Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1906-01-03 / 1. szám

XI. évfolyam. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN, p Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 koro­n­a!­ Egyes szám ára 20 fillér. p 1_ szám, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTART­ALMI­ LAP. Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyv­nyomdájába küldendők. 1906. Január S . A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Újévre. Ha a jó kívánságnak foganatja lenne a mai világban úgy mi egyáltalán nem fukarkodnánk vele. Mivel azonban tudjuk, hogy az isteni végzet csak azt hozza ne­künk újévi ajándékul, amire eddigi tetteink­kel érdemet szereztünk, szálljunk magunkba ez új esztendő első napjaiban s tükörül véve magunk elé a múltat, lássuk, mit várhatunk az immár beköszöntött 1906-dik esztendőtől. Tisztelet a kevés kivételnek, mi bizony az elmúlt évben is, épen mint az előtt, ön­zők, irigyek, haszonlesők voltunk, ezért nem várhatjuk embertársaink önzetlen jóakara­tát, anélkül pedig amint magunk nem bol­dogulhatunk, épen úgy nem boldogíthatjuk hazánkat, egyházunkat, nemzetünket sem. Ha tehát azt akarjuk, hogy boldogok le­gyünk és boldogíthassunk, vetkezzük le em­lített gyarlóságainkat vagy legalább korlá­tozzuk azokat teljes erőnkből Akkor majd a következő újévben több jogunk lesz várni és remélni a boldogságot. Nemzeti átkunk: az egyenetlenség, a pártviszály a múlt évben is dühöngött so­rainkban, bár, jóleső örömmel, látjuk annak uralmát mínfcl szűke­b­ és szűkebb térre szo­­rulni. Ezért, habár hazánk egén most is sűrü felhők borítják homályba az áldást hozó béke napját, amily mértékben nő köztünk az egyetértés, oly arányban várhatjuk ezen sötét felhők eloszlását. Az 1904. évi drágaság fenntartotta magát 1905-ben is, bár ez mezőgazdasági szempontból valamivel kedvezőbb volt is elődjénél. Mivel a fogyasztási czikkek ár­emelkedésével nem emelkedik arányosan a munkabér, különösen a fix jövedelemmel rendelkező osztályoknál, hol az emelkedés határozottan ki van zárva, az elégületlenség a nyomorúsággal együtt átnyúlik az uj esz­tendőre is, több oldalú társadalmi harcz­nak válván szülőanyjává. Szóval, a beköszöntött uj esztendő is­mét nem a legkedvezőbb kilátások között nyílt meg, tág teret engedve mindnyájunk­nak a társadalmi és gazdasági bajok or­voslása végett kifejtene 5 munkásságra, mely, hogy minél sikeresebb legyen, igaz szivből óhajtjuk! Dal a csókról. Az első csók kábító, édes csók volt; Felébresztő az álmodó szivet, A második csók hymen rózsalánczát két lángoló szív közt kötötte meg. S a többi csók . . . kéjes mámorba tűnt el: Alvó tüzek lettek a szép szemek, Sápadt az arcz . . . s a szív kosárba úszva Sóhajtozott a játszi lét felett. S később, mikor a visszaszálló álom Gyógyithatá a vihardult szivet, S fájó mosoly jelent meg a bus­arezon A csók , hűség s az emlék csókja lett. Schllay Mihály: Városi közgyűlés. 1905. decz. 31-én az esztendő utolsó nap­ján rendkívüli közgyűlésre gyűltek össze a vá­rosi képviselők. Jelen voltak: «Far­kas Jenő polgármester, Spáczay Gyula jegyző, Pap Márton számvevő, dr Csausz Károly v. főorvos, Orbán Károly, Szi­­gyártó József, Májdik József, Kerekes Sándor, Tanczel György, Róth Lázár, Rettegi Károly, Gáspárik Ignácz képviselők Elnök üdvözölve a megjelent képviselőtes­tületi tagokat, a gyűlést megnyitja és a gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Szigyártó József, Rettegi Károly,­­ Májdik József képviselőket kéri fel s a hitelesítés idejét 1906. év január 3-ának d. u. 3 órájára tűzi ki. Olvastatott Wurscher Jáno­s, helybeli ven­déglős kérelme, melybeír az arany korona ven­déglő bérletét 1906. évtől további három évre meghosszabbítani kéri. A közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával,1 tekintettel kérelmező megbízhatóságára és szolgálatkészségére, a ké­­­rabbimuk—helyt- ad—k—aaAArany-44m’öiva- vendéglő bérletét az eddigi 1200 . évi bér mellett 1907. évi január 1-től számítandó további három egy­másutáni évre, vagyis 1909. évi dec. 31-ig meg­hosszabbítja, illetve Wurscher Jánosnak adja bérbe az esetben, ha nevezett eddigi bérhátra­lékát azonnal rendezi, jövőben pedig bérfizeté­seit pontosan teljesiti, köteles a meghosszabbí­tott bérlet alatt a vendéglő szobáit saját költsé­gén újonnan festetni, a régi patika helyiségben pedig ezukrázdát rendezni be és tartani fenn, ha pedig a város a bérlet tartama alatt a ven­déglőt kiépítené, minden újonnan épített szoba után évi 50 ötven korona bértöbbletet fizetni. A tanács beterjeszti Farkas Lipót és tár­saival a városi gő­zfűrészre vonatkozólag 78/905. kgy. sz. határozat alapján kötött szerződést, a felolvasott szerződést a közgyűlés egyhangúlag elfogadja és jóváhagyja azzal, hogy a szerződés kézírással lesz leírandó és minden félremagya­rázás elkerülése végett közjegyzői okiratba lesz foglalandó. A tanács előterjeszti az újonnan alkotott és jóváhagyott nyugdíjszabályzatnak a szolgákra vonatkozó részét. A közgyűlés a bizotttság vé­leményének elfogadásával a nyugdíjszabályzat­nak életbeléptetésénél a szolgákra vonatkozólag egyhangúlag elhatározza a következőket: figye­lemmel arra, hogy a szolgák és egyéb alkalma­zottak között már oly egyének is vannak, kik a város szakadatlan szolgálatában hosszú időt töl­töttek, melynél fogva már ezidő szerint nyugdíj­­képesek lennének, azonban az eddig eltöltött szolgálatuk után járó alapot és illetéket is be­fizetni nem képesek, ezeknek és pedig Boczor János kézbesítőnek, özv. Fischer Ferdinándné szülésznőnek, Mihalcsik Pál erdőőrnek a nyug­díj igény megállapítá­sánál 20—20 (húsz—busz) szolgálati év számíttassék be olyanformán, hogy Boczor János és Özv. Fischer Ferdinándné az életbeléptetés idejétől csak az évi 3­­0 nyugdíj­­illetéket kötelesek fizetni; a múltról úgy az alap, mint a nyugdíjilleték elengedtetik. Mihálcsik Pál erdőőr a nyugdíj alapra 2 év alatt 5%/%-ot és az évi 3% illetéket fizeti; a többi alkalmazottak pedig felh­ivatnak, hogy jelentsék be, miszerint a szolgálatba lépéstől, vagy a szabályrendelet élet­­beléptetése idejétől óhajtják-e nyugdíjigényüket megállapíttatni. Első esetben kötelesek a szolgá­latba lépéstől járó nyugdíjalapot és illetéket be­fizetni, míg a második esetben az életbeléptetés­től fog rájuk nézve kötelező lenni. Szatmár megye alispánja 24599/905. számú rendeletével Felsőbánya város bérkocsi szabály­rendeletét, mely a kereskedelemügyi minister 74856/905-VII. sz. leiratával jóváhagyatott. _***, megküldi. A közgyűlésen a szabályrendelet meg­­­hírdettetett és 1906. év január 1-től életbelép­tésül határoztatok Olvastatott a tanács javaslata, melylyel Felsőbánya város gyámpénztári tartalék alapjá­nak 1904. évi jövedelméből az elhagyott sze­gény gyermekek segély-alapját illető összeget kiutalni javasolja. A közgyűlés a javaslat egy­hangú elfogadásával a belügyminiszter 66473 j­a. 905. sz leiratában foglaltakhoz képest Felsőbá­nya város gyámpénztárának tartalék-alapja 1904. évi jövedelméből 444 K 96 fillért azaz négyszáz­­negyvennégy K 96 f-t, az elhagyott gyermekek segély-alapja javára ezennel kiutal és ezen ha­tározatot jogerőre emelkedés után a belügymi­niszterhez felterjeszteni határozza. Olvastatott Felsőbánya város árvaszékének 1 13/905/a számú javaslata az 1904. decz. 6-ára meg­­­f­ejtett árvaszéki ügy és pénztári kezeléssel felme­­­­rült napdijaknak a gyámpénztári tartalékalap ter­­­­hére kiutalása iránt. — A javaslat egyhangú él­nék s ünnepélyesen kivannak neked sok boldog névnapot. Épp a beszéd kezdetén toppan be a vasút­tól gyalogszerrel bejött nő s a köszöntő szavak után bent ő folytatja: — Te tolvaj, hát ezért nem jöttél te elém és ezért nem vártál s én most megzavartam a czéczót, ugye ? A férj válaszolt a kint levőknek: — Köszönöm az uraknak, hogy ily kitün­tetéssel fejezik ki szeretetüket ! — mire hátra­fordul nejéhez s mondja: — Ugyan édes lelkem, ne csinálj botrányt. Kérlek, szeress egy kicsit, legalább addig pihen­tesd a nyelvecskédet, m­íg ezek elmennek. Persze a tüntető sereg folyton éljenzett, így hát e csöndes beszédnek is jutott az éljen­ből, mire az ünnepelt megint megfordult s nagy­ban köszönte az éljenzést, erre meg a felesége intézett újabb rohamot s a doktor kénytelen volt visszafordulni s az attakot megnyugvással fogadni s mert künn az éljenzés nem szűnik, hamarosan megfordul, újból köszöni az ováziót s ígéri, hogy egy fél óra múlva ott lesz a ven­déglőben. Ott is volt, igy ütött rést a női uralmon. Felesége három hétig duzzogott, de végre is be­látta, hogy a férj is hordhatja néha a kalapot. Két tűz között. Megyei főorvos a derék ur. Mint ifjú orvos megnősült s beállott a férfiak azon regementjébe, hol női vezényszó dirigál s gondolkozni is csak ellenőrzés mellett szabad. A fiatal asszony öreg nagynénjétől levelet kap, kéri, kisérje őt fürdőre. — Ugye édesem, örömmel megengeded ? — mondja férjének. Már hogyne engedte volna. De nem is lett volna tanácsos csak egy szót is másként mon­dani, mert az ügyes női fegyverek rendre ke­rültek volna: sirás, jajveszékelés, a kartácsok s áléit elájulás a végén, a bomba. A szép asszony elment s a nénivel üdült pár hétig. A férj kezdett belejönni az elhagyott le­gényélet zajosabb részébe is. Itt volt a névnapja is, a legjobb alkalom, hogy a régi czimborák, az uj partnerek czéczót csináljanak. Ámde neje a kedves névnapra meglepetésül haza akart jönni. A férj neje távollétét használva okul, a vendég­lőben rendelte meg a névestét, s arra meghívta barátait. Ezek vacsora előttre nagy öváziót ter­veztek s két megbízott előre megjelent nála, hogy otthon fogják. Mikor már minden készen van, az ünnep­lés előtt félórával­­ jön a sürgöny, hogy neje ér­kezik. Már késő volt a távollevőket értesíteni, hogy itt a feleség, fuc­cs mindennek. Egyet gon­dol, nem szól senkinek, jöjjön aminek jönni kell, ilyenkor legjobb mindent a véletlenre bízni. Se a vonathoz nem ment, se fogatot nem küldött. Egyszer csak sorakozik a régi partne­rek, a jó czimborák hada s a fáklyákat helyet­tesítő égő gyertyák fénye mellett a nyitott ablak előtt szónokolni kezd egyik jó barát: — Kedves barátunk, névestében itt van­nak, akik téged tisztelnek, becsülnek és szeret­ Dr Dundsy János.

Next