Felsőmagyarország, 1898. szeptember-december (14. évfolyam, 202-298. szám)

1898-09-06 / 202. szám

Kassa, 1898. XIV. évfolyam, 202. sz. Kedd, szeptember 6 FELSŐMAGYARORSZÁG KASSAI SZEMLE Előfizetési árak helyben házhoz hordva és vidékre posta szétküldés­sel: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr., agg hóra­ 1 frt Berges szám­ára helyben 4 kr vidéken 5 kr. Megjelenik a hétfői nap kivételével mindennap.­i Szerkesztőség­ es kiadóhivatal : Kassa, fonteza 58. sz. Felelős szerkesztő: Kresz János.' . Hird.íé.ak dljanaban »•plot­v*t«tn.k fel Főszerkesztő: Lorgnet. kiadóhivatalban; és Budapesten. Bécsben l­aris, Berlin és Hamburgban­­ levő hirdetési irodákban. i előfizetések és a lap anyagi érdekeit illető küldemények a kiadóhivata­l zímére küldendők A községi és körjegyzőkről. Kassa, szeptember 5. Talán egy életpálya sem nyújt an­nyi okot a léttel való elégedetlenségre, mint a községi jegyzői pálya. A tisztviselői kar egy osztálya sem hangoztat oly sok panaszt örömtelen életről, kés rü sorsról és nyomasztó létről, mint azon férfiak, kiket a sors községi jegyzőkké tett és bizony ez keserű kenyér. Miben rejlik tehát ennek o­ a és hogy le­­h­etne a községi jegyzőnek is valódi boldogságot nemcsak megtalálni, hanem egyszersmind meg­tartani ? Ezen kérdés megoldása képezi jelen czikkem feladatát, melyben 11 évi segéd és 11 évi körjegyzői, vagyis 22 évi jegyzői pályámon tapasztaltam. Már az ó­kor bölcsei mondották: „az em­beri boldogság a megelégedésben, a lelki nyu­galomban rejlik.“ Nagy művészet, vagyis feladat pedig a j­gyzői hivatás teljesítésében a megelé­gedést és a lelki nyugalmat megtalálni és meg­tanítani. Mindenekelőtt megvizsgálandó, milyen le­gyen a jegyző magatartása a felekkel való érintkezésben. Ki a jegyzői pályát nem ismeri és fenti sorokat olvassa, talán kérdezi: várjon a jegyző más rendszer szerint, de különösen a mostani túlhalmazott munkahalmaz következtében boldo­gulhat, mint a többi halandó? E kérdésre az alábbiakban fogom kifejteni, hogy a jegyzőnek csakugyan más útirányok vannak előírva, mint más a boldogság után vágyónak. Nézzünk mindenekelőtt, mi az mi a jegyző életét keseríti, őt boldogságától megfosztja. A községi jegyző valamennyi közigazgatási törvénynek szellemi végrehajtója, az államba­n sem végrehajtó közege és általa az állampolgárok polgári kötelességeik teljesítésére szoríttatnak. Ha ezen feladat megoldása már a műveltebb­­ osztályoknál sokszor, sokszor, de nagyon sokszor­ és nagy nehézségekre talál, mennyivel nehezebb,­ ha műveltebb osztályok helyett nehéz felfogású, s nyers és daczos parasztokkal van dolgunk. Ki a paraszt makacs fejét, téves felfogását, tudálékos­ságát és ravaszságát ismeri, tűrni fogja, mily­­ nehéz a parasztot kapaczitálni, vele szemben ta­pintattal helyesen és czélszerűen eljárni. Jaj an­nak a jegyzőnek, ki tekintélyét és befolyását a parasztok szemében vesztette és kinek a boszu után szomjazó paraszt ellensége. Ezen körülmény már sok jegyző életét ke­seríti, sok jegyzőt állásától megfosztott és földön­futóvá tett. A jegyző helyes bánásmódja tehát a p­arasztnéppel nagy feladat, de ép oly nehéz a helyes magatartás a községi elöljárókkal szemben is. A rideg parancsoló fellépés épp oly hátrányos, mint a fraten­izálás, miért is a jegyző a felekkel való érintkezésben diplomata legyen. Mindenekelőtt uralja szenvedélyeit, ne ra­gadtassa el magát hirtelen fellobbazó rideg el­járásra, hanem a kellő hidegvérüségét mindenkor tartsa meg. Jaj annak, ki a paraszttal szemben érzelmeit nem uralja. Szolgálatában megőszült jegyzők állítják, hogy minden paraszt egoista, rókaszerü ravaszsággal, ki az őszintességet nem ismeri. A paraszt utógondolat nélkül alig lép jegy­zője elé, még akkor sem, ha barátságot, jóindu­latot színlel. Van ugyan parasztok között is tisz­teletre méltó kivétel, nemes jellem, hanem azok nagyon ritkák és nehezen felismerhetők. E szerint jó, ha a jegyző elvül megállapítja, hogy parasztban soha, még ha a legőszintébb barátságot is mutatja, nem bízik. Ha a jegyző kellő tapintattal a paraszttal való érintkezésben jár el, magát sok kellemetlen­ségtől, sok bu és keservtől óvja meg. A kellő magatartása egyszerűen kifejezve : szolgáljon a szabályul. Legyen barátságos a jegyző mindenkivel, bizalmas senkivel. Kevély, büszke vagy rideg , visszataszl­ó bánásmód épp oly elhibázott, mint a fraternizálás és túlságos bizalmaskodás. A ba­rátság együtt járjon a jóindulattal, de egyszer­smind a bizalmaskodást kizáró rezervált komoly­sággal. A határ mindig legyen kitüntetve, melyet az illem és paraszt közt kijelöl. Ne tűrje a jegyző soha, hogy a parasztok jelenlétében adomázzanak, pletykázzanak, de ő maga is őrizködjen ilyesmitől, mert különben te­kintélye veszve van és hivatásának teljesítése valóságos kin lesz. Minden cselekedetében mutassa a jegyző, hogy igazságszeretete tántoríthatlan, hogy a leg­szegényebb napszámosnak épp úgy, mint a leg­vagyonosabb gazdának tud igazságot szolgálni és velők kivételt nem tesz. — Ez által a köz­ségi lakosságnak, ha nem is szeretetét, de min­denesetre tiszteletét kivívhatja magának, leltjé­nek pedig a legédesebb jutalom jut, mit kötelesség teljesítés nyújthat és a tudat, hogy lelkiismerete szerint járt el. — Ez a tudat erőt, bátorságot és életerőt ad mindenkinek, ez a tudat feljogo­sítja, hogy mindenkinek bátran szemébe nézhet. Zsinórmértékül szolgáljon a jegyzőnek, hogy függetlenségét a paraszttal szemben minden áron óvja, hogy ezt tehesse, nem szabad soha a pa­rasztszivességét segélyét igényb venni. Még minden jegyző, ki parasztra szorult, keservesen megbánta. A szívesség igénybevétel függő állásba hozza a jegyzőt, a paraszt, ki a jegyzővel, vagy családjának bármely tagjával is szívességet tett, ez által jogot vél bírni a bizalmaskodásra és gyakran igényeket támaszt, melyeknek a jegyző kötelességének meg nem szegése nélkül meg nem felelhet. És ha­bár évek hosszú során át dúsan­ meghálálta a jegyző a paraszt egyizbeni szives­­­ségét, ha csak egyszer is megtagadja a paraszt kívánsága teljesítését, utóbbi mindörökre kérlel­hetetlen ellenségévé válik. Ezt tart­ja a ta­pasztalat. A jegyzői pályán jelenleg a jegyzősegédek helyzete a legrosszabb, mert állásuk sem nálunk, de legtöbbnyire az egész országban rendszere­sítve nincsen, úgyszintén soká kell várakozniok, míg számos évek során át jegyzőkké lesznek megválasztva, ennélfogva már­is nagyban észlel­hető, hogy a várakozásban kedvét elveszítette és inkább más pályára lép s így jövőjét előbb biztosíthatja, miért is már alig van elegendő szakképzett segédjegyző, úgyszintén : Az összes jegyzők olyannyira vannak irodai teendőkkel tulkalmazva, miért is munkaerő hiá­nyában nem­sokára súlyos felelősséggel járó fel­adatuk teljesítésére képtelenek lesznek, de ezen bajnál most már némi vigaszul szolgálhat,a­misze­­rint felsőbbb hatóságaink kezdik már belátni a munkaerő hiányát, hogy a községi körjegyzők részére megfelelő munkaerőről szintén gondos­kodandó volna. Ha a szükséges munkaerő meg­adatni fog, a nagy­közönségnek és közügynek nagy előnyére lehet, mert ügyeiket a jegyzők gyorsabban, nagyobb figyelemmel s talán ponto­sabban is végezhetik, mert rengeteg teendők által olyannyira vannak elhalmozva, hogy egyesek jogos kérelmeit s ügyének elintézését elmulasztja, attól elkésik, ami által esetleges anyagi károkat okoz, de miként számtalanszor előfordul, hogy fegyelminek, esetleg hivatalvesztésnek néz eleje, nem bűnös hanyagság, hanem p­izikai képtelen­ség miatt, miért is a jelenlegi közigazgatási ba­jokon és hiányokon nem a még bekövetkez­ődő államosítás segíthet, hanem a sürgősen igényelt munkaerő megadása, mert szaporodott munkaerő­vel keresztülvitt czélszerű munkabeosztás által előállott több idővel , kevesebb teherrel a köz­­igazgatási ügyek­ gyorsabban, körültekintőbben és pontosabban lesznek majd elintézhetők. TÁVIRATOK. A „Fala Am­agyarorüsÉg*" áradati táviratai. A nemzeti párt értekezlete. Budapest, szept. 5. (A F­­er. táv.) Nagy várakozással néztek a nemzeti párt tegnapi érte­kezlete elé, melyen a párt a kiegyezés kérdése iránt való magatartását tárta föl. Délután 5 órakor már csaknem teljes szám­ban együtt volt a nemzeti párt a Kálvin­ téri klubhelyiségben. A vezér Apponyi Albert gróf, ki csak délben érkezett a fővárosba, szintén jelen volt az értekezleten. Horánszky Nándor elnök nyitotta meg rö­vid beszéddel a tanácskozást, üdvözölvén a párt tagjait. Több apró bejelentés után rátértek a Polónyi-Berzeviczy afférre. Többek hozzászólása után a párt kimondotta, hogy Berzeviczy alel­­nök eljárását Polyányival szemben helyteleníti. Ezután Apponyi hogy a párt erkölcsileg gróf szólott, Kijelenti, nincs lekötve, mert a Üzlet-át­helyezés. Van szerencsém a n­ é. közönség becses tudomására hozni, hogy KÉSZ FÉRFI-RUHA és SZABÓ-ÜZLETEMET, mely eddig főutct a 40. Kemény-féle házban volt, most a túloldalon, a vármegye palotában az újonnan átalakított és csinosan berendezett üzlethelyiségbe tettem át. Midőn eddigi becses bizalmáért megköszönve, kérem azt az uj helyiségben is részemre föntartani. Egyúttal ajánlom Felsőmagyarországon egyedül a legnagyobb raktáramat .A Fz őszi és téli idényre dúsan felszerelt Kész férfi- fiú- és gyermek­ruhákban valamint nagy raktáramat posztó- és gyapjúszövetekben melyekből méret utáni megrendelések saját műhelyemben a legújabb divat szerint a legolcsóbb árakon eszközölhetők. Különösen ajánlom óriási raktáron levő kész czélszerű ISKOLAI RUHÁIMAT FIUK RÉSZÉRE tartós és jó kelmékből jutányos árakon. Tisztelettel Feldmann Herman: Fő-utcza, megyeház-épület. 508 *2—4

Next