Felvidéki Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-102. szám)

1884-01-01 / 1. szám

­érint a bizottsági tagok száma a m. ügyminiszterium 70296. sz. helybenhagyó szavával 104-re emeltetett- ennek m­­egfe­­lelőleg a megmaradt 22 tagnak 3 évre való ki­egészítéséül ez­úttal minden városnegyedre egy­­egy bizottsági tagi és a kilépett 22 tag helyett 26 tagnak 6 évre s így ez idő szerint 30 bizott­sági tag helyének törvényszerű választás ut­áni betöltése elhatároztatott, és pedig az L, II. s III. városnegyedben egyenként 8, a IV. negyed­ben 6 bizottsági tag választandó, kik közül a leg­kevesebb szavazatot nyert 4 bizottsági tag, és pedig kerületenként 1—1 tag három év múlva sorsolás mellőzésével a bizotságból kilépni fog. Választási határnapul és helyéül 1884. évi január hó 3-a a társalgási egylet (Cas.) nagyter­me kitüzetik, hol a fentebbi napon a válasz­tás minden egyes választó kerületre nézve kü­lön kijelölt helyen fog az illető választási bi­zottság működése mellett megtartatni. A választás vezetésére kiküldettek: az I. negyedre Megay Adolf elnöknek s Pocsátka Károly elnökhelyettesnek , a II. negyedre Benczúr Géza elnöknek Maléter Vilmos elnökhelyettesnek , a III. negyedre Béky Sámuel elnöknek s Sztudinka Gyula elnökhelyettesnek; a IV. negyedre Bélay Róbert elnöknek Maurer Rezső elnök­helyettesnek. A választás az 1870. évi XLII. t. sz. 33. §. értelmében a szavazó nevének s lakhelyé­nek nyilvános feljegyzése mellett személyesen beadott szavazatlapok által történik, s hogy a választás reggeli 8 órakor kezdődik és esti 6 órakor végződik, mely határidőn túl szava­zatot elfogadni nem szabad. Az 1884. évre igazolt és városnegyedekbe beosztott választók névsora tájékozás végett e város polgármesteri hivatalban a szokott hi­vatalos órákban közszemlére kitétetett.“ Felkéretnek tehát a tisztelt választó­polgárok, hogy csütörtök 1. hó 3-án a nagy casinoban megjelenni, ott a szavazó czédu­­lákat átvenni és a szavazáshoz hozzájárulni szíveskedjenek. s s Karczolatok. És így ismét egy szökőévbe szöktünk volna bele Vájjon ez a szökő­év fog-e velünk csupán tova szökni örömeinkkel és fájdalmainkkal együtt, meg­­toldván a szerencsés vagy szerencsétlen napok sorát egyszel, vagy pedig a tavali szökések számát fogják e szaporítani többé vagy kevésbé tisztelt polgártár­saink, különféle néven nevezendő deficitek hátraha­gyásával ? Mert, hogy a szökő­években mintegy mániává válik a szökés, erről a történelem tes legjobb tanú­bizonyságot. Tekintsük csak a jelen századot! 1800-ban győzedelmeskedett Bonaparte Maren változatosság szín, alak és nagyság tekintetében, a parányi kolibri és óriási titán rózsák bíbor, holló, vad-galambszín arany vagy hófehér lepelben kápráz­tatják a szemeket; hát még az exotikus növények bűvös csillogása ; mily elragadó látványt nyújt a pa­radicsomi kigyóbőr, az óczeán hullámainak igéző színjátéka, a drága­köveknek ragyogása elsápad e felséges tünemény előtt. A virág csoportok közt egy roppant nagyságú rézsodrony kálit emelkedik ki, száz meg száz zenélő madaraival melynek tetejében trónol az örök fogságra ítélt királyi csalogány család. De van itt még több látni való is, mit nem a kertészet, de a képzőművészet hozott létre, egy-egy szép mell- vagy életnagyságú szobor, itt egy csinta­lan faun, ott egy játszó nimfa, a balzsamos Hygea, Aeskuiap, Hippokrates fenséges alakjai, a kert gazdá­jának és orvosának védistenei csoportosulnak ; a Köz­pontban pedig a világ leghatalmasabb ura Krónosz, az öreg Saturnus, az idő, a napórával, mely verő­­fényben minden mesterséges gépszerkezetnél ponto­sabban jelzi a nap haladását; feltűnik ott egy nyá­jas anyaszobor is, midőn először mutatja be lányká­jának a gyönyörű kertet, ki a bámulat elragadtatá­sában összecsapja kis kezeit; a kert ajtajánál egy fedeles fülkében egy remek női szobor magaslik, nya­kig beburkolt bőrredezetü ruhában gömbölyű tagok­kal, eszményien fenséges ó görög arcz­éllel, melynél szebbet a bécsi Belveder, Ambróziánum és nemzeti múzeum gipszutánzatai közt sem találtam, mytholo­­giai jelvény ugyan nincs rajta, deli erőteljes alakja Pomonára, de távolba néző tekintete a jövő rejtélye­in tűnődő egyiptomi sphynxre emlékeztet; hát nem megfejthetetlen titok e a bölcsész előtt az élet és halál czélja? E szobrot meg lehetett volna őrizni a jövő idők számára, ha a roskatag fedelet egy pár oszloppal megerősítik, de a jelenlegi tulajdonos vagy bérlő nem sokat törődik vele, közönyösen elnézte, hogy a tető­zet a földre zuhanván a becses szobrot is maga alá temesse ; ez megsérült ugyan, de el nem törött, még most is a porban hever­szenyesen, elcsúfítva mint egy ledöntött isteni bálvány. A kassai muzeum­ szá­mára kellene megszerezni, m­ig egészen el nem pusztul. (Folyt, köv.) nellett, a szökésre tehát m­nt I. Napoleon a fran­­cziák császárja utal i­­autatott, minek következtében számtalan respublikánus szökött meg Párisból. 1808-ban szökött meg I. Napóleon elől IV. Ká­roly és VII. Ferdinánd spanyol király, — Murat elől a nápolyi király, de viszont Wellington elől a francziák Portugálból. 1812-ben Moszka felgyújtása után a Bereszinán keresztül szöktek haza a francziák. 1816-ban már maga Napoleon szeretett volna szökni szent Ilona szigetéről, de nem tehette. 1820-ban Spanyolhonban volt insurrectio, Ná­polyban forradalom, Portugálban felkelés — szökés tehát quantum satis. 1824-ben Bolivar felszabadította Dél-Amerikát, Ayacuchonál végkép megverte a spanyol királyi sere­geket ; ezek tehát szöktek a merre csak lehetett. 1828-ban az oroszok verekedtek a törökökkel, ekkor is volt elég szökés. 1832-ben Németországban mozgalmak, Antwer­pent a belgák számára elfoglalták a francziák, Len­­gyelország alkotmánya eltöröltetett, Mehemed Ali el­foglalta Szíriát, a szökésekben nem volt hiány. 1836-ban Wagner Richard született, kinek ze­néje elől később szöktek az idegesek. 1840-ben az angolok és chinaiak közt kitört az ópiumháború, Mehemed Alinak pedig abdzugolni kel­lett Szíriából és Candia szigetéről. 1844-ben lépett életbe az első villanydelejes táviró, s azóta meg lett nehezítve a sikkasztók, s egyébb gazficzkók szökése. 1848 a szökések netovábbja: Lajos Fülöpp Párisból szökik, Ferdinand és Metternich Bécsből, Pio nono Rómából, István nádor Budáról, ezeken kí­vül még ezerekre menő közönséges halandó. 1852-ben Lajos Napoleon mint III. Napoleon császárnak kikiáltatik, a respublikánusok pedig szöknek. 1856-ban Heine költő meghalálozván, lelke az Elysiumba szökik. 1860-ban olasz szabadságharcz Garibaldi alatt, a nápolyi király, II. Ferencz Gaetába szökik. 1864-ben az osztrák-porosz hadak elfoglalják Schleswig-Holsteint, szökésre elég alkalom. 1868-ban spanyol forradalom, Izabella királynő megszökik Madridból. 1872-ben a karlisták újra felkelnek Spanyol­honban, később azonban szökdösve menekülnek. 1876 ban Deák Ferencz lelke is megunja a földi nyomort és a mennyországba szökik. 1880-ban az orosz czár is szeretett volna szökni a téli palotából, midőn ott a nihilisták robbanást csi­náltak, — de még a birmai herczegek is, kiket csá­szárjuk mindegyig legyilkoltatott. Képzelhetni mennyi szökés lesz 1884-ben csu­pán Kassáról, miután itt már tavai fogtak hozzá : egy ügyvéd és egy kereskedő tettleg megszökött, egy halálra ítélt fogoly pedig megkisérlette a szökést. H­i­r­e­k. Buprestis. _ Megrendítő gyászhir futotta be a város: foeczember 29-én reggel, Mater Salesia, a sz. Orso­lyáról czimzett női zárda helyettes főnöknője és is­kola igazgatónő rövid szenvedés után nevezett nap hajnalán jobb létre szenderült. Az általános tisztelet és hódolatnak örvendő de­rék hölgy a leányoktatás és nevelés terén, mely ma­gasztos hivatásnak egész életét szentelé, hervadatlan érdemeket szerzett magának és a kassai női zárda magasabb leánynevelő intézete neki köszönhető fel­virágoztatását. Fáradhatlan buzgalom, ernyedetlen kitartás, anyai szeretettel párosult humánus bánás­mód, a gyermekek iránti gyöngéd érzelem, előzé­kenység, udvariasság jellemezték fenkölt szellemét magas műveltségét. Jótékony keze és szive titokban úgy mint nyilván működött, s számtalan szegény és árva leány áldhatja porait, a­kik közbenjárása folytán nem csak ingyen oktatást, de élelmezést és nevelte­tést is nyertek. Daczára annak, hogy születését te­kintve nem volt magyar, annyira meghonosodott ná­­lunk, hogy igazi hazafias szellemben vezető leánynö­­vendékeinek neveltetését. Paedagogiai működése a legmagasabb körökben is elismerésre talált és ő Felsége ittléte alkalmával személyesen fejeze ki meg­elégedését. Az egész város által gyászolt hölgy vallásos buzgóságának esett áldozatul, ő ugyanis miután egész este fáradozott a karácsonyfa felállítása körül élemedett kora és gyenge egészsége daczára részt vett az éjfél misén, ekkor hült át annyira, hogy következő nap már nagy mértékben tört ki rajta a tüdő és mell­hártya lob. Temetése deczem­ber 31-én tartatott általános részvét mellett; a város összes intelligentiája főpapok tisztviselők, tanárok és nagyszámú hölgyközönség ad; meg neki az­ utolsó tiszteletet. A kassai sz. Orsolya rend apácza konventje a következő gyászjelentést adta ki : A Szent-Mihály védnöksége alatt levő kassa orsolyarendi apácza-konvent főnöknője, mater Alojzia, és az egész konvent szomorodott szívvel jelentik tisz­telendő Mater Mária Szalézia (A Jesu) Kis-Wiesen­dorfban született Halmer Anna, kartársnőjüknek 1 évig volt segédfőnöknőnek, 6 évig ház­ felügyelőnőnek 10 évig tanácsadónak, 35 évig leánynevelőintézet elöljárónak, 40 évig a nevelőintézetben mesternőnek, élete 66-ik, szerzetesi 43-ik évében, 1883. évi de­­czember hó 29-én, nehány napi szenvedés s a szent­ségek ájtatos felvétele után, tüdőlobban történt gyá­szos kimultát, A boldogultunk földi maradványai 1. évi de­­czember hava 31-én, délutáni 372 órakor, kísértet­tek ki végnyugalomra; az engesztelő szent­mise-ál­dozat pedig ugyanazon napon reggeli 9 órakor az apáczák templomában mutattatok be az Urnák. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Dicséretre méltó mozgalom. A kassai társalgási egylet választmánya dr Verédy Károly in­dítványát, mely szerint a nagy casinóban időről időre közérdekű felolvasások tartassanak, egyhangúlag el­fogadta, a három tagú bizottság: Juhász Mihály, dr Klupathy és dr Verédy, azonnal a budapesti írói kör­höz fordult, s máris bírjuk gróf Szécsen Antal, Pulszky Ferencz és Vámbéry Ármin ígéretét, mint a­kik a legszívesebben ajánlkoztak, hogy városunkat jelenlétükkel megtisztelik, felolvasásaikkal szeren­cséltetik. Különös öngyilkossági szándék. Deczember 30-án egy csonkakezü koldust kisértek be a rendőr­séghez, ki magát engelswaldi (Morva) illetőségű Schneiderka Andrásnak vallotta, s azon kérdésre, hogy miért jött ide koldulni, a következő feleletet adta: — Engelswald község engem nem akar eltar­tani, ki egészen munkaképtelen vagyok, nincs miből élnem s a legnagyobb nyomorral kellett küzdenem ; elhatároztam tehát, hogy véget vetek életemnek és addig megyek az előttem fekvő országúton, míg meg nem halok. Így kerültem Kassára egészen akaratla­nul és megyek még tovább is, míg lábaim bírnak. A kassai rendőrség azonban meg fogja Schmei­­derkát fordítani, hogy kénytelen legyen otthonába visszagyalogolni. Katona sorsolás. Január hó 10-én ejtezik meg a városházán az első korosztály kisorsolása. Sorsolás alá kerülnek az 1864-ben született egyének. Deil Jenő urat a kassai kereskedelmi és iparkamara titkárát Podolin város megválasztotta disz­polgárának. Gazdasági gép­ipar. Bauer Ignácz, a cse­mely völgyi gazdasági gépgyár derék műszaki vez­­tője jelenlegi állását elhagyja és a kromapach -her­nádi jó hírnévnek örvendő vasgyár igazgatóságá­nak meghívására ott a gazdasági gép­gyártást fogja szer­vezni. Ennek befejezése már pedig Debreczenben Bauer és társa ez ég alatt a krompach-hernádi vas­gyárban készült gépek kizárólagos árusítását az al­föld számára megindítani. A krompach-hernádi vas­gyár ezen újítás által csak öregbítette a vas- és gép­ipar terén eddig is élvezett tekintélyét s bizonyára hatalmas kelendőségnek fognak örvendeni gazdasági gépei, mert a vevő közönségnek bizalmát nagyban fogja növelni, hogy a műszaki vezetéssel Bauer urat bízta meg. Sertés­lopás. Ez ily tájban rendesen ismét­lődik, s miután a tolvajok tevékenysége a város egy bizonyos részére terjed, ezek bizonyosan mindig ugyanazok. Deczember 30-án éjjel feltöretett Stol­­lár Gyula gazd, tanár sertés ólja, s abból két barna­­szőrű hízott állatt lopatott el. A nyomozás azonnal meg lett indítva és a nyomok a Rozália hegy felé vezettek, ott azonban eltűntek, s így kétséges a tol­­vajok kipuhatolása. Nyilvános köszönet. A Karácsonyest alkal­mánál következő pénzösszegek, élelmiczikkek, játékok és ruhaneműek folytak be az árvahal és a kisded­­óvóintézet javára, alólnevezett nemeslelkü gyermek­­b ..-átok által, melyekért a jótékony nőegylet a sze­gény gyermekek nevében legmélyebb köszönetet nyilvánít, és pedig: készpénzben adományoztak : br. Schelb­é 15 frt, Ujházyné Zsófia, Lánczné Laura úr­nők és Kees lovag altábornagy ur egyenkint 10 frt, gr. Wandernáthné, báró Melczer Malvina és Geor­gina urhölgyek, Kohlmann Vilmos ur és N. N. egyen­kint 5 frt Molnár Mariska, Szirmay Janka urhöl­gyek, dr Kosztkáné, Répászky Mihályné, Ujháziné Teréz, Elischer Károly­né, Ocskayné Klára, Jakab Peterné, Biringerné, Jelenffy Józsefné, Sterkné Má­ria, Kólerné­ Schmidt Berta, Spirkoné Amália, Szak­­kayné Anna úrnők, Sztudinka Gyula, Szirmay Sán­dor, Bauernebel N. J. H. főtiszt Sz­abad, Vandra­­csek és Mayor kanonok urak egyenkint 2 Irt. — Pausz Tivadarné és Elischer Etelka úrnők, egyen­kint 1 frt 50 kr. Habódy-Rétayné Alexandra, An­­talné Lina, dr Földyné, Moskovitsné Mária, Spiel­­manné­ Schneider Ágosta, Marton Gáborné úrnők, és Maurer Adolf ur egyenkint 1 frt. — és Erick Le­­ontine,urhölgy 50 kr. Élelmiczikkek, játékok, könyvek és ruhanemű­­eket adományoztak : gr. Szirmaynó, gr. Wander­­náthné, dr Offenheimerné, Bonchardtné, Pausz Tival­darné, Docskalikné Józsefina, Hlavácsné, Szekerákné Teréz, Spielmanné Agosta, Dcskayné Klára, Kloczkó Jánosné, Kuhlmanné-Pollák Paulina, id. Halykóné Teréz, Berzeviczy Egidné, Aranyossy Gézáné, br. Melczer testvérek, Soos Róza úrhölgyek, id. Novelly Sándor, if. Várkoly János, Kemény Lajos, Jermy Károly, Laszner J. Lipót, Beller Károly, Maurer Rezső és János, Záhr és Szakhmáry, Bródy Fülöp, Árvay N. Eiben Ferencz, Kuhlmann Nándor, Po­­csatkó Viktor, Eschwig Ede, Quirsfeld Károly, Han­­zer Antal és Szégner honvédkapitány úr; hálás kö­szönet mindenkinek valamint a kassai és csányi mű­­malmi és a kassai kereskedelmi gőzmalmi t. igazga­tóságnak lisztért, és végre a helybeli lapok t. szer­kesztőségeinek a mindenkori készséges és ingyen hirdetményekért. A kassai jót. nőegylet elnöksége. A f. h­ó 29- én Schalkház szálló földszinti he­lyiségében megtartott izr. nőegyleti tánczestély nem volt oly látogatott, mint az előző években, de a­mi a hangulatot illeti, kedélyessége által jóval felül­múlta elődeit. A tánczot reggeli 5 óráig legnagyobb animóval járták, daczára annak, hogy Rácz Jani ze­néjével legkevésbé sem iparkodott azt előmozdítani A négyesekkel 32 pár tánczolta. A baranyai tisztet Bródyné, Dr Moskovicsné és Fuchsné, — kiket a rendezőség díszes virágbokré­tákkal tisztelt meg, — a legnagyobb szeretetremél-

Next