellem legelőször az angol bútorokon öltött testet, s az angol festők oly bútorokat terveztek, melyek alkalmazkodnak az emberi test arányaihoz, tehát kényelmesek és e mellett a díszítést mellőzik, kecses s formájuak. Az angol bútorok rövid idő könnyű óriási népszerűségre tettek szert s az egész alatt világon mesés gyorsasággal terjedtek el. A példát azonban a többi nemzetek is kezdték követni s csaknem minden ország ipari góczpontjain uj iskolák keletkeztek, hol az uj irányeszméket a nemzeti styl zománczaival törekedtek jellegzetessé tenni. Általános feltűnést keltenek e téren III a belga Van de Velde bútorai. Ő előbb festő I volt, de most teljesen érvényesíti nagy és eredeti tehetségét. Alapelvi az, hogy csakis az ! bútor-forma szép és helyes, melynél a rendelten ]tésnek megfelelő szerkezet minél felünőbben érvényesül. Ezen alapelvet szigorú következetességgel juttatja minden alkotásainál kifejezésre s ez által az ő példátlan eredetisége uralkodik a helyzeten. A franczia művészek Grassé, Gallé, Majorelle stb. a fényűzésről nem tudnak leszokni s alkotásaikat a különféle díszítések jellemzik. A német és osztrák művészetnél nem láttunk még határozott irányt kifejlődni s a műipar termékein az angol, franczia és belga felfogás hatása látszik meg. Mi magyarok még a kezdő műiparunk fejlődésének nehézségeivel küzdünk, bár örömmel tapasztalhatunk igen biztató s szép jövővel kecsegtető kezdeményezőket e téren is. Ezen új szellem hatása minden irányban rendkívül gyorsan vált érezhetővé s a legváltozatosabb módon téren érvényesült. Erre csak néhány példát hozok fel. Belgiumban egy ,,L’ oeuvre de l’ art applique a la nie“ nevű társaság már évek óta működik, melynek fő czélja az, hogy a belga városok és községek utczáinak művészi külsőt adjon. A házak építésénél ugyanis rendszerint vagy a gyakorlati szempont vagy a feltűnésre vágyó hivalkodás szokott érvényre jutni. Azonkívül minden ember a saját ízlése, modora szerint építkezik s nem törődik sem az utcza jellegével, sem a környezettel Az egyesület tehát oly irányban működik, hogy ezen visszásságok lehetőleg mérsékeltessenek és hogy a városok utczái, a házak homlokzatai csinos s jellegzetes külső képet nyerjenek. Az egyesület nagyon népszerű, elegendő anyagi eszközök állanak rendelkezésére s igy módjában van pályázatokat hirdetni s jutalomdijakat osztani stb. így jön létre az utcák aesthetikája. Francziaországban az erkölcsjavító falragaszokkal értek el igen szép sikereket. A franczia erkölcsnemesitő egyesület az „Union pour action morale"- használta fel az utczai plakátot’kat czéliai eléréséhez. Nem kisebb művész, mint Puvis de Chavanne által megrajzoltatta a „Szent Genovéva ifjúsága“ czimü falragaszt szines litográfiában s azt csak azért ragasztatja ki az utczákon és tereken, hogy a köznépben felkeltse a tiszta, eszményi szépség iránti érzéket. A párisilapok konstatálták, hogy a nép megbámulta gyönyörű falragaszokat, melyek láttára sok mu 1akás láthatólag megindult s még a durva emberek részéről sem lehetett gúnyos vagy aljas megjegyzéseket hallani a szűzies, naiv, megindító képre és ami a legnevezetesebb, az az a tény, hogy bár a plakátok könnyen hozzáférhető helyen voltak felragasztva, erkölcstelen rajzokkal azokat senki sem mocskolta be, pedig ez úgy Párisban, mint mindenütt rendes dolog szokott lenni. Az az uj, modern irányzat, mely Angliában a dekorativ művészetek újjászületését eredményezte, viszhangot keltett az egész világon s korunk legkiválóbb művészei álltak a sorompóba,