Felsőmagyarország, 1896. július-december (12. évfolyam, 149-300. szám)

1896-07-01 / 149. szám

Kassa, 1896 Befizetési árak helyben házhoz hordva és vidékre posta szétküldés­sel: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr., egy hóra 1 frt. Egyes szám­ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Megjelenik a hétfői nap kivételével mindennap. XII. évfolyam 149. sz. KASSAI SZEMLE Felelős szerkesztő: Ries Lajos. Főmunkatárs: Ressler István. Szerda, július 1. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vássa, főutcza 58. sz. I Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel J a kiadóhivatalban, és Budapesten. Bécsben Páris, Berlin és Hamburgban levő hirdetési irodákban. i Előfizetések és a lap anyagi érdekeit illető küldemények a kiadóhivata­l________________________czimére küldendők._______________________ Alkotmányunk alapja. Kassa, jun. 30. (—s.) Ezredéves állami fennállásunk meg­ünneplésének jelentőséges mozzanatait alkotják azoknak az emlékműveknek felállítása­, amelye­ket Thaly Kálmán kitűnő történetírónk kezde­ményezésére a törvényhozásnak valódi költő­i lel­kesedésről indított országos határozata folytán az ország hét különböző pontjain felállítanak. Ezek az emlékek lesznek látható jelei annak, hogy ez a nemzet igazi hazafias buzgósággal tud lelke­sedni ősei hagyományaiért. A lelkesedés mindig pregnáns vonása volt nemzetünknek és ezeréves történetünknek sok fényes lapja ékesen bizonyítja, hogy a lelkesedés ereje mire tette képesekké őseinket s azért nagyon fölemelőnek és magasz­tosnak találjuk, hogy ma az anyagiasság korsza­kában a lelkesedés tüzének áldozunk. A hét emlék közül legnagyobb jelentőség­gel biraud a pusztaszeri, amelynek alapkövét e hó 27-én tették le a kormány, az országgyűlés s Csongrád megye képviselői és nagyszámú ün­neplő közönség jelenlétében, mert ez a hely al­kotmányosságunknak bölcsője. Itt vetették el őseink csíráját alkotmányosságunknak, amely nagy viharokat megállva, terebélyes fává fejlő­dött és ma védelmező árnyékában részesíti e szabad haza minden polgárát. A pusztaszeri vérszerződés mányunknak, alapja és kiinduló pontja alkot­amelynek további fejlődésében a vérszerződésben megnyilatkzó alap­­gondolatok szolgáltak irányadókul. Nagyon he­lyesen mondotta Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter fenkölt szárnyalása remek szónoki be­szédében, hogy ezen alapokra építve adta ki ké­sőbb Szent István király törvényeit, ezen a nyo­mon keletkezett az aranybulla, majd később a pragmatika szankczió. Joggal mondhatjuk tehát, hogy alkotmányunk ma is ezeken az ősi alapo­­kon nyugszik. A vérszerződésben megnyilatkozó alapgondo­lat abban áll, hogy a magyar állam az uralkodó és a nép közt kötött kölcsönös szerződésen alap­szik, s vajjon nem ugyanez jut-e kifejezésre a királyi esküben és a koronázási hitlevélben, ame­lyet a megkoronázott király mai törvényeink ér­telmében a nemzet színe előtt ünnepélyesen letesz és illetőleg kiad ? Ez a kölcsönösség nemzet és király között, amelynek az egész világon nem akad mása, ez fűzte egymással mindig össze a nemzetet és a királyt, s ennek legszebb napjait ültük éppen mostanában, amikor felséges kirá­lyunk nemzeti örömü­nnepeinkben igazi magyar szívvel és lélekkel részt vett. Az alapkőletétel jelentőségét s azokat az érzelmeket, amelyek minden jó magyar hazafi szivét ez ünnepies alkalomnál áthatották, méltó szép szavakkal fejezték ki Vadnay Andor, Csong­­rád megye főispánja, Darányi Ignácz és Berze­­viczy Albert. Mindhármuk beszéde érdemes arra, hogy minden jó magyar ember elolvassa. Az ezer évvel ezelőtt Pusztaszeren gyülésező őseink is bizonyára csak ugyanarról beszéltek, ami a mai három szónok beszédjében foglaltatott, a fe­jedelemről, a hazáról és a szabadságról. Ezeknek a dicsőségét fogja hirdetni az a hét emlékmű, amelyeknek alapkőletételi vagy pedig leleplezési ünnepélyeit a legközelebbi hó­napokban fogják megtartani, s amelyeknek mind­egyike a honfoglalásnak egy-egy jelentőségteljes mozzanatát lesz hivatva jelezni. KÜLFÖLD.­ ­ A német kereskedelmi miniszter bukása. Ber­linből jelentik : A császár Berlepsch kereskedelmi mi­niszter lemondását elfogadta. Helyébe Brefeld, a köz­munkák minisztériumának államtitkárát ne­vez­te ki ipar- és kereskedelemügyi miniszterré. X a helyzet Kréta szigetén, Konstantinápolyból jelentik. Azt állítják, hogy a nagyköveteknek Krétára vonatkozó tanácsait a Yildiz-kioszkban nem fogadták kedvezőtlenül és hogy ott meg van a hajlandóság azok­nak követésére. Ez állításnak mielőbbi megerősítése annál kívánatosabb volna, mert megbízható jelentések szerint attól lehet tartani, hogy a felkelés az élénk agitáczió következtében a szigetnek eddig csendes, nyu­gati részére is kiterjed és a kandiai és lasiiii kerüle­tekben is ki fog törni. A lecsendesítés egyik legsürgősebb feltételének Abdullah basa gyors elmozdítását tartják, a­ki egyál­talán nem ismeri a sziget viszonyait. Az Avnillah nevű régi korvettet, mely már 27 éves, valamint négy tor­pedónaszádot f­ lszerelnek, hogy legközelebb Krétába küldjék. A hadügyminisztérium szerződést írt alá,öt millió Mauser-töltény szállítására. X Elmaradt orosz népünnep. Pétervárból írják: Az orosz távirati ügynökség jelenti, hogy az a nép­ünnep, a­mely a felségek bevonulása alkalmából a Mars-mezőn lett volna megtartandó, elmarad. X Kréta és Görögország egyesülése. Athénból táv­­irják: Biztos forrásból hirdk, hogy Kréta szigete ke­resztény képviselői a kamara egybehívásának napján le fognak mondani mandátumaikról, Szidóniában össze­gyűlnek és proklamálni fogják Kréta egyesülését G­ö­­rögországgal, egyúttal ideiglenes kormányt fognak alkotni.­ ­ " Évzáró ünnepségek. A FELSŐMAGY­ARORSZÁG TARCZAJA. A­ lant. Kopott a lant, — nem adnak már Vidám hangot húrjai! Róla egy-egy indító dalt Alig lehet hallani. Nem is zenghet indító dalt Szegény lantom, — nem lehet! — Mikor bánat ködboruja Takarta be lelkemet! Mi rajta zeng, csak gyászének, Fájdalomnak zengzete: Sok reményem semmisült meg, Hogy zokogjak felette. Lantom ma már csak jelző ía Elhagyatott sír felett- Ott törik szét darabokra Ha a halál eltemet! P­á­r­b­aj. Színi Péter. Csak midőn lakására ért, kezdett a történtek fölött gondolkozni. Hiszen minden oly hirtelen, gyorsan folyt le. Egy vendéglőből lépett ki az italtól kevéssé kábultan. Szembe vele egy fiatal pár jött, önkéntele­nül egy kevéssé merészebben nézett a csinos asszonyka szemeibe. A hölgy kísérője halálsápadt lett, eleresz­tette nejének reszkető karját és hatalmasan pofon ütötte a bámulattól még alig magához tért Kardos Bélát. Ez ugyan gyorsan folyt le. Holnap tehát megvívnak, az bizonyos. Léptek hallatszanak a feljárón, komoly arczczal belépnek barátai. — Az ügy el van intézve. A párbaj holnap reg­gel lesz. Te Béla, csodálatos ember ellenfeled, mindenbe belement. Vontcsövű pisztoly 20 lépés távolság. Kardos arczát hideg verejték lepte el. — A pisztolyok már meg­vannak, nézd csak minő herczigek. Kardos nézte őket. — Jösz még ki velünk ? — Jó, hát akkor holnap reggel 6 órakor itt le­szünk. Hát csak higgadtság. Szervusz. Mindeme szavakat mintegy álomban hallotta hősünk. Újra magában maradt. Kezét hideg homlokán végig húzta, majd összerezzent. Szembeszállni egy netán halált hozó golyóval ? Brrr. Fázni kezdett, majd nagy léptekkel járt fel szobájában és izgatottan nézi óráját. Este 10 óra volt, összesen még­ néhány órája van hátra életéből *­­­­ talán. Mindenféle rémgondolatok kínozzák, végre gépiesen vetkeződni kezd és lefekszik. Alvásról azonban szó sem lehet. Néha-néha elszundi­­kál, de csakhamar felriad gyötrelmes gondolatoktól és képzetektől gyötörve. Tán csak nem félek? — kérdi önmagától. Kassa, jun. 30. A főgimnázium igazgatósága folyó hó 28-án re­kesztette be az emlékezetes millennáris tanévet. Reg­gel 8 órakor Madarassy Lipót, kir. konviktusi kor­mányzó tartotta a „Te Deum“ magasztos énekével Reszkető ajkai és egymáshoz verődő fogsorai megadják neki a feleletet. Óra-óra után ment. Nem képes ágyában maradni. Felkel, öltözködik, majd kinéz a sötét éjszakába. Kísérteteket vélt látni a homályban, kik sóhajtoznak és a­kik mind párbajban estek el. Idege­sen csapja be az ablakot és még ingatottabban jár fel és alá szobájában. Hirtelen eszibe jut valami. Tentát, tollat, papírt vesz elő és a lobogó gyertya lángjánál írni kezd. A betűk tánczolnak szemei előtt és reszkető keze csak hieroglyfeket tud vetni az összegyűrt papi­rosra. Fogai vaczognak, lábai reszketnek, fogsorai folyton egymáshoz verődnek. Megijed önmagától. Hát csakugyan oly gyáva ? Az idő gyorsan múlik, kün virradni kezd. Kardos darabokra szakítja az ákombákomokkal telefirkált papi­rost és kidobja ablakán. A hajnali szellő felkapja azokat és vitte szét ezerfelé. Most egy palaczkot pillantott meg, mely negyed­részig teli volt még szeszes itallal. Kezeibe ragadta és ivott-ivott mohón, mig csak egy csepp is volt benne. Szemei fénylenek, arcza kipirul. Aztán rámosolyogva jár és rémülten lesi a gyorsan előre rohanó óramutatót. Az utcza élénkülni kezd, ébred a város. Minden kocsirobogás remegésbe hozza, arcza majd bíbor vörös, majd halál sápadt. Végre itt vannak. A kocsi megáll a kapu előtt, barátai a lépcsőkön feljönnek, a többi lázas gyorsa­sággal folyik le. A segédek csodálkoznak felük nyugodtságán. Azok egyike az egész után oktatja: — Húsz lépésre felálltok egymástól. A töltött pisztolyt kezedbe adom. Azon kérdésre akartok e bé­­külni, megvetőleg mosolyogsz. Majd háromig számolok. s KIo •? ön ír»o> iS w­S­< G­S3 Úri divat kiklonlegesség ek: Valódi karlsbadi férfi, női és gyermek czipők, angol kalapok, feh­érneműek, nyakkendők, hajtó (dogs) kesztyűk, gallér és kézelők, esernyők, kézi táskák, bőröndök, franczia és angol illatszerek PÜT jutányos árakon kaphatók HÜi 3221-3 Weiner Izsó, ezelőtt Klein Jakab, Tisztviselők 5 °­ C pénztár engedményben részesülnek. fo­uter a 23. kis sétán­nyal szemben. CDBCD" *1 CD» 7Trt-<S CD»CD"SAt cn­ts(Z) r-l-CD»tSJ CD CD­S 3 OT CK 3 CD 3<< CD»

Next