Felsőoktatási Szemle, 1959 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1959 / 10. szám - Mehnert, Gerhard: Tíz év a Német Demokratikus Köztársaság felsőoktatásából - hét év az új tervekből

és parasztállamunkban a dolgozó osztályok jelentőségének. Ennek oka azonban nem az állami támogatás hiányosságában keresendő, hanem túlnyomó részben a munkás- és parasztcsaládoknak a tanulással szemben érzett régi előítéleteiben, azaz az uralkodó osztályok régi művelődési monopóliumának örökségében és utóhatásában. Hogy azonban minden ifjú munkásnak és parasztnak, aki vi­szonylag későn, azaz szakmai kiképzésének befejezése után kívánja fejét tanul­mányokra adni, ehhez meg is legyen a lehetősége, működik és a Német Demok­ratikus Köztársaságban még soká működni is fog a szakérettségis tanfolyam (Arbeiter- und Bauernfakultät). Anélkül, hogy minden részletre kitérnénk, elmondhatjuk, hogy a fent vá­zolt körülmények a Német Szövetségi Köztársaságban éppen ellentétesek: a régi művelődési monopólium további virágzását látjuk, — a munkás- és parasztgyer­mekeknek mindössze kereken 5%-a jár az egyetemekre, — a felsőoktatás ideo­lógiai alapjai megújításának hiányát találjuk, — az oktató testületeket nem kielégítő módon nácitlanították, ■— a tudományos pályák anyagilag háttérbe szorultak, s a katonai felszerelés szempontjából fontos tudományokat dédelge­tik, a többieket elhanyagolják stb. S mindez annak ellenére, hogy a nyugat­német tudomány legjobb képviselői 1945 óta ismételten rámutattak az elvi tes­­pedtségre, a felsőoktatás szükségszerű demokratizálására és modernizálására. Manapság ezeket a világosan látó fejeket az uralkodó klerikalizmus és militariz­­mus mindinkább elhallgattatja, úgyhogy a nyugatnémet felsőoktatás megújí­tása — akárcsak egész Nyugat-Németország politikai megújulása — csupán az uralkodó hatalom elleni harc útján mehet végbe. A Német Demokratikus Köztársaság felsőoktatása számára fontos szakasz kezdődött, amidőn 1952 júliusában Németország Szocialista Egységpártja 2. kongresszusán a szocializmus alapjainak megteremtése került napirendre. Új és magasztosabb feladatokat tűztek ki. A szocialista fejlődés alaptörvénye — azaz a lakosság állandóan emelkedő szükségleteinek maximális kielégítése a legfej­lettebb tudomány és technika alapján — mindenekelőtt az egész felsőoktatási rendszer nagyvonalú kibővítését igényelte. A háború előtt, 1937-ben a Német Demokratikus Köztársaság mostani területén mindössze hat egyetem volt, egy műszaki főiskola Drezdában, egy bányászati akadémia Freibergben, egy építé­szeti főiskola Weimarban, s néhány művészeti főiskola, — de nekünk ezeknek a felsőoktatási intézményeknek sem mennyisége, sem pedig szakosítása már nem felelt meg. A felsőoktatás területén nagyszámú új főiskola született, így a drezdai Köz­lekedési Főiskola, a lipcsei és cottbusi Építészeti Főiskola, a Gépszerkesztési Fő­iskola Magdeburgban és Karl-Marx-Stadtban, az ilmenaui Villamosműszaki Fő­iskola, a Vegyi Műszaki Főiskola Leuna-Merseburgban, a meisseni Termelőszö­vetkezeti Mezőgazdasági Főiskola és sok más. Ezenkívül 1953-ban a középfokú oktatási intézmények, nevezetesen a szakiskolák is jelentősen megszaporodtak. Jellemző módon lemondtunk arról, hogy a szorosan vett egyetemek számát sza­porítsuk, ellenben a meglevőket új fakultásokkal egészítettük ki, s egyáltalában jobban láttuk el őket. Egyidejűleg­ az egyes egyetemek bizonyos profilh­ozására törekedtünk, aminek révén minden egyetem meghatározott jelleget kapott, így elkerülhetők megfelelő számú hallgató nélkül dolgozó azonos intézetek, s ez egyébként olyan törekvés, amely a hagyományokkal szemben még ma sem tu­dott teljes mértékben érvényesülni. Más részről az újonnan alapított „szak”­­főiskolák száma mindenképpen helyes arányban áll a szükségesnek látszó kép­zési kapacitással: az új alapítások felvevő képessége hozzávetőleg megfelel a szakember-képzésben jelentkező szükségletnek, valamint a modern egyetemi képzésben elengedhetetlennek látszó szakosítás fokának is. A fent felsoroltakat még néhány más jellegű új alapítás egészíti ki, így több orvosképző akadémia, a Német Testnevelési Főiskola, valamint egynéhány mű­vészi irányzatú főiskola (film, színház stb.). Mindent összevetve a Német Demokratikus Köztársaságnak jelenleg 45 fő­

Next