Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-08 / 1. szám

FELSŐBÁNYAI HÍRLAP bízza a polgármestert, hogy a nevezett alapnál mutatkozó készpénzből bankkölcsönnel 90.000 K értékű 6%-os járadékkölcsönt jegyezhessen. 7. Olvastatott a Nagyméltóságu m. kir. bel­ügyminiszter urnak a városi közigazgatási al­kalmazottak újabb háborús segélye megállapí­tása tárgyában kelt 140.000,1917. B. M. körren­delete és­­ ennek alapján a v. főszámvevő által készített és beterjesztett kimutatás. A közgyűlés a bizottság javaslatának megfelelőleg a főszám­­vevő által összeállított s a gyűlés folyamán fel­olvasott és tárgyalt kimutatást elfogadni és az abban kitüntetett összegeket újabb háborús se­gélyként megállapítani és kiutalni egyhangúlag elhatározta s a kimutatást elfogadási záradékkal ellátva további felsőbb jóváhagyásra, vármegyei alispán ur utján a nagymélt. m. kir. Belügymi­niszter Úrhoz beterjeszteni határozta. 8. Olvastatott vármegyei törvényhatóságnak 733/1917 bjkv. 12.665/1917. alisp. sz. véghatáro­zata, mellyel a városnak az 1916. évi rendőrségi államsegély felhasználása tárgyában hozott hatá­rozatát jóváhagyja. 9. Olvastatott vármegyei törvényhatóságnak 736/1917. bjkv. 12666/1917. alisp. sz. véghatáro­zata, mellyel a városnak az 1917 évi rendőrségi államsegély felhasználása tárgyában hozott ha­tározatát jóváhagyja. Tudomásul vétettek. 10. Olvastatott vármegyei közig. bizottság gazdasági albizottságának 3088/1917 k. b. sz. ha­tározata, mellyel Krausz Sámuel és társa föld­­használat meghosszabbítása iránti kérelmét el­utasítja. A közgyűlés a bizottság javaslata elfo­gadásával a határozatot tudomásul vette és az újabb árverés iránt a további intézkedésekkel a tanácsot megbízni határozta. 11. A tanács beterjesztette a folyó hó 17-én tartott pénztár vizsgálatról és a pénztárnok a megválasztott új ellenőrnek történt átadásáról felvett jegyzőkönyvet s leletkimutatásokat. A köz­gyűlés tudomásul vette. 12. A tanács beterjesztette a bizottság ja­vaslatát, a községi kötelékbe felvételről szóló szabályrendeletnek a díjakra vonatkozó részé­nek módosítása iránt. A közgyűlés a bizott­ság javaslatának elfogadásával, amennyiben a községi kötelékbe felvétellel járó kedvezmények s polgári jogok a kérelmezőket megfelelőleg kár­pótolják, az idevonatkozó s jelenleg érvényben levő szabályrendelet 1. §-át odamódosítani ha­tározta, hogy jövőre nézve a telepedési dí­jak 100, 300 és 600 K-ban állapíttatnak meg s az igy módosított szabályrendeletet 15 napi köz­szemlére kitétel után jóváhagyás végett a várme­gyei törvényhatósághoz beterjeszteni határozta. 13. Olvastatott Kecskemét város átirata, melyben a fizetési várakozási idő leszállításával felmerülő költségeknek államsegéllyel való fede­zését kéri támogatni s a kormányhoz hasonló tartalmú kérelmet intézni felhívja a várost. A köz­gyűlés az átiratot tudomásul vette és a kor­­mányhoz hasonló tárgyú kérelmet intézni elhatá­rozta. 14. A tanács beterjesztette t. ügyész jelen­tését Róth Mihály bérhátraléka ügyében, mely szerint a nevezett terhére előirt boltbér követelés 2156 , 44 fillér befizettetett s a követelés után járó kamathátralékot s a boltok javításáért előirt 298 , 66 fillér összeget törölni indítványozta. A közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával t. ügyész jelentését tudomásul vette és a javaslat alapján a követelés után járó kamathátralékot s a boltok javításáért előirt 298 K 66 f összeget egyhangúlag törölni határozta. 15. A tanács beterjesztette 1. ügyész jelen­tését a Grünfeld Lipót által Felsőbánya városa ellen a részére eladott tűzifa kiszolgáltatása, eset­leg ennek értéke 88764 K összeg megtérítése iránt indított perben. A közgyűlés egyhangú ha­tározattal kimondta, hogy a Grünfeld Lipót és a város között tűzifa szállításra vonatkozó kötést nem fogadta el és ehhez hozzá nem járult, mert a vevővel folyamatban volt alkudozások miatt a tanács ennek jóváhagyására való bemutatásában gátolva volt. A pernek a város ellen történt meg­indítását az 1886. évi XXII. t.-c. 116. §-ához képest alispán urnak bejelenteni határozta s a további intézkedések megtételével a tanácsot bízta meg. 16. Olvastatott a városi tisztviselők fizetési előleg iránti kérelme. A közgyűlés a bizottság javaslatához képest a kért előleg összegeket meg­állapította és kiutalta. 17. Olvastatott Jekly Károly ny. tanító és orgonista kántor kérelme kedvezményes fa kiadása iránt. A közgyűlés a kérelmet a bizottság javas­latával megegyezőleg teljesíthetőnek nem találta, mivel a város a jelenlegi nehéz viszonyok között kedvezményes fát nem utalhat ki s mert kérel­mező tanítói nyugdiján felül orgonista kántori külön javadalmazást is élvez s igy ezen kedvez­ményre nincs úgy ráutalva mint az, aki csupán csak tanítói nyugdíjat élvez. 18. Előterjesztés a pénztár-vizsgáló bizott­ság megválasztása iránt. A közgyűlés a maga részéről. a pénztári vizsgáló bizottságba: Lévay Károly, Maiker József, Hámori Nándor s Kosztró­»er György képviselőtestületi tagokat egyhangu­­ag megválasztotta. 19. Az összeíró bizottság a városi legtöbb i­dőt fizető képviselőknek 1818. évre összeállított n évjegyzékét beterjeszti. A közgyűlés a beterjesz­­t­ett kimutatás alapján a legtöbb adó­fizető városi képviselők névjegyzékét 1918. évre következőleg a­lapítja meg: 1. Takarékpénztár 4665 K 45 fill. 2 Bradoska Frigyes 1020 K 60 f. 3. Dr. Csausz Károly 899 K 88 f. 4. Újhelyi András 888 K 08 f. 5. Kincstári erdészet 637 K 48 f. 6. Fizély Sándor 513 K 32 f. 7. Szellemy László 498 K. 8. Dr. Szokol Pál 465 K. 9. Bányakincstár 449 K 88 f. 10. Nagy Lajos 434 K 92 f. 11. Wider Lá­zár 432 K 36 f. 12. Salamon Mayer 422 K 12 f. 13. Weisz Jenő 405 K. 14. Ducsek Péter 335 K 96 f. 15. Pály Ede 322 K 98 f. 16. Spáczay Gyula 294 K 20 f. 17. Dr. Tóth Gábor 298 K 60 f. 18. Ádámcsik Gyula 280 K 80 f. 19. Ref. egyház 262 K 62 f. 20. özv. Kremnitzky Albertné 259 K 32 f. 21. Kilián Béla 251 K 84 f. 22. Özv. Fe­­rencz Mihályné 250 K 50 f. 23. Dr. Berki Aurél 246 K 02 f. 24. Szabó Károly 230 K 89 f. Ezen névjegyzékből kimaradnak az állásuknál fogva szavazati joggal bíró képviselők ; azok pedig, kik mint választott képviselők is fel vannak véve, felhivatnak, hogy nyilatkozatukat adják be az iránt, hogy milyen minőségben óhajtanak a képviselő­testületnek tagjai maradni; az özvegyek és jogi személyek pedig felhivatnak, hogy képviselőiket 15 nap alatt a vármegyei alispán úrhoz jelentsék be. 20. Olvastatott várm. alispán ur 18238/917. sz. rendelete a városi alkalmazottak segélyezése tárgyában. Amennyiben a visszaküldött kérelemben felsorolt egyes kérdések az állam által időközileg már rendeztettek, a közgyűlés határozatilag ki­mondta, hogy a kérelem felterjesztését nem kívánja. ^öntudatát, a­melynek nemcsak ragaszkodással, hanem aspirácziókkal is ad tartalmat. Intéző ereje nincs, de befolyást gyakorolni az erő összetéte­lére és ezzel a természetére sokszor nagyobb mértékben is tudott, mint képes lett volna abban az esetben, ha — teljes függetlenségben bár — de csak a maga erejét érvényesítheti. Értékek és értékes tulajdonságok nélkül ilyen hatás ki nem produkálható és semmi okosság nem lenne ab­ban, ha az értékeket letagadni próbálnók. Egy nagyon szorgalmas, tehetséges és tanulékony nép erényei tették Ausztriának gazdasági erőben és kultúrában az első vonalban álló tartomá­nyává Csehország földjét. És nyilván nem va­gyunk igazságtalanok, ha katonai képességeik­nek se a mostani háború tanúságaiban látjuk leghitelesebb mérlegét. Hogy értékeik eredményeinek hasznosításá­ban mindig és minden körülmények között önző módon igyekeztek eljárni, ezt elemi kötelessé­güknek kell elismernünk akkor is­, ha a mi ro­vásunkra történt. De éppen az ilyen esetben a legkevésbbé a mi kötelességünk, hogy kétség­beessünk, a­mikor józan szemmel nyilvánvaló, hogy ez az önzés egészen más, mint a­minek képzeli magát. Hogy megzavart és egyensúlyu­kat veszített elmék vizitációja, a­mely hogy meg­szorult védekezőből támadóvá lehessen, fejjel megy neki a falnak. Stanek urnak a magyar vár­megyék követeléseit épp oly kevéssé fognak szob­rot állítani Prágában, mint Salandrának a sacro egiosmo mámoros hirdetéseiért Rómában. A Sta­­nek-metódus, a­mely friss cseh aspirácziókról harsog, hogy a friss cseh háborús élményekről ne lehessen beszélni, lehet nagyon ravasz, a­nél­kül, hogy végzetesen ostoba is ne lehetne. A két erény nagyon is összefér egymással. Magyar­­országtól a csehek sok mindent várhatnak, de azt semmi esetre, hogy erősebbek legyenek nála. A kellemetlenkedés nem erőforrás és mindig végzetes ostobaság volt fölingerelni azt, a­kit leverni nem tudunk. Annak a politikának, a­melyet a csehek a háborúban folytattak, egészen egye­nes folytatása az a háború, a­melyet a politiká­ban intendáltak. De az a politika rémesen megbukott és porrá zúzódott, a­mikor tehát a cseh politi­kusok ezt a módját próbálják annak, hogy a­zt elfelelj­tessék, csak azt a mondást juttathatják az eszünkbe, hogy akit az Isten meg akar verni, annak, el­veszi a józan eszét. A gyönge ereje: az alkalmazkodás művészete. És ez a tudomány az, a­minek a legújabb cseh politika a teljes csődjét mutatja. E pillanatban már nyilvánvaló, hogy nemcsak a magyar nemzettel kerültek szembe, hanem a­­mi igen természetes, a magyar királ­lyal is. Az okvetetlenkedésüknél valami reménytelenebbet bajos lenne elképzelni akár komoly akarásnak vesszük, akár sanda fogásnak. És nem a politika az, a­hol a szerencse az osto­bák köteles része. Szőllősy Zsigmond:­­ Sorozzák a 18 éveseket. A város polgármesteréhez sürgős rendelet érkezett a honvédelmi minisztertől. A leküldött rendelet és utasítás értelmében az 1900. évben született népfelkelésre kötelezettek összeírását azonnal foganatosítani kell s legkésőbb 1918. ja­nuár 5-ig be kell fejezni. A szatmári katonai ügyosztály a rendelet értelmében kibocsájtotta a hirdetményt, amely szerint az 1900. évben születettek bezárólag 1918. január 5-ig jelentkezzenek. A sorozások már január 12 én kezdődnek s január 26-ig fognak tartatni. A sorozáson megjelenni tartoznak az összes 1900. évi születésű szemlekötelesek, valamint azok is, akik az 1865—1899 évek között születtek és az eddigi pótszemlékről valamely okból elmarad­tak. A rendelet szigorú intézkedéseket tartalmaz, a szemléről igazolatlanul elmaradó állitáskötele­­sekről. Ezeknek a tartózkodási helye azonnal kinyomozandó s feltalálásuk esetén a tartózkodási helyük szerint illetékes honvédkiegészitő parancs­nokságnak adandók át. A sorozás alkalmával —1] a visszaélések elkerülése végett — az­­ alkalmas“ ok az igazolványi és utazási lap határa, az „alkal­­matlan“-ok csak az igazolványi lapra sajátkezű aláírásukat kötelesek rávezetni. A vasútnál, pénz­ügyi, postai, állami, vagy gyári, hajózási határ­rendőrségi, szénbányai és egyébb meghatározott helyeken szolgálatban állók, amennyiben legalább 1917 december 1-től vannak alkalmazásban, fel­mentést élveznek. A besorozottak bevonulási határnapját a ren­delet 1918. február 6-ára tűzte ki. A rendeletnek szavai ridegek és kérlelhetet­lenek. A tizennyolc évesek menni fognak újból, amint mentek a tavaly és tavalyelőtt ismeretlen borzalmak elé, bátran, csillogó szemmel és lel­kesen, de a mi szivünk fájni fog utánuk. Egy évvel ezelőtt már reménykedve hittük, hogy nem lesz többé szükség reájuk, hiszen egy vérző szivü

Next