Felsőmagyarország, 1899. április-december (15. évfolyam, 84-293. szám)

1899-04-13 / 84. szám

előfizetési árak helyben házhoz hordva és vidékre posta szétküldés­sel: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr., egy hóra 1 frt. Egyes szám­ára helyben 4 krv vidéken 5 kr. Megjelenik a hétfői nap kivételével mindennap. XV. évfolyam. 84. sz. Csötörtök, április 13. felsőmagyarország KASSAI SZEMLE VV. C . 3713­0 Felelős szerkesztő: KRESZ JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kassa, főutcza 58. sz. J Mlid»t*«»k­olljnsab*a aaarlnt vetum­ok fal­­­ja kiadóhivataba n; és Budapesten, Bécsben, Páris, Berlin és Hamburgban levő hirdetési irodákban. ! JElőfizetések és a lap anyagi érdekeit illető küldemények a kiadóhivata­lzímére küldendők. A jelenkor magasztossága és komolysága. Kassa, április 12. (K.) Ne szaladjunk olyan nagyon! Az ob­strukczió által ütött visszamaradást kipótolandó, az országgyűlési tárgyalások oly futárvonati gyorsasággal haladnak, és oly kevés ideig állanak egy-egy állomásnál, hogy Budapest fő-fő állomá­sán alig képesek kalauzaival szót váltani a fő­­­város napilapjai, a kisebb állomásoknak pedig csak fütyül. Hát most az egyszer hagyjuk futni, s habár tegnap tárgyalták is azt, amit mi itt ma akarunk tárgyalni, nem oly régen történt Budapesten, hogy hozzá ne szólhatnánk ma Kas­sán! A helybeli lapokkal akarni ujjat húzni, egy kissé talán nagyzási hóbort is. Ami dróton jöhet, az adható akkor nap, de ami csak szárnyas ke­réken jár, az eléggé élvezhető még másnap is. A kultuszminiszteri tárcza tárgyalása alatt ugyanis szó fordult a művészetről is, az orvosi szakmáról is. Volt alkalma Wlassics Gyulának, hogy jámbor óhajtásokat halljon, de pénzt nem adott hozzá senki. A művészetért nagy a lelke­sedés és emelnék az égbe, ahol talán nem is lenne rosszabb dolga, mert a szellemet nem zsib­­basztaná meg az anyagi gond, hanem itt a föl­dön. s­z­­orť* mpllA l/pmupr­­a kell állítani csupa fényes fogatokkal és ragyogó ék­szerekkel, festék is akadva hozzá elég. Hát amint látszik ott, ahol testre kell áldozni, van pénz, csak éppen, hogy a szellemb­e nem telik. A park­­klubbok, női kaszinók élő díszpéldányai nem­igen panaszkodhatnak, hogy föl ne lennének karolva, hanem a műcsarnokok lakóinak legtöbbje, pet­­rezselmet árul. Azokra a pénztulajdonosokra kellene tehát átvezetni a művészet­pártolás suggeszczióját, nem Wlassicsra, akinek magának is van belőle elég és nem annyira a pingáló meg faragó, hanem a vá­sárló publikum műérzékének emelésére kellene vetni egy kissé nagyobb gondot. Én nem hiszem, hogy kisebb hasznára lenne egy előkelő, művé­szet­pártoló társaság megalakulása a hazára nézve, mint akár egy park-klubb akár egy női kaszinó, hanem sajnos, ez nem igen bír annyi alkotási ingerrel, mint egy heves pillantás egy pár villogó szemből, töri a fejét azon, hogy lehessen magántanárrá. A publikum manapság a fővárosban csakis ma­gántanárokra utazik. A czimek bölcs korszakában tengünk-lengünk! A nyár a polgár királyi tanácsos, a nemes ur kamarás, a főnemes ur valóságos belső titkos tanácsos, a doktor magántanár kell, hogy legyen! E nélkül manapság senki se kur­janthatja el magát, hogy : ki a legény a csár­dában ?! Czim, rang, szemfényvesztés, külsőség, 1 mis, deréig hamis haj, festék, talmi ékszer a jeien korS karakterisztikája.­­ És a magántanársághoz vájjon má­ i valami kitünés a gyógy-­ fölismerésében ? Talán valai ség a pálya iránt és odaa éi. gyógykezelése körül sz lálás nagy betegek kigyó hogy! Hiszen ezek apró értékek. Van is most­am­ Ez a parlamenti kiabálás, kiáltó szó a pusz­is ma szép termet, mik*­­tában ! A gyorsírók leírják ugyan, a lapok köz­t na egészséges üde szin, mik­lik ugyan a lelkes beszédeket és a miniszterek [ is ma benső érték, mikor van hazafias érzelmektől áthatott válaszait, hanem ha í és a külső átalakításra ezer féle a magyar művészek ezeknek az igéknek testté kellene a magámanársághoz orvot levését várják, az álluk ugyan fölkopik. Nem valami briiliápsak­­ v­ yvunk a köz — 1 *-'*<c* Czikk kell! Mű nyelven „lenyomat ma az orvosi fakultáus fő feladat-MegiöltírfetfiZ halottakkal egy jf ungíllVLunuwh acuuwijaa »•* «•« ~ * — j ------Or­o­j­a. "Ok. " ”* # ' w ^ lobban tengesse és lengesse. Meg is igerte *aiar,^egym­ást eszi, hanem az­ ország többi részé or­o* , , i_____ _ a ' '* ~ ' a kultuszminiszter, hogy a könyör képvásárlások megeresztett gyeplőit rövidebbre fogja, mert nem arra­ való az állam pénze, hogy azzal művészeket az éhhaláltól mentegessen. Hanem azért csak veri lelkes Hock János a vasat és a művészet emelé­sét, terjesztését szorgalmazza. Vájjon a helyett nem jobb lenne egy kis műpártoló társadalomról gondoskodni. Látom, hogy a húsból épült és forró vérrel bíró eleven szobrok meglehetős kelendőségnek örvendenek, azokból a palotákból, melyek Budapesten az­­ok tekintetében Hortobágy ! Valóságosan egy kultur­nemzethez illő álla­pot, mikor egy orvos évi fizetése háromszáz tíz piczulás forint, és egy vizit kerekszám harmincz krajczár. Ezért ugyan érdemes volt 12 évig ta­nulni, egy kis vagyont a tudomány instruálásába invesztigálni, nagy épületben nagy tanárok hosszú óráit hallgatni s az egyetemből még hosszabb orral, a harmincz krajczáros életpályára kisétálni. Megy tehát, aki tud, egymás örömére és az egy­más nyakára a városokba, akinek pedig van ilyen élő szobrok számára épültek, egy megle- még hitele Budapesten a szabóknál, susztereknél, hetes­­ terjedelmű művészeti várost lehetne össze­ vendéglősöknél, minimáliknál, az ott marad, és lesz soha ! A l’ Na bizony! Miért éppen az orvosi kar ma­radna el a külsőségek kultuszától ? Ami pedig ha így megy, megérhetjük még, hogy lenyomattal és nyomdafestékkel fognak gyógyítani! De hát­ mindezekre a kormán­y fgyelmét még csak föl se­­ hívjuk. Korazellé STezT^Amint hogy megszületett, végig kell taposnia az életet neki is ! Majd csak elpatkol egyszer és le fogja járni magát mint minden ! Művészet kell műpártolás nélkül, lelkiisme­retes, humánus orvosi kar, a lelkiismeret értéké­nek megbecsülése nélkül A mai világ jelszava J Bús dal. Csereháton hideg szellő faj­dogál Szegény szivem ! de bajba is jutottál. Megcsalt téged, kijátszott a szerelem. Nincs jó napod, csak felhő jár egeden. Csereháton záporeső ömledez Mennék én, de mihaszna, ha nincs kihez ? Záporeső énnekem gáz nem lenne. Csak lennék egy igazi, hű kebelre. Cserehátról egy szép lány azt üzente: Mért van nekem oly nagy bú a szivembe ? Megmondanám, de mikor azt nem lehet­•• Bánat felhő födi az én egemet! Gömöri­ Rafael élete és munkái. Irta és vetítések kíséretében a tanári­ körben felolvasta: Crreguss Imre. (Folytatás.) Ismeretesebb képe a Pitti palotában lévő­ „Ma­donna del Sedia“, e képnek első vázlatos rajza az Alba család számára készült Madonna kép vázlatának szegélyére van rajzolva mint annak természetes foly­tatása köralakban, alig érthető, ha­gyan keletkezhetett az a monda, hogy Rafael e képet egy hordón keresz­tül látta volna a természetben, miután e képen min­den legkisebb vonás az öntudatos alakítás eredménye semmi sem a véletlen körülménye, a legtisztább har­­mónia anélkül, hogy a valószínűség látszatából bármit veszítene. E képe ismeretessé lett az egész művelt világban, de a Pitti palotában lévő eredeti kép tete­mesen felülmúlja az összes másolatokat. Hasonló kör­alakban, de nem oly elterjedt a „Madonna a Gyertya­tartókkal“, ez ellentétben a Sédia féle Madonnával, az emberileg gyermeteg Jézus daczára, ünnepélyesebb a jobbra-balra égő viaszk gyertyákkal előtűnő angyal­kák az áhitat hatását még emelik. II. Gyula pápa idejében készültek az első réz­metszetek Rafael képei után. Márk Antonio Raymondi, kit előbb Dürer Albert foglalkoztatott, most Rafael szolgálatába állott, vésőjének köszönhetjük, hogy sok oly Rafael féle munkáról van tudomásunk, amely már megsemmisült eredetiben vagy pedig más formában jutott a nyilvánosság elé. Térjünk most vissza a fő­munkára, a vatikáni termek díszítésére ; a következő terem Heliodorus szíriai hadvezér után nyerte el neve­megerősödik. A következő képen a pápa nem jelenik meg, mint néző, hanem mint történelmi szereplő fő­személy első Leo a nagy, Attilát rábírja, hogy Róma alól elvonuljon. Hátul a tájképen látni a Coror-W^­­­■ egy régi római vízvezeték boltíveit, a Monte-­Vránon égő tanyák jelzik a könyörtelen ellenség útját, vad tolongásban tört elő a hun lovas csapat, míg a pápa előkelő nyugalommal lovagol kevés bíbornok kísére­tében a barbárok elé. Szinte látni véljük a pápa ajkainak mozgását, midőn Attila lelkére beszél, ami azonban a félelmest megfélemlíti, hogy lovát önkénytelenül visszafordítja, az a pápa felett lebegő égi látomány. Szent Péter és szent Pál kivont kardjai rettentik és bírják vissza­térésre a hódítót, ezen pompás kép, mely az egyház­­vagyon­­ megvédését fejezi ki a rábeszélés és mennyei­zését, mert Rafael képe ennek a jeruzsálemi templom- tekintély segélyével, m­ég II. Gyula pápa idejében­ből való kiűzetését ábrázolja, amint ez a Makkabeusok [ kezdetett meg, de a pápa, ki a képen ábrázolva van _ _ _ —» IT /I 1 _ i­f­H­L­n­TVT V» A pri K­r­ I Cl7 O . II. könyvének II. fejezetében le van írva. Ellenállhatatlan hévvel tiporja földre a két an­gyal által kisért mennyai lovag a templom rablót, izgatottan tolong a tömeg, mely szemtanúja a csodás jelenetnek, előtérben egész nyugodt csoport foglal helyet, mely által a kép tulajdonképeni jelentőségét nyeri, ugyanis II. Gyula pápa a velenczeiektől nagy földterületet hódított és lelkében égett a vágy, hogy a francziákat is kiűzhesse Olaszhonból és itt e képen a pápa szemlélheti az egyház felszabadítását ellensé­geitől m­ennyei hatalom által, a pápai széket hordozó alak némelyek szerint Mark Antonio Raymondi, de feltűnően hasonlít Dürer Albert nagy hazánkfiához, aki sajnos, mint nagy német művész halt meg s ki Rafaelnek aquarell festékkel készített arczképét megküldte, a mellette lévő alak Petrus de Folcariis pápai kamarás. E képhez méltón csatlakozik még egy fal­fest­már II. Gyula utódjának, a Medičiek házából szár­mazó X. Leónak arczvonásait viseli. A Stanza del Heliodoró képei általában színesebb és erőteljesebb jellegűek, mint a Szegnatura terem díszítései. A termeket összekötő csarnokban szent Péternek a börtönből való kiszabadulását ábrázoló képet festett, e kép tárgyának megválasztásában azon körülmény volt befolyással, hogy Giovanni Medici kardinális a ravenai csata alkalmával a francziák által elfogatott és kiszabadulását szintén csodás kö­rülményeknek és bámulatos szerencséjének köszönhette. A boltíveket az ó­testamentomból merített 4 jelenet ékíti: „Izsák áldozata“, az „Ur az égő csipkebokor­ban“, „Noának az Ur megjelenik“ és „Jákob álma“. 1514-ben a Heliodorusz szoba teljesen be volt fejezve és annak befejezése után Rafael számos más kisebb feladat megoldásával jön elfoglalva. A franczia király meghívta őt udvarához, ezen t a ívvjLin­üti in­citvu voc* c5«7 - — —­ — — v meny, r.*mely a Bolszénai misét ábrázolja, hol a kétkedő­­ ajánlatot azonban Rafael el nem fogadta, miután X. tömeg ámulva látja a vérző ostyát s ez által hitében Leó pápánál állása teljesen biztosítva volt, szoros

Next