Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-01-18 / 2. szám
jogi, közélelmezési és még sok más téren, ha a önzetlen, becsületes, hazafias ősmagyar erkölcs hatotta volna át a nemzetnek minden fiát. Ha az erkölcsi felfogás kísér át bennünket a béke korszakába, akkor a legfényesebb győzelembe is belepusztulunk. Márpedig a magyar nemzetnek élnie kell. Azért pusztuljanak az elvtagadók, a hazán élősködők, a vesztegetők és megvesztegethetők. A büntető törvénykönyvvel itt nem elégedhetünk meg. A társadalmi életbe kell belevinnünk és kíméletlenül érvényesítenünk a tisztító vihart. — A lelkek forrását kell felidéznünk, hogy az elemi erővel vessen ki a közerkölcs nemes borából minden salakot, aljasságot. Ebben a harcban is győznünk kell. Sz. H. FELSŐBÁNYAI HÍRLAP Népmozgalmi statisztika. (1916. év.) A születések száma a rendes átlagon alul maradt úgy havonként mint az egész évi esetek számát ha tekintjük. Házasságkötés volt 25, és így 4-el több , mint múlt évben; ezek közt szükségházasság volt 15 a hadisegély miatt, kik részben eddigi együttélésüket, részben házasságon kívül származott gyermekeiket törvényesítették. Hónapok szerint: januárban 1, februárban 2, márciusban 2, áprilisban 5, májusban 5, júniusban egy sem, júliusban 2, augusztusban 3, szeptemberben 2, októberben 2, novemberben egy sem, decemberben 1. Házasságkötések között volt egy vallásu tiszta 16, vegyes 9 és pedig r. k. vallásu házaspár 12, g. k. 4, r. k. férfi 9, r. k. nővel 1, g. k. férfi r. k. nővel 2, ref. férfi r. k. nővel 4, ág. h. ev. férfi ref. nővel 1 esetben kötött házasságot. A házasulók között volt férfi nőtlen 21, özvegy 4, a nők között hajadon 22, özvegy 2, elvált 1. Kor szerint házasságot kötött. Halálozásoknál normál állapot volt, legtöbb halt el 5 éven aluli gyermekkorban és 50 éven felüli életkorban; mint halálok legyakrabban fordul elő veleszületett gyengeség, heveny gyomorbélhurut; a férfikorban pedig a tüdőgümőkór és szervi szívbaj. A következő halálesetet okozó betegségek fordultak elő: agyhüdés 2, agyvízkór 1, bélrák 1, bélzavarodás 1, bordaszu 1, görvélykór 2, görcsök 1, gümős térdizületi lob 1, gége és tüdőgümőkór 2, genyvérűség 1, gyermekaszály 2, féloldali hüdés 1, heveny gyomor bélhurut 5, heveny tüdővizenyős 1, hólyagos himlő 1, hurutos tüdőlob 18, influenza 1, idült veselob 1, idült szivbelhártyalob 1, köszvény 1, májlob 1, rák 1, lánggörcs 4, sok gocu fekete husdag 1, roncsoló toroklob 1, szivhüdés 4, szervi szívbaj 11, szivbelhártyalob 2, végelgyengülés 8, vízkór 1, tüdőlob 5, tüdőgümőkór 23, tüdővérzés 1, vershofféle kór 1 dynamit robbanás munka közben 1, önmegmérgezés 1, hősi halált halt a hazáért 12. Az előző évivel összehasonlítva 1915-ben volt születés 118, 1916. évben 77, kevesebb 41 -el, házasság köttetett 1915. évben 21, 1916. évben 25, több 4-es, halálozás volt 1915. évben 122, 1916. évben 134, több 12-vel. A születések száma, volt 1916. évben 77, a halálozások száma 134, több volt a halálozás 57-el, melyből levonva a hősi halálozások számát apadás 45. Spáczay Gyula: Január3 fiú leány 3 összesen 6 Február5 1 6 Március3 3 6 Április2 8 10 Május2 2 4 Junius1 3 4 Július6 6 12 Augusztus5 4 9 Szeptember2 2 4 Október4— 4 November3 1 4 Deczember4 4 8 férfi nő 15-20 éves4 7 21-25 „9 5 26-30 „4 5 31-35 „5 3 36-40 „2 3 41-45 „— 1 46 - 50 „1 1 A világháború második éve erősen éreztette hatását a népmozgalmi adatokon is; kiváltképen a születési esetek száma csökkent, melyen alul maradva a rendes évi átlagon is. A halálozások száma a rendes évi átlagot megtartotta, sőt azonfelül is emelkedett, mit a hiányos táplálkozás, a háború izgalmainak mindent felörlő hatása magyarázza meg, mihez járul a hazáért hősi halált haltak száma is. A házasodási kedv is lelohadt, a házasságkötések száma alig éri el az évi átlagszám 50-60%-át, bár ezt a hadisegély élvezetének reménye mellett a szükségházasságkötések száma is nagyban emelt. 1916. évben a születések bejegyzésének száma 77 volt, 1915. évben 118 és így 41 -el kevesebb. Ezek közül 41 fiú, 36 leány, tehát 5 fiúval több született. Vallás szerint a születések száma következőleg oszlik meg. — Róm. kath. fiú 14, leány 15, együtt 39. Gör. kath. fiú 8, leány 14, együtt 22. Ref. fiú 7, leány 3, együtt 10. Izraelita fiú 2, leány 4, együtt 6. Ezek közül utónevet nem nyert egy, halva született 2 és pedig 1 rom. kath. és 1 gör. kath. fiú; törvénytelen születés volt 6 esetben éspedig rom. kath. fiú 2, leány 2, gör. kath. leány 1, ref. leány 1. Hónapok szerint következőleg oszlik el a születés: talmasabb pedig az ilyen fegyelem a vak fegyelemnél, azt eléggé megmutatta ebben a világháborúban is a német és orosz katonaság közötti különbség. A bolgár tisztek demokrata szellemét igazolja a következő két kis történet is. Egy alkalommal egy bolgár hajóállomáson beszállt a hajóra egy ezredes. A beszállásnál maga segített legényének a podgyász bevitelénél és a hajón, midőn a legény a podgyász lerakása után feszes tisztelgéssel elköszönt, az ezredes kezet nyújtott tisztiszolgájának és meleg kézszorítással búcsúzott el tőle. Másik igen jellemző eset a következő : Egyszer egy bolgár gárdista főhadnagy utazott egy hajón Belgrád felé. A hajón volt — természetesen a harmadik osztályon — a legénye is. Mikor a hajó a Vaskapu csatornájához közeledett, a tiszt engedelmet kért a hajó kapitányától, hogy legényét egy időre hátrahívhassa az első helyre. Itt azután a csatornán való áthaladásuk közben részletes, kimerítő és teljes tájékozottságra valló előadást tartott tisztiszolgájának. Megmagyarázta neki a Vaskapu csatorna rendeltetését, építésének körülményeit, méreteit stb. Ebben a hadseregben, hol a tisztek ily módon bánnak a legénységgel, igazán példás fegyelem uralkodik. Az így kezelt legénységet tisztjeihez a fegyelmen kívül a szeretet, tisztelet, bizalom, megbecsülés és a legnagyobb ragaszkodás fűzi. Ez a katonaság, tekintve még végtelen haza- és királyszeretetét, a legnagyobb teljesítményekre is képes. Rendkívüli a bolgárokban a fajszeretet és az ebből folyó összetartás. Bárhol legyenek is, tettek.Egyezséget a gyermekek vallására nem kömeghaltak 134-en. Ezek között van a harctéren a hazáért hősi halált halt 12 egyén halálesete is. Vallásra nézve volt az elhaltak között és pedig r. k. férfi 41, nő 33, g. k. férfi 25, nő 12, ref. férfi 13, nő 8, izr. férfi 1, nő 1. Korra nézve volt: 5 éven aluli 41, 5 -10 éves 3,11 - 15 éves 1, 16-20 éves 6, 21-25 éves 6, 26-30 éves 1, 31-35 éves 9, 36-40 éves 5, 41-45 éves 2, 46 — 50 éves 6, 51-55 éves 8, 56-60 éves 5, 61—65 éves 13, 66 — 70 éves 5,71-75 éves 11, 76-80 éves 6, 81-85 éves 6,86-90 éves 2. bárhová kerüljenek is, mindig, minden körülmények között bolgárok maradnak és egymással a legszorosabban összetartanak. Ha pártolják is honfitársukat, de ha igaza nem volt, úgy maguk világosítják föl, sőt rendre is utasítják. A nézeteltérések különben legtöbbnyire a bolgárok rendkívüli önérzetességéből és ebből folyó érzékenységéből erednek. A bolgárok ugyanis rendkívül önérzetesek. Önérzetességük azonban sohasem csap át a gőgbe. A szerbeknél ezzel ellentétben az önérzetesség határtalan gőgben és hencegésben nyilvánul. Nagy súlyt vetnek a bolgárok mindig ifjaik kiképzésére. Ebből a célból katonatisztjeiket azelőtt többnyire Pétervárra küldötték nagyobb fokú kiképzés miatt. Igaz, hogy ezáltal hadseregük körében az oroszok iránt való bizonyos fokú tisztelet fejlődött ki, de ez sohasem lett olyan szolgai, mint például a szerbeknél és sohasem ment az észszerűség határán túl. Tudományos pályára készülő ifjakat azonban, mint tanárok, orvosok és mérnökök, csaknem mind, Németországban taníttatják. Hamar fölismerték ugyanis a németek kiváló tulajdonságait és az azokban rejlő hatalmas erőt. Általában a bolgárok sem áldozattól, sem veszedelemtől, sem egyébtől nem riadtak vissza soha, hogy népük és hazájuk nagyságát növeljék. Az ilyen sokat küzdött és sokat szenvedett önérzetes, törekvő és becsületes fajnál ez különben természetes. A bolgárok igazán megérdemlik tőlünk, hogy mindig becsüljük őket s a hozzánk való szives érzelmeiket mi - mint velünk rokon népfaj — hasonlókkal viszonozzuk. Városi közgyűlés: 1917. évi január hó 12-én. — Elnök: Farkas Jenő kir. tan. polgármester, jegyző: Spáczay Gyula közig. tanácsnok,főjegyzőhelyettes. 1. Napirend előtt elnök bejelentette, hogy a kövezetvámszedés 1916. évi zárószámadását alispán megsürgette, ez azonban a tárgysorozatban a meghívó kibocsátásakor felvehető nem volt, de azóta főszámvevő által felülvizsgálva lett; indítványozta annak a jelen közgyűlés által tárgyalását. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. 2. A tanács beterjesztette az 1917. évi legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékében felvett jogi személyek, valamint választott képviselők névjegyzékében is előforduló tagok bejelentéseit. A közgyűlés a bejelentéseket tudomásul vette, ezek alapján és a bejelentett megbízottak figyelembe vételével az 1917. évi legtöbb adót fizető tagok névjegyzékét a következőleg alapitotta meg: Lévay Károly, (Takarékpénztár), Róm. kath. Egyház, Bradoska Frigyes, Újhelyi András, Fizély Sándor, Mike Imre, (Erdőkincstár), Szellemy László, Lányi Gyula, (Kincstári bányászat), Kilián Béla, Nagy Lajos, dr. Szokol Pál, Dácsek Péter, Pály Ede, Adamcsik Gyula, Wider Lázár, Maiker József, (Kremnitzky Albertné), dr. Berki Aurél, Túri István, (Ref. Egyház), Vagányi Kálmán, (Varga Gyula), Navy Salamon, Hámori Nándor, özv. Haranth Gyuláné, Literáthy Zsigmond, Pramperger Dezső. 3. Jelentés a múlt évi december hó 21-én megtartott árverésről. A közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőig a ki nem adott vasúti alsóház, kenyérszín, rendőr-utcai bolt, bérletek kiadásával a tanácsot megbízni határozta. 4. Olvastatott a bizottság jelentése, hogy az 50.000 koronás kölcsön a szatmári Osztrákmagyar Bank fiókjától felvehető nem volt, mivel a regálé kártalanítási kötvény zálogul nem köthető le és igy a kölcsön ugyanolyan 6%-os kamat mellett a helybeli Részvénytakarékpénztártól vétetett fel. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette. 5. Olvastatott Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságnak 1085/1816. tjkb. 3690/916. alisp. sz. véghatározata, amellyel Felsőbánya r. t. város elhagyott gyermekek segély-alapjának 1907/11. év zárószámadását jóváhagyta. Tudomásul vétetett. 6. Olvastatott Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának 1157/916. tjkv. 19277/916. alisp. sz. véghatározata, amellyel a városi birnokok háborús segélyét megállapító 63/916. kgy. számú határozatot jóváhagyta. A közgyűlés a felolvasott véghatározatot egyhangúlag tudomásul vette s elfogadta. 7. Olvastatott Csíkszereda rend. tan. város segély iránti kérelme. A közgyűlés a bizottságjavaslatának elfogadásával, tekintettel arra, hogy a háború folytán keletkező károsodások az ál-