Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-13 / 1. szám

len számok a mi városunkról is sok minden; el fognak mondni, rá fognak mutatni sok vérző sebre, amelyek mind orvoslást vár­nak. Bár hozna gyógybalzsamot az új század első éve arra a sok társadalmi bajra is, amelyek a nyugodt és tervszerű haladást léf­ten-nyomon késleltetik, egyengetné az uliít egy szebb, boldogabb jövő felé. . . r . . . r ... Felsőbányai Hírlap Különfélék. Városi közgyűlés. Folyó hó 3-án rendkí­vüli városi közgyűlés volt szép látogatottság mellett. Az elnök a gyűlést megnyitván, az uj­év alkalmából tolmácsolja a megjelent képviselőtes­tületi tagok előtt jókivánatait s a jegyzőkönyv hitelesítésére Tury Ferencz, Dor­ányi Zsigmond és Pap István képviselőket kéri fel. Lux Ödön kinevezett rendőrkapitány a köz­gyűlésen személyesen megjelenvén, felhivatik, hogy az 188­5. XXII. t.-cz. 85. §-ában előirt hiva­tali esküt tegye le. Melynek megtörténte után közgyűlés az esküt tudomásul veszi s a rendőr­kapitány fizetését jan. 1-től kiutalni határozza. A múlt év decz. 28-án megtartott váratlan pénztárvizsgálat jegyzőkönyve, mely szerint a pénztár teljesen rendben találtatott, felolvastatván, tudomásul vétetett. A „Felsőbányai Hírlap“ 1900. évi 19. szá­mában megjelent czikkben felsorolt visszaélések mibenállásának megvizsgálására kiküldött bizott­ság eljárásáról felvett jegyzőkönyv. Amennyi­ben a felolvasott jegyzőkönyv adataiból kitűnik, hogy a nehezményezett ügyekben a hatóság a törvény korlátain belül járt el és mulasztás megál­lapítható nem volt, a képviselőtestületi közgyű­lés a bizottság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet egyhangúlag tudomásul veszi. Olvastatott Szatmár vármegye alispánjának határozata, mely szerint Kaufmann Jenő városi áll­­torv­os állami állatorvossá neveztetvén ki, a városi állatorvosi állás ismét megüresedett. —■ Egyidejűleg polgármester bejelenti, h­ogy az időre, mig az állatorvosi állás betöltve lesz, akkop intézkedett, hogy a husvágási szemlét a főorvos lássa el, az állat-egészségügy ellátására pedig a nagybánya-járási kér. állatorvos jön fel hetenkint egyszer, súlyos betegségek esetén kívánatra mindannyiszor. Közgyűlés ez intézke­déseket tudomásul veszi, az állatorvosi állást mielőbb betölteni határozza, a pályázat kihirde­tésével a tanácsot bízza meg. A város tulajdonát képező erdők­ és kopár területeknél alkalmazott erdőörök részére készült szolgálati és fegyelmi szabályok bemutattatván, elfogadtatnak s 30 napi közszemlére kitétetnek és felsőbb jóváhagyás végett illetékes helyre fel­terjesztetni határoztatnak. Grózinger Izsák g.-tótfalusi lakos a Bocska­­rétet 6 évre bérbe adni kéri. Évi 222 Kor. 20 fil. bér mellett kiadatni határoztatott. Nagy János városi hajdú szolgálatáról le­mondván, kegy dijat, illetve végkielégítést kér. A gyöngéd figyelem, a tántoríthatlan sze­retet, tisztelet oly sok aprólékos dolgokban nyil­vánult, melyek csodálkozásunkat méltán költöt­ték fel. Egy-egy Juliánna-napjára küldött, élő virá­gokból gyönyörű változatokban előállított költ­séges nagy virágcsokor, máskor más — a jó Ég megmondhatója, mennyi minden — mind elég volt, hogy a nagy tiszteletre méltó agg matrónát, a gyermeki szeretet e ragaszkodásában öröm­mel, boldogsággal töltse el. Mint a nap, az ég királynéja, vonzza magához a más égi testeket, a különbféle bolygókat, oly ellenállhatatlan édes vonzalom csatolta hozzá első­sorban közelebbi szerelmeseit. Ott az édes anyai szeretet jótékony melegét érezve, fokozódott a testvérek szeretete. Mikor látta, hogy családi fészkében köré gyűlnek kedves gyermekei, mint egy törzsnek külön ágai, jólesett nagy lelkének látni a testvéreknek, rokonoknak egymás iránti vonzalmát. Egyik családi öröksége, végrende­lete volt. „Fiacskáim egymást szeressétek«. De nemcsak a családtagok édes gyülhelye volt háza, a tisztelők nagyszámú serege vonta­­tott oda, honnan felemelt lélekkel, sok szépet látva, okos tanácsokkal ellátva távozhatott nagyon sok tisztelő. Figyelme sok mindenre kiterjedt széles látkörénél, magas műveltségénél fogva ; jó szívére mutat az is, hogy az óvodás gyermekeknek gyak-hosszu, hű szolgálatára való tekintettel, közgyű­lés számára havi 10 koronát állapít meg élet­­fogytiglan s az első részletet január 1 -től részére kiutalja. A szervezési szabályzat módosítása, illetve a tisztviselői fizetések rendezésére kiküldött bi­zottságba a távozó Pemp Antal helyébe Csausz István egyhangúlag megválasztatott. — Ezzel a gyűlés véget ért. Kinevezések: Örömmel regisztráljuk a kö­vetkező kinevezéseket: A kereskedelmi m. kir. miniszter Lovrich László kir. főmérnököt műszaki tanácsossá; a m. kir. pénzügyminiszter Remenyik Lajos kir. főmérnököt és Lacheta János czim­­zetes bányatanácsost valóságos bányatanácso­sokká, Horek Ignácz végzett fémkohászati aka­démiai hallgatót a nagybányai bányaigazgatóság­hoz id. minőségű bányagyakornokká s végre a debreczeni kir. ítélő tábla elnöke* Stoll Tibor nagybányai lakos végzett joghallgatót a deb­reczeni kir. Ítélő tábla kerületébe ideiglenes mi­nőségű díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Fogadják mindnyájan szerencsek­ivánatunkat! Álhelyezés: A m. kir. pénzügyminiszter Ob­­latek Béla kir. főmérnököt a nagybányai m. kir. bányaigazgatósághoz kohóügyi előadóul ren­delte be. A kapnikbányai typhus járvány valószínű­leg rövid idő alatt teljesen meg fog szűnni. Ma már csak 34 beteg van orvosi kezelés alatt. A mező­kaszonyi plébánia adminisztrálásá­val Barton István, eddig m.-szigeti segéd-lelkész bízatott meg, ki egy időben városunkban is, mint segéd-lelkész, működött. Körjegyző-Választás. A kányaházi és a vas­­felsőfalusi körjegyzőségekből kiszakított Vámfalu, Turvékonya és Rózsapallag községekből alakított uj körjegyzőségben a decz. 28-án megtartott vá­lasztáson Erdős Jenő okl. jegyző választatott meg. Uj tagok a polgári olvasókörben. A polgári olvasókör legközelebb Baumerth Károly bánya­i tanácsost, Nagy Lajos ref. lelkészt, Dr. Sereghy­­ Béla tiszti ügyészt és Dub­ek Antal kézimunka­­tanítót egyhangúlag tagjai közé választotta. Akiknek teher van a birtokukon, a városi adóhivatalnál f. hó 31-ig a kiküldött bevallási­­íven jelentsék be. A tanító közhivatalnok. Egy kényes termé­szetű fegyelmi ügye volt a múlt évben egy állami iskolai tanítónak, mely alól a vizsgálat során tel­jesen felmentetett. A felmentés után a közigaz­gatási bizottság áttette az ügyet a királyi ügyész­séghez, hogy a hamis vádlók ellen hivatali tény­kedésre vonatkozó nyilvános rágalmazás miatt indítsa meg a bűnvádi eljárást. Ez ellen a panasz­lók annak bizonyítása mellett felebbeztek a kul­tusz­miniszterhez, hogy a tanító nem közhivatal­nok. A miniszter döntés előtt kérdést intézett az igazságügy-miniszterhez: közhivatalnok-e tanító, vagy nem ! Az igazságügy-miniszter szó­­a szerint a következő választ adta: «A vallás- és közoktatásügyi­ miniszter urnak. — F. évi 1249. sz. a. kelt nagybecsű átirata folytán az X község­beli állami elemi iskolai tanító fegyelmi ügyére vonatkozó iratokat visszakü­ldve, tiszteletteljesen van szerzett ártatlan örömöt. A most már állami óvoda 15 év során kikerült növendékei közöl ki ne áldaná a «jó Szmik néni« nevet Az állam átvétele előtt társadalmi úton támogatott kisded óvoda gyámolítása nemes am­­bitiójának egyik kiváló tárgya volt. Több éven keresztül elnöke is volt az egyesületnek. Hogy az óvoda intézősége az egyesület irányában nyilvá­nított többoldalú jóakaratát megköszönje, őt ta­lálta legméltóbbnak az elnöki szék betöltésére. S e sorok írója épen ekkor lehetvén szerencsés s az intézet alelnöke lehetne, jól tudom, hogy mint­­ tevékeny, buzgó elnöknek figyelmét nem kerülte­­ el az óvoda semmi dolga. Ha kellett, több oldal­ról pénzt kértünk, ha más ügye volt, előrelátólag intézte a dolgot. Jóságos lelkére vall azon szép cselekedete, hogy két egyház fentartásához járult évenkint. Mint a nagybányai ág. hitv. egyház tagja, fizette egyházi adóját ott is, segítette az itteni másik protestáns egyházat is. Anyaszentegyházának — közös jó anyánknak — ezáltal is iparkodott hűséges leánya lenni. A reábizottakban mindenütt híven járt el. Megérde­melte, hogy mindnyájunk hálája, kegyelete kisérje sírjába. Megpihent a szívjóságával, léleknemes­­ségével tündökölt nap, megpihent a sok könyüt szárasztott, sok borút oszlatott, sok hervadt re­ményt uj életre támasztott nap; leáldozott a szere­­tetével, hűségével, jóságával sokakat magához értesitem, hogy az 1878. évi 5. t.-cz 270. §-ának 2. pontja és a 461. §. szempontjából az állami, egyátalán pedig bármily jellegű nyilvános isko­lánál működő tanítók közhivatalnoknak tekinten­dők. Annak meghatározására ugyanis, váljon bizonyos hivatal magán-, vagy közhivatal-e, az állam közjoga iránt­ adó. Eszerint állami ha­tóságok azok, melyek az állam ügyeit ellátják, tekintet nélkül arra, várjon megbízásukat ma­gától az államtól közvetlenül, vagy más köz­jogi testületek közvetítésével nyerik. Minthogy pedig az államnak a jogbiztonság fentartása, igazságszolgáltatás és az állami czélok megvaló­sítására rendelt kényszer alkalmazásán kívül egyéb teendői is vannak a közművelődés, a nemzet­­gazdaság és egyátalán minden közérdek előmoz­dítása körül: a szűkebb értelemben vett közhiva­talnokok mellett — kik az imperiumot vagy a jurisdietiót gyakorolják — közhivataloknak e szó tágabb értelmében azok is tekintendők, kik az állam gondozó tevékenységének ügykörét az állam közvetlen vagy közvetett befolyása alatt és ellenőrizése mellett gyakorolják. Tényleg a büntetőjogi­ gyakorlat »közhivatalnok«-nak tekin­tette mindig a nyilvános intézeteknél alkalmazott tanítókat ott is, hol meg büntetésekről hivatali bűntett vagy vétség miatt, de ott is, hol azon hathatósabb védelemben való részesítésekről volt szó, mely a közhivatalnokot állásánál és jellegé­nél fogva megilleti. Az ezek irányában elköve­tett és hivatali kötelességeiknek teljesítésére vo­natkozó rágalmazás vagy becsületsértés tehát nézetem szerint a btk. 270 §-ában meghatáro­zott módon torlandó meg. Személyi hír: Tomasovszky Imre m. kir. erdész és neje Selmeczbányáról pár napi látoga­­tásra Felsőbányára érkezett. Áthelyezés: Tomasovszky Imre m. kir. er­dészt és a selmeczbányai m. kir. bányászati és erdészeti akadémia «Erdőművelés — növény — és állattani tanszékeinél 4 éven át működött tanár­segédet a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur további szolgálatra a máramaros-szigeti m. kir. erdőigazgatósághoz helyezte át és ott a központi erdészi állomás teendőivel bízta meg. Gyászhir. Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szív­vel tudatják, hogy a felejthetetlen édes anya, anyós, nagyanya és dédanya, özv. Szmik Igáczné szül. Tomassek Juliánna úrnő 1900. évi deczem­­ber hó 31-én délután 3 órakor, életének 78-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. A megbol­dogult földi maradványai 1901. évi január hó 2-án délután 3 órakor fognak a protestáns egyház szertartása szerint a felsőbányai református sir­­kertben levő családi sírhelyen örök nyugalomra helyeztetni. Felsőbánya, 1900. deczember 31-én. A jó Isten, kit egész életében, mint hű protestáns, alázatos lélekkel imádott, vegye kegyelmébe a mi drága halottunkat! Özv. nagyszegi Gábor Józsefné szül. Szmik Auguszta, dr. Szmik Gúla, bölöni Mikó Dezsőné szül. Szmik Róza, Szmik Guszta, gyermekei, Szmik Lajos, Szmik Gábor, Szmik Antal, dr. Szmik Gyuláné szül. Hoffer Clára, Szmik Lajosné szül. Voigt Ilona, özv. Szmik Sándorné szül. Boros Mária, Szmik Gáborné szül. felső-kubini Kubiny Ilona menyei; bölöni vonzott nap; elnyugodott a pontosan kelő, idejé­ben lemenő, virágzást, boldogulást szerző napja a családi életnek. Elment a minden élők nagy utján az örökkévalóság hervadhatatlan virágait éldelni. Majd mi is oda követünk, nemes lélek! Addig is : Isten veled ! Magy­aros Az én násznagyomról. Mikor a boldogult Szendy Antalt utolsó földi utján a temetőbe kikisértem, eszembe ju­tott vele való ismeretségemnek minden apró­lékos személyi vonatkozása. Megjelenésének nyugodt nemes tónusa igen mély és kellemes benyomást ébresztett fel bennem első látásra. Úgy véltem: íme egy ember, aki ki van békülve az Istennel és élvezi a lelki jóság min­den gyönyörűségét. Szűk beszédű volt, de mindenkor nyájas szavaiban sok volt a melegség, az ember­szeretet és a lelki egyensúlyban megerősödött jellem fölényes biztossága. Ő maga nem sokat beszélt, de sugárzó okos szemeivel annál lekötelezőbb érdeklődé­sével kísérte másnak előadását. Talán azért kímélte orgánumát, mert­ hozzá

Next