Felsőoktatási Szemle, 1989 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1. szám - Horváth Pál: Eötvös József születésének a 175 éves évfordulójára

FELSŐOKTATÁSI SZEMLE A MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA 1988. január 1. szám EÖTVÖS JÓZSEF születésének a 175 éves évfordulójára* HORVÁTH PÁL egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem 1988. szeptember 3-án illett volna egybegyűlnünk, ha pusztán Eötvös József emlékének kívántunk volna adózni. De mi mást is tehetnénk, mondhatná v­alaki, a könyvtárnyi Eötvös irodalom, ill. az idevágó újabb kultúrtörténeti, istoriográfiai, elméleti-politikai tárgyú visszaemlékezések után. Pedig az ELTE tanári Klub éves programjába beillesztve ezúttal az ún. harmadik nagy oktatási világmodell, a porosz-német, osztrák-magyar tanszabadság (Lehrfreiheit- System) eleddig megnyugtatóan le nem zárt kérdéseihez szeretnénk az Eötvös évforduló kapcsán eljutni. Ezt célozva engedtessék meg, hogy felidézzem az Eyetemi könyvtár ritka történelmi értékei közé sorolt „A magyar egyetem alszabályai” c. tervezetet Eötvös Józseftől, amely mindmáig ebben az egyet­­en, eredeti példányban áll a kultúrhistória rendelkezésére anélkül, hogy az ősforrások lezárhatók volnának. A hazai közgondolkodásban szélesebb értelemben is ismert, hogy a magyar reformkor ún. doktrinér értelmisége az institúciók megújításának bátor és eszmeileg is jól felkészült harcát kezdte el hajdan, a megkésett polgári átalakulás küszöbén. Ennek a sokrétű és gyakran messze előremutató küzdelemnek az eleddig háttérben maradt összetevője volt a tudomány felszabadításáért folyta­tott küzdelem, amelyhez mindenek előtt egy sajátos eszmei építkezésre volt szükség. A „doktrinair phalanx” testére szabott történelmi feladat volt ez, amelynek szerves részévé lett a modern kultúra, ill. a tudomány alapjainak a lerakása. Eötvös József ezt az eszmei előrehaladást vehette alapul a rövid életű i­ s(Előadás, amely elhangzott az ELTE tanári Klub 1988. október 11-i ülésén)

Next