Felsőoktatási Szemle, 1983 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 1. szám - Lévai Zoltán: Tantervi irányelvek kétlépcsős képzéshez

FELSŐOKTATÁSI SZEMLE A MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA 1983 Január 1. szám Tantervi irányelvek kétlépcsős képzéshez DR. LÉVAI ZOLTÁN egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem A felsőoktatásban a többszintű képzésnek több formája lehetséges. A mérnökkép­zésben pl. a legkézenfekvőbb forma a kétlépcsős (soros, egymásra épülő) képzés len­ne, hazánkban mégis túlnyomórészt a párhuzamos forma él. Ennek a magyarázata rendkívül egyszerű: nem alkotván összefüggő rendszert, a meglévő struktúra zavará­sa nélkül egyszerű bővítéssel volt bevezethető, fejleszthető. Egy-egy újabb képzés in­dítása általában egyetlen intézményt érint, ellenállásba tehát nem ütközik, sőt a helyi érdekek inkább ösztönzőleg, ha nem egyenesen követelőzőleg hatnak. A párhuza­mos képzésnek ez az előnye tehát vitathatatlan, de ebben rejlik legnagyobb hibája is: felsőoktatási rendszerünk egymástól független alrendszerek halmaza, tele zsákut­cákkal, áttörhetetlen válaszfalakkal, óriási kitöltetlen hézagokkal. Jellemző, hogy pl. a mérnökképzésben a két szint képzési célkitűzése sincs min­denhol egyértelműen megfogalmazva, ill. ahol megfogalmazták, ott is inkább a két­féle célkitűzés közötti különbségeket, ellentéteket hangsúlyozzák, amelyek állítólag antagonisztikusak. Ilyen alapállásból kiindulva nem meglepő az olyan végkövetkez­tetés, miszerint nem lehet egymásra épülő tanterveket készíteni úgy, hogy mind a két szint követelményeit kielégítsék,­­ legfeljebb csak súlyos kompromisszumok árán. A fennálló rendelkezések szerint az intézmények a tanterveket a Minisztérium ál­tal kiadott irányelvek szerint kötelesek elkészíteni. Ezeket a tantervi irányelveket hol szakonként, hol karonként, néhol intézményenként, vagy intézmény­típusonként adják ki. Nincs egységes felépítésük, de általában olyan kérdéseket szabályoznak, mint a képzés kerete, a képzési célkitűzés, a tananyag jellege, mennyisége, felépítése, a tantárgyak kialakításának módja, a vizsgáztatás stb. Anélkül, hogy a párhuzamos és a soros kétszintű képzés előnyeit és hátrányait fej­tegetnénk, azt szeretnénk érzékeltetni, hogy a soros, azaz a kétlépcsős képzés — so­kak véleményével ellentétben — igenis megvalósítható. Megpróbáljuk a tantervi

Next