Felsőmagyarország, 1895. július-december (11. évfolyam, 150-298. szám)

Kassa, 1895. XI. évfolyam 149. sz. KASSAI SZEMLE előfizetési árak helyben házhoz hordva és vidékre posta szétküldés­­i sei: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr., j Felelős szerkesztő: Ries Lajos, egy hóra 1 frt. j Egyes szám­ára helyben 4 kr vidéken 5 kr. j Főmunkatárs: Ladányi Béla. Megjelenik a hétfői nap kivételével mindennap. Kedd, Julius 2. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kassa, főutcza 58. sz. Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel a kiadóhivatalban, és Budapesten, Bécsben, Páris, Berlin és Hamburgban levő hirdetési irodákban. Előfizetések és a lap anyagi érdekeit illető küldemények a kiadóhivatal czímére küldendők. ^ A kassai tanár­gyűlés, Kassa, julius 1. Az ország intelligencziájának egy jelentős testülete, Magyarország középiskoláinak tanárai jönnek holnap Kassa város falai közé, hogy itt egyesületük XXIX ik közgyűlését megtartsák s megvitassanak olyan kérdéseket, amelyek köz­vetlenül érintik egyrészt a tanárokat, de más­részt a társadalomnak is nagyon közel érdekű kérdései. A lokálpatriotizmusnak kétségkívül jóleső és hízelgő elégtételül szolgál az, hogy a tanárok tiszteletreméltó korporácziója a mi falaink között fogja megvitatni ezeket a kérdéseket s hogy ez­zel az ország minden részéből ide sereglett ta­nároknak alkalmuk nyílik megismerkedni a mi városunk nevezetességeivel, kulturális intézmé­nyeivel és előrehaladottságával, kiváltképen pe­dig hagyományos vendégszeretetével, de ennek fontossága bizonyára eltörpül ama czélok mel­lett, amiket az országos tanár-egyesület gyűlései vannak hivatva szolgálni. Azok az évről-évre más más helyen megtar­tott gyűlések közoktatásunk ügyét viszik mindig előbbre egy-egy lépéssel. A kölcsönös érintkezés a tanárok között, a gyűléseken folytatott eszmecserék és határozatok nagyban hozzájárulnak ahoz, hogy az eszmék tisztázása kapcsán a középiskolai oktatás kér­dései egységes és egyöntetű értelmezést nyerje­nek a gyakorlatban s ennek amily hasznát ve­szik a tanárok, legalább is olyan hasznára válik annak a társadalomnak, amelynek ifjú nemze­déke a tanárok kezei közül kerül az életbe. A július 5-én tartandó közgyűlés programm­­jába három fontos függő kérdésnek a tárgyalása van felvéve. Az első a középiskolai tanárkérdés, amely csak látszólag olyan, mint ha csupán a tanárok házi ügye volna, voltaképen pedig szorosan egybe­függ magával az oktatás kérdéseivel is, mert a tanárok helyzete jó, avagy rész sorsa, kvalifiká­­cziója szerint alakul a tanítás sikere is. Igen nagy fontosságú azonban a második tárgy, amely a felsőbb leányiskolákkal foglal­kozik. Általánosan elismert tény, hogy a leányok felsőbb oktatása jelenlegi szervezetében épen nem felel meg­­ a kívánalmaknak. Sem a tanterv, amely a tananyagot előszabja, sem pedig a taní­tási módszer nem az, amelytől teljes sikert lehetne várni. A mai leányoktatás túlhaladott pedagógiai elveken sarkal­l az ismeretek, amiket ott nyer a tanuló, sem a női hivatás spec­iális czéljainak, sem pedig a tudománynak nem nevel. A­mi pe­dig a felsőbb leányiskolák szervezetét illeti, az szintén alapos reformot igényel. A teendőkkel úgy is túlhalmozott tanfelügyelők ügyköréből ok­vetlenül kiveendő a felsőbb leányiskolák felügye­lete s oda utalandó, ahová inkább beválik, vagy akár külön szervezendő. Ezenkívül a tanulmányi kirándulások jelen­tőségének taglalása is szőnyegre kerül e köz­gyűlésen. Nem lévén czélunk e kérdések lényegének alapos tárgyalása, miután a hivatottak az ország tanárai, akik itt egybegyű­lnek e kérdések meg­vitatására, úgyis megteszik azt, csak épen a kö­zönség figyelmét hívjuk fel a tárgyalandó kér­dések fontosságára. Mi a magunk részéről csu­pán csak ama kívánságunknak adunk kifejezést, hogy vajha sikerülne az is egy­begyű­jendő elő­kelő tanárságnak e kérdéseket, amelyeket ők ez idő szerint a legfontosabbaknak tartanak szak­májuk körében, kellőképen megvitatni s ezek kapcsán eszméiket eredményesen kicserélni és tisztázni s vajba rünkben kétségkívül azokat a napokat, amiket kő­haszonnal fognak eltölteni, egyszersmind kellemesen is töltsék el. Szívélyes „Isten hozott“-tal fogadjuk őket. * Az országos középiskolai tanáregyesület XXIX. évi közgyűlésének programmja. Julius 2 án este fél 9 órakor ismerkedő estély. Julius B án 8 órakor választmányi ülés, 9 órakor közgyűlés, a) Dr. Beöthy Zsolt elnök megnyitó beszéde, b) Dr. Szigetvári Iván főtitkár évi jelentése, c) Müller József pénztárnok évi jelentése, d) Az alapszabályok módosítása, előadó dr. Alexander Bernát. e) Az egye­sület Ágost.segélyző-alapjának gyarapítása, előadó Tiber 1 órakor társasebéd. Délután a város műemlékeinek megtekintése. Este tetszés szerint társasvacsora. Julius 4 én d. e. 8 órakor kirándulás különvonaton Jászóra, mélt. Benedek Ferencz jászóprémontrei prépost meghívása folytán. Este 8 kor különvonaton vissza. Julius 5 én 8 órakor választmányi ülés. 9 órakor közgyűlés. a) A középiskolai tanárkérdés, előadó Balogh Pé­ter. b) A felsőbb leányiskolák tantervéről, előadó Czig­­ler Ignácz. c) Tanulmányi kirándulások, előadó dr. Grerevich Emil. — Indítványok. (A közgyűlés megnyi­tásáig nyújthatók be.) — A közgyűlés bezárása: 1 órakor társasebéd. Délután a gépészeti középipariskola, a gazdasági tanintézet s a helybeli iparvállalatok megtekintése. Este tetszés szerint társasvacsora. Július 6-án kirándulások : a) Bank (időszakos szökőkútja világ­hírű.) Indulás reggel kocsikon, 2 és fél órai út, délután vissza, körülbelül 4 frt költség, vagy : b) Szádellői - völgy, Tornáig vasúton, onnan kocsin, este vissza, költség 4 frt. Vagy : c) Szalánczi várrom, jé napos ki­rándulás.* Tájékoztató. Van szerencsénk kedves vendégeinkkel tájé­I­­koztatás végett a következőket közölni: Julius 2-án este 8 órakor ismerkedő estély a Fritsche étkező helyiségben, szinházépület. Étkezés á la Carte. Julius 3-án: d. e. 8 órakor választmányi ülés a városháza kis tanácstermében, d. e. 9 órakor: köz­gyűlés a városház nagytermében, déli 1 órakor: Kassa szab. kir. város diszebédje a Schalkház­­szálló dísztermében, délután a város műemlékeinek megtekintése, este 8 órakor társas vacsora á la carte, később meghatározandó helyen, vagy pedig tetszés szerint csoportokban. Julius 4-én: reggel 7 óra 50 perczkor indulás Jászóra, honnét este 6 órakor jövünk vissza. Érkezés Kassára este 8 órakor. Julius 5-én, d. e. 8 órakor választmányi gyűlés a városházán, d. e. 9 órakor közgyűlés a városhá­zán, déli 1 órakor a rendező-bizottság díszebédje a csermelyvölgyi kioszkban, indulás a városházától kü­lön vonaton, délután a gépészeti s a gazdászati is­kolák megtekintése, este 8 órakor társas vacsora á la carte, később meghatározandó helyen, vagy pedig tetszés szerint csoportokban. Mindennemű felvilágosítást az állami főreális­kolában (Sörház­ utcza 3.) levő bizottsági iroda nyújt. Ott lehet jelentkezni a kirándulásokra is. A rendező-bizottság,* Kassa város polgármestere a tanárgyűlés alkal­mából a közönséghez a következő felhívást intézi : Felhívás. A városi közgyűlés f. évi február hó 27-én 1132. sz. határozattal az Országos középiskolai tanár-egye­sületet a f. évi julius 3-án s következő napjain Kas­sán tartandó országos ülésre meghívta. Erről a város közönségét tisztelettel és oly ké­relemmel értesitem, miszerint a meghívott vendégek A FELSŐM­AGY­ARORSZ­ÁG TARCZAJA. Hangulatok. Irta: Raik László. Valahányszor I. Frau Mill. végig megyek az „alsó-város“ egyetlen utczáján úgy este felé és meglátom a házak előtt apró lóczákon ülő asszonyokat, lányokat, mindig eszembe jut a Frau Mill. Ki is volt a Frau Mill ?••• Nem de a virágnak is van élete ? — és milyen szép ez az élet, csupa illat, csupa harmat s aztán csupa hervadás! Oh­­a Frau Mill sok éjszakámat ellopta, sok éjszakámat, pedig nappal is folyton üldözött. Mit beszélek, üldözött ? Nem Frau Mill üldözött, nem üldözhetett, mert olyan volt ő, mint az angyal, arany fürtje, kék szeme, ártatlan nagy kék szeme és csengő, szeníd hangja volt, aha valahányszor angyal képeket látok, mindig a Frau Mil jut eszembe. Valóban szép a világ élete, de Frau Millnek nem volt ilyen szép. Misztikus köd ül a szemem elé s rá­nehezedik eszemre is. Homályosan látok csak : repkedő fehérség, egy-egy fordulatnál megvillanó fehér kebel, aztán szálló ruha, aztán kaczagás, aztán kéjes vonagló lihegés, aztán csillag­hullás, aztán csend­, csend ! Jó volna megtudni hol laknak az angyalok. Frau Millt akarnám még egyszer látni• • • talán ott van. Bizonyára ott, csillag koszorút tettek a fejére, fehér fátyollal takarták be selyem puha testét, két szemén csillogó harmatból öröm könnyű ül, liliom virág van a kebelére tűzve s szüntelenül fülemüle dal csattogó hangja vigasztalja. Hát szomorú Fran Mill?*** Ah ! szegény Fran Mill! Most már tisztán látok, eltűnt minden köd előlem, nem rajzanak fantasztikus alakok. Belátok a messze múltba. Verőfényes nap van, a tiszta napsugárban fürdik a mező, éled minden virágszál, csillog a harmat, selyem a messze futó pá­zsit, a pázsiton apró zöld pelyhes libák járnak, mintha lába támadt volna egy-egy zöld pázsittal fedett zsom­­béknak, a pázsit szélén hosszú szalagokban futó vetés táblák, már megreng a frissen kihányt kalász a szellő lehelettől, egy-egy búzavirág, egy-egy pipacs bukkan elő, madár­dal és a messzeségből valami furcsa fülbe­mászó, altató, zsibongó hang, talán a kolomp szava, a pásztor furulya, a gulya bégetés s a szöcskék hang­jának keveréke, mit a szellő olvasztott lágy harmó­niába?” De mit beszélek én madár­dalról és puha pázsit­ról ?••• A puha pázsiton szaladgál egy kis piros képű leány. Apró szoknyácskája alól ki-ki villan fehér lá­bacskája, kék szeme van, nagy ábrándos kék szeme, hosszú sötét pillái és lefolyó szőke haja. Szegény Frau Mill, ilyen lehetett kis­lány ko­rában !••• Hallucsinálok ! hangot hallok, már egyszer hal­lottam valahol. Annak a pázsiton szaladozó kis lánynak a hangja ez*** Az, az! Csak este ne volna soha, csak ne volna! A sá­padt hold sugarain kisértetek jönnek hozzám. Minek dalol a csalogány és mért ragyognak a csillagok? Ostobaság az egész: azt mondják, szép. Mi szép van egy madár énekében? Az a dal, az a dal mégis szép ; olyan, mint a Frau Mill hangja volt valamikor régen, mikor még nem volt Frau Mill. Ki is volt a Frau Mill ?••• Ha egy arany fürtös, szőke lányt látok kék szemekkel, olyan ábrándos kék szemekkel, milyenek­kel az angyalokat rajzolják, mindig eszembe jut a Frau Mill. De mért is jut eszembe? Ah­a Frau Millnek is arany fürtje volt és kék szen­d szeme*** Zizegtek a rózsa levelek és nagyon lágyan fújt a szél; egy szőke lány állott a kertben és egy ifjú Erreichen és Fauszt. Nem­­ a lány is, meg az ifjú is nagyon becsületes volt. A lány nem merte fejét az ifjú vállára hajtani s az ifjú nem merte megölelni a lány karcsú derekát, pedig minden szavuk az volt, hogy szeretlek. Vannak angyalok a földön is — de kevesen. Oh ! Luczifer mért mutattad meg az utat, hogyan lehet bukni, mért fosztottad meg a földet is angyalaitól ? Milyen puszta így a föld és milyen éktelen. Hervad­jon el a virág a mezőn és nem lesz miben gyönyör­ködjön a szem. Nincsenek földi angyalok, csak sár és sár és a sár bepiszkol mindent, még a liliomok fehér ruháját is ! Ne piszkoljátok be, liliomokat, ne leheljetek rá, mert lehull fehér szirmai­ról a por és folt marad ott. És ezek a virágok beszélni fognak majd a holdvilágos,

Next