Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1918-01-08 / 1. szám
FELSŐBÁNYAI HÍRLAP bízza a polgármestert, hogy a nevezett alapnál mutatkozó készpénzből bankkölcsönnel 90.000 K értékű 6%-os járadékkölcsönt jegyezhessen. 7. Olvastatott a Nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnak a városi közigazgatási alkalmazottak újabb háborús segélye megállapítása tárgyában kelt 140.000,1917. B. M. körrendelete és ennek alapján a v. főszámvevő által készített és beterjesztett kimutatás. A közgyűlés a bizottság javaslatának megfelelőleg a főszámvevő által összeállított s a gyűlés folyamán felolvasott és tárgyalt kimutatást elfogadni és az abban kitüntetett összegeket újabb háborús segélyként megállapítani és kiutalni egyhangúlag elhatározta s a kimutatást elfogadási záradékkal ellátva további felsőbb jóváhagyásra, vármegyei alispán ur utján a nagymélt. m. kir. Belügyminiszter Úrhoz beterjeszteni határozta. 8. Olvastatott vármegyei törvényhatóságnak 733/1917 bjkv. 12.665/1917. alisp. sz. véghatározata, mellyel a városnak az 1916. évi rendőrségi államsegély felhasználása tárgyában hozott határozatát jóváhagyja. 9. Olvastatott vármegyei törvényhatóságnak 736/1917. bjkv. 12666/1917. alisp. sz. véghatározata, mellyel a városnak az 1917 évi rendőrségi államsegély felhasználása tárgyában hozott határozatát jóváhagyja. Tudomásul vétettek. 10. Olvastatott vármegyei közig. bizottság gazdasági albizottságának 3088/1917 k. b. sz. határozata, mellyel Krausz Sámuel és társa földhasználat meghosszabbítása iránti kérelmét elutasítja. A közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával a határozatot tudomásul vette és az újabb árverés iránt a további intézkedésekkel a tanácsot megbízni határozta. 11. A tanács beterjesztette a folyó hó 17-én tartott pénztár vizsgálatról és a pénztárnok a megválasztott új ellenőrnek történt átadásáról felvett jegyzőkönyvet s leletkimutatásokat. A közgyűlés tudomásul vette. 12. A tanács beterjesztette a bizottság javaslatát, a községi kötelékbe felvételről szóló szabályrendeletnek a díjakra vonatkozó részének módosítása iránt. A közgyűlés a bizottság javaslatának elfogadásával, amennyiben a községi kötelékbe felvétellel járó kedvezmények s polgári jogok a kérelmezőket megfelelőleg kárpótolják, az idevonatkozó s jelenleg érvényben levő szabályrendelet 1. §-át odamódosítani határozta, hogy jövőre nézve a telepedési díjak 100, 300 és 600 K-ban állapíttatnak meg s az igy módosított szabályrendeletet 15 napi közszemlére kitétel után jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz beterjeszteni határozta. 13. Olvastatott Kecskemét város átirata, melyben a fizetési várakozási idő leszállításával felmerülő költségeknek államsegéllyel való fedezését kéri támogatni s a kormányhoz hasonló tartalmú kérelmet intézni felhívja a várost. A közgyűlés az átiratot tudomásul vette és a kormányhoz hasonló tárgyú kérelmet intézni elhatározta. 14. A tanács beterjesztette t. ügyész jelentését Róth Mihály bérhátraléka ügyében, mely szerint a nevezett terhére előirt boltbér követelés 2156 , 44 fillér befizettetett s a követelés után járó kamathátralékot s a boltok javításáért előirt 298 , 66 fillér összeget törölni indítványozta. A közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával t. ügyész jelentését tudomásul vette és a javaslat alapján a követelés után járó kamathátralékot s a boltok javításáért előirt 298 K 66 f összeget egyhangúlag törölni határozta. 15. A tanács beterjesztette 1. ügyész jelentését a Grünfeld Lipót által Felsőbánya városa ellen a részére eladott tűzifa kiszolgáltatása, esetleg ennek értéke 88764 K összeg megtérítése iránt indított perben. A közgyűlés egyhangú határozattal kimondta, hogy a Grünfeld Lipót és a város között tűzifa szállításra vonatkozó kötést nem fogadta el és ehhez hozzá nem járult, mert a vevővel folyamatban volt alkudozások miatt a tanács ennek jóváhagyására való bemutatásában gátolva volt. A pernek a város ellen történt megindítását az 1886. évi XXII. t.-c. 116. §-ához képest alispán urnak bejelenteni határozta s a további intézkedések megtételével a tanácsot bízta meg. 16. Olvastatott a városi tisztviselők fizetési előleg iránti kérelme. A közgyűlés a bizottság javaslatához képest a kért előleg összegeket megállapította és kiutalta. 17. Olvastatott Jekly Károly ny. tanító és orgonista kántor kérelme kedvezményes fa kiadása iránt. A közgyűlés a kérelmet a bizottság javaslatával megegyezőleg teljesíthetőnek nem találta, mivel a város a jelenlegi nehéz viszonyok között kedvezményes fát nem utalhat ki s mert kérelmező tanítói nyugdiján felül orgonista kántori külön javadalmazást is élvez s igy ezen kedvezményre nincs úgy ráutalva mint az, aki csupán csak tanítói nyugdíjat élvez. 18. Előterjesztés a pénztár-vizsgáló bizottság megválasztása iránt. A közgyűlés a maga részéről. a pénztári vizsgáló bizottságba: Lévay Károly, Maiker József, Hámori Nándor s Kosztró»er György képviselőtestületi tagokat egyhanguag megválasztotta. 19. Az összeíró bizottság a városi legtöbb időt fizető képviselőknek 1818. évre összeállított n évjegyzékét beterjeszti. A közgyűlés a beterjesztett kimutatás alapján a legtöbb adófizető városi képviselők névjegyzékét 1918. évre következőleg alapítja meg: 1. Takarékpénztár 4665 K 45 fill. 2 Bradoska Frigyes 1020 K 60 f. 3. Dr. Csausz Károly 899 K 88 f. 4. Újhelyi András 888 K 08 f. 5. Kincstári erdészet 637 K 48 f. 6. Fizély Sándor 513 K 32 f. 7. Szellemy László 498 K. 8. Dr. Szokol Pál 465 K. 9. Bányakincstár 449 K 88 f. 10. Nagy Lajos 434 K 92 f. 11. Wider Lázár 432 K 36 f. 12. Salamon Mayer 422 K 12 f. 13. Weisz Jenő 405 K. 14. Ducsek Péter 335 K 96 f. 15. Pály Ede 322 K 98 f. 16. Spáczay Gyula 294 K 20 f. 17. Dr. Tóth Gábor 298 K 60 f. 18. Ádámcsik Gyula 280 K 80 f. 19. Ref. egyház 262 K 62 f. 20. özv. Kremnitzky Albertné 259 K 32 f. 21. Kilián Béla 251 K 84 f. 22. Özv. Ferencz Mihályné 250 K 50 f. 23. Dr. Berki Aurél 246 K 02 f. 24. Szabó Károly 230 K 89 f. Ezen névjegyzékből kimaradnak az állásuknál fogva szavazati joggal bíró képviselők ; azok pedig, kik mint választott képviselők is fel vannak véve, felhivatnak, hogy nyilatkozatukat adják be az iránt, hogy milyen minőségben óhajtanak a képviselőtestületnek tagjai maradni; az özvegyek és jogi személyek pedig felhivatnak, hogy képviselőiket 15 nap alatt a vármegyei alispán úrhoz jelentsék be. 20. Olvastatott várm. alispán ur 18238/917. sz. rendelete a városi alkalmazottak segélyezése tárgyában. Amennyiben a visszaküldött kérelemben felsorolt egyes kérdések az állam által időközileg már rendeztettek, a közgyűlés határozatilag kimondta, hogy a kérelem felterjesztését nem kívánja. ^öntudatát, amelynek nemcsak ragaszkodással, hanem aspirácziókkal is ad tartalmat. Intéző ereje nincs, de befolyást gyakorolni az erő összetételére és ezzel a természetére sokszor nagyobb mértékben is tudott, mint képes lett volna abban az esetben, ha — teljes függetlenségben bár — de csak a maga erejét érvényesítheti. Értékek és értékes tulajdonságok nélkül ilyen hatás ki nem produkálható és semmi okosság nem lenne abban, ha az értékeket letagadni próbálnók. Egy nagyon szorgalmas, tehetséges és tanulékony nép erényei tették Ausztriának gazdasági erőben és kultúrában az első vonalban álló tartományává Csehország földjét. És nyilván nem vagyunk igazságtalanok, ha katonai képességeiknek se a mostani háború tanúságaiban látjuk leghitelesebb mérlegét. Hogy értékeik eredményeinek hasznosításában mindig és minden körülmények között önző módon igyekeztek eljárni, ezt elemi kötelességüknek kell elismernünk akkor is, ha a mi rovásunkra történt. De éppen az ilyen esetben a legkevésbbé a mi kötelességünk, hogy kétségbeessünk, amikor józan szemmel nyilvánvaló, hogy ez az önzés egészen más, mint aminek képzeli magát. Hogy megzavart és egyensúlyukat veszített elmék vizitációja, amely hogy megszorult védekezőből támadóvá lehessen, fejjel megy neki a falnak. Stanek urnak a magyar vármegyék követeléseit épp oly kevéssé fognak szobrot állítani Prágában, mint Salandrának a sacro egiosmo mámoros hirdetéseiért Rómában. A Stanek-metódus, amely friss cseh aspirácziókról harsog, hogy a friss cseh háborús élményekről ne lehessen beszélni, lehet nagyon ravasz, anélkül, hogy végzetesen ostoba is ne lehetne. A két erény nagyon is összefér egymással. Magyarországtól a csehek sok mindent várhatnak, de azt semmi esetre, hogy erősebbek legyenek nála. A kellemetlenkedés nem erőforrás és mindig végzetes ostobaság volt fölingerelni azt, akit leverni nem tudunk. Annak a politikának, amelyet a csehek a háborúban folytattak, egészen egyenes folytatása az a háború, amelyet a politikában intendáltak. De az a politika rémesen megbukott és porrá zúzódott, amikor tehát a cseh politikusok ezt a módját próbálják annak, hogy azt elfeleljtessék, csak azt a mondást juttathatják az eszünkbe, hogy akit az Isten meg akar verni, annak, elveszi a józan eszét. A gyönge ereje: az alkalmazkodás művészete. És ez a tudomány az, aminek a legújabb cseh politika a teljes csődjét mutatja. E pillanatban már nyilvánvaló, hogy nemcsak a magyar nemzettel kerültek szembe, hanem ami igen természetes, a magyar királlyal is. Az okvetetlenkedésüknél valami reménytelenebbet bajos lenne elképzelni akár komoly akarásnak vesszük, akár sanda fogásnak. És nem a politika az, ahol a szerencse az ostobák köteles része. Szőllősy Zsigmond: Sorozzák a 18 éveseket. A város polgármesteréhez sürgős rendelet érkezett a honvédelmi minisztertől. A leküldött rendelet és utasítás értelmében az 1900. évben született népfelkelésre kötelezettek összeírását azonnal foganatosítani kell s legkésőbb 1918. január 5-ig be kell fejezni. A szatmári katonai ügyosztály a rendelet értelmében kibocsájtotta a hirdetményt, amely szerint az 1900. évben születettek bezárólag 1918. január 5-ig jelentkezzenek. A sorozások már január 12 én kezdődnek s január 26-ig fognak tartatni. A sorozáson megjelenni tartoznak az összes 1900. évi születésű szemlekötelesek, valamint azok is, akik az 1865—1899 évek között születtek és az eddigi pótszemlékről valamely okból elmaradtak. A rendelet szigorú intézkedéseket tartalmaz, a szemléről igazolatlanul elmaradó állitáskötelesekről. Ezeknek a tartózkodási helye azonnal kinyomozandó s feltalálásuk esetén a tartózkodási helyük szerint illetékes honvédkiegészitő parancsnokságnak adandók át. A sorozás alkalmával —1] a visszaélések elkerülése végett — az alkalmas“ ok az igazolványi és utazási lap határa, az „alkalmatlan“-ok csak az igazolványi lapra sajátkezű aláírásukat kötelesek rávezetni. A vasútnál, pénzügyi, postai, állami, vagy gyári, hajózási határrendőrségi, szénbányai és egyébb meghatározott helyeken szolgálatban állók, amennyiben legalább 1917 december 1-től vannak alkalmazásban, felmentést élveznek. A besorozottak bevonulási határnapját a rendelet 1918. február 6-ára tűzte ki. A rendeletnek szavai ridegek és kérlelhetetlenek. A tizennyolc évesek menni fognak újból, amint mentek a tavaly és tavalyelőtt ismeretlen borzalmak elé, bátran, csillogó szemmel és lelkesen, de a mi szivünk fájni fog utánuk. Egy évvel ezelőtt már reménykedve hittük, hogy nem lesz többé szükség reájuk, hiszen egy vérző szivü