Felvidéki Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-101. szám)
1889-03-26 / 25. szám
XI. évfolyam Kassa, 1889. kedd, márczius 26. 25-ik szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal Malom-utcza 14. hová a Megjelen minden kedden es szombaton, Előfizetési Szerkesztő [Dr Hohenauer Ignácz. lapot illető minden közlemény czimzendő díj: egész évre 5 fit, fél évre 2 frt CO kr. negyed Hirdetések a legjtányosabb árak mellett vétetnek fel . a t Vr azím Kin- Laptulajdonos Hedry Bertalan. Bernovits Gusztáv könyvnyomdájában malom-utczi 14. evre I fit 2d Kr. agy szám a ki. y sz. alatt sajat hazában. Íjász ejetén ölte meg Egy sötét lap az élet könyvéből. (Vége.) Második este, előre tudva a támadást, melynek ki van téve, szemügyre vette a hevet. Észrevette, midőn a szállodába ért, hogy a szolga félálmosan kaput visszanyitván, meg sem nézte, ki kopogtatott. A házbeli szokások tehát semmit sem változtak Albertine meggyilkoltatása óta. Izidor szobája 2. számú volt. Miután az első emeletre feljött az ember, egy homályos folyosón kellett a szoba ajtajához jutni. Jobbra e folyosón volt egy igen kis szoba, mely 1. számmal volt jegyezve, s a 2. számtól csak egy közfal választotta el. E szoba nem foglalva. Szemközt a falba egy kis volt elkamara volt vágva, melyet fáskamrának használtak s lakat alatt zárva tartottak. Ennek ajtaja nagyon alacsony, fölül kerek s egy kis hosszukás ablakkal ellátott volt. Izidort ez éjjel kevésbé gyötörték a fájdalmak s a gyászos gondolatok. Mindenhez hozzászokik az ember. Másnap, a mint hazajött s kezébe vette kis kézi lámpáját, látott az övé mellett kikészítve egy másikat az illető szobakulcscsal együtt; az 1. szám kulcsa volt. A szobát tehát e nap folytán kivette valaki. Izidor sejtette, hogy ellensé gi a legjobb politika? Régi kérdés a politikában, hogy a nemzetek fönmaradását mi biztosíthatja jobban : a törvényekben biztosított és féltékenyen őrzött jogaik-e, vagy pedig nagyfokú anyagi jóléte? Aki szellemeskedni akar, azt válaszolja erre, hogy legjobb a kettő együtt, a modern nemzetgazdasági tanok jelszava azonban úgy szól, hogy akié a föld, azé a haza A birtok a valódi hatalom, s enélkül csak írott malaszt marad minden törvényben biztosított jog. Azért minden okos nemzet nemcsak arra törekszik, hogy a földbirtok saját fiainak kezén maradjon, de arra is, hogy a birtok mentés nagyobb értéket képviseljen, és így annál nagyobb hatalommal ruházza föl birtokosait. Magyarországon sokáig nem értették meg. A magyar birtokos osztály hozzá volt szokva a szabadságharcz előtti középkori állapotokhoz, mikor minden befektetés és minden bölcsesség nélkül lehetett gazdálkodni. A jobbágy megmunkálta a földet ingyen, adót meg nem kellett fizetni — miért törte volna magát a nemes ember? Talán, hogy kiviteli eszközök hiányában rengeteg sok gabonája a nyakán maradjon és a magtárakban dohosodjék? Mikor aztán az arany állapotoknak egyszerre vége lett, nagyon kevesen vették észre, hogy az új viszonyok új szokásokat, új irány követését teszik szükségessé. Fizetni kellett a munkaerőt, fizetni az adót, szóval komoran hozzá kellett volna látni, hogy a földbirtok jövedelmezősége ne függjön teljesen a véletlenségtől. Javítani kellett volna a talajt — arra való lett volna a földtehermentesítés utján a földbirtokos osztálynak juttatott sok száz millió, de bizony nagyon keveset fordítottak belőle arra az üdvös czélra. Ez volt az egyik óriási hiba. Jött utána egy másik. A szabaddá lett földbirtok után kivetette hálóit a nagy tőke. A bécsi földhitelintézet több száz milliót helyezett el a magyar fölbirtok osztály tagjainál és ez a pénz ismét nem a földbirtok javítására fordíttatott, hanem legnagyobb részt uzsora adósságokat fizettek ki belőle. Majd később fölállították a magyar földhitelintézetet, mint „hazafias“ vállalatot, s ez fönállása óta még újabb 160 millió forinttal árasztotta el a birtokos osztályt. Ez intézet alapszabályaiban, hiába keresnék azonban azt az igen fontos pontot, mely arról intézkedett hogy földbirtokos ember csak bizonyos meghatározott czélra kaphat kölcsönt, miként a kereskedelmi bankok elvül áldják föl, hogy náluk minden kölcsönnek egy megkötött üzleten kell alapulnia, s a legvagyonosabb gyárosnak sem adnak pénzt, mig egy benyújtott váltóval be nem bizonyítja, hogy őzon összeg értékéig a váltón efogadóképen szereplő nagykereskedőnek már árut adott át. A magyar földhitelintézet azonban ne vette ki. Hirtelen lefeküdt és várt. Nemsokára hazajött a ]. szám lakója. Izidor úgy tett, mintha aludnék. Vánkosa alá egy pisztolyt tett, melyre szükség esetében számított. Elmúlt egy óra, aztán kettő is. Csalódott volna? Csak ártatlan ember a szomszédja? Hanem e szomszéd nem aludt. Iz'dor, kinek érzékei a fenyegető veszély által lehető legélénkebbe lőnek fölcsigázva, jól hallotta, hogy szomszédja valóban nem alszik. Könnyű és nagyon lassú lépteket hallott a szomszéd szobában, néhány tompa hangot, amilyenek önkénytelen elröppennek az ember ajkaitól, s ha az idegen lefeküdt is ágyába, amit nagy óvatossággal cselekedett, folytonosan áthallatszott a nyugtalan test mozgása, mely izeg-mozog s megmegfordul az ágyban. Be lévén tanítva Gestral-tól s szemben állván e rejtélyes veszéllyel, melyről jól tudta, hogy őt fenyegeti, Izidor gyorsan elkészült. Föltéve, hogy a szomszéd csakugy* n a gyilkos, nem lelki küzdelmeit bizonyította-e hosszas ébrenlét s sikerbeni bizalmatlansága, s a csaknem physikai nehézség, mely megelőzi a bűn elkövetését ? Minden azon véleményben erősítette meg Izidort, hogy ez csakugyan a gyilkos. Ez ember, létre jött, hogy egy mióta Gestral azon némásodik gonosztettre törekszik, nem kockáztatott-e mindennap egy új lépést azon ütni, melyre titkos és rettenetes ellensége csalogatta? Mi különös legújabban mégis belátta, hogy a földbirtokra való kölcsönözéssel egy hazafias intézetnek nem arra kell tekinteni, hogy mentős több tőkét helyezzen el biztos helyre, mert az csak a földbirtok czéltalan eladósítására vezet. Egy hazafias intézetnek számolni kell a nemzeti jellem bizonyos gyengeségeivel, s elvül kellett volna már régen fölállítania, hogy elsősorban csakis azoknak ad kölcsönpénzt, akik a birtokokra fölvett pénzüket magába a birtokba fektetik be. Ezt biztosítani is lehetett volna, olyformán, mint ahogy a bankok teszik az épülőfélben lévő fővárosi házakkal: t. i. egyszerre szavazzák meg az egész kölcsönt, de abban az arányban fizetik ki, amint az építés elhaladásával bebizonyul, hogy a pénz csakugyan a kért czélra fordíttatott. A magyar földhitelintézet bár kissé késócskén, de végre mégis rájött, hogy a tőkének a földbirtokkal szemben is van módja bizonyos ellenőrzés gyakorlására, s legutóbbi közgyűlésén rálépett arra a térre, hogy ezentúl a meghatározott czéllal biró kölcsönök adására fektesse a fősulyt. Elhatározta ugyanis, hogy talajjavítási és vízszabályozási kölcsönöket fog közvetíteni, mégpedig a közvetített összeg Yg százalékáért, vagyis minden 800 frt. után 1 frt. közvetítési díjat számít fel magának. Kiköti azonban magának, hogy ez ügyletek számára volna tehát abban, hogy átlépte e ház küszöbét? De nem jött bizonyára meggondolatlanul, s nem fog hasonló módon elfutni Késlekedve cselekedett s nagyon is lassan engedte át magát a gyilkosság gondolatának, mely eszébe ötlött, megbűvelő melynek élvezete fokozódott, de melynek ellentállni a félelem ösztönözte őt. E kis szobában meggyőződhetett arról, hogy a bűn ténységes, sőt könnyű. Nem koczkáztatás lehetelső alkalommal, hogy valami véletlen mint akadályba ütközzék. Utolsó perczig visszatartóztathatta magát és visszavonulhatott. Igaz, hogy ha a munka végrehajtatott, már csak azon tény is, hogy e szobában a meggyilkolthoz közel lakott, végtelen veszélyt okozhatott neki , hanem a gyilkosság pereme után még több órája marad hátra az éjből s úgy intézkedhetik, hogy nyomtalan eltűnhessek. „Nem történik ma este, —szólt magában Izidor, — nagyon korán volna.“ Valóban nem történt semmi. A következő éjt hasonló várakozásban töltötte. Kiállta, mert, idegei rendkívül föl voltak csigázva. Egy óra felé, úgy tetszek neki, mintha valaki lábujjhegyen közelitve ajtajához s mintha a kulcsot megmozdítaná valaki a zárban A gyilkos, kétségkívül féh, hogy elárulta a zörej, mert eltávozott, s ezzel vége volt, az egésznek. Az utána való éjjel Izidor Szir fölött álmos volt, a mi természetes következénye a megelőző éjjeli virrasztásoknak s a csekély