Felvidéki Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-101. szám)

1889-01-26 / 8. szám

4-ik oldal. FELVIDÉKI KÖZLÖNY _________________8-ik szám. Árvapénztár rovancsoló bizottság : Novelly Sándor és Relay Robert. Az ipartanács rendes tagjaivá : Szakmáry Károly, Schirger Gusztáv, póttagok : Maurer Rezső, Krusóczky József, jegyző Madarász Béla. Egészségügyi bizottság: Pöszk­i Gyula vá­rosi mér­nök, Répászky Mihály építész és Me­­gay Gusztáv gyógyszerész. — Baleset. A múlt héten bizonyos Estok György a ki Gatyályon a Widder-féle gaz­dasági udvar előtt egy híd helyreállításánál munkálkodott, oly szerencsétlenül járt, hogy egy gerenda­ütés következtében, mely fe­jén találta, rögtön meghalt. Négy árvát ha­gyott hátra. — Rendőrbál. Kassa szab. kir. város ren­dőrei önsegélyző egyletü­k javára csütörtö­­kön 1889. évi február hó 7-én Docskalek sörcsarnokának­­ termében tánczmulatságot rendeznek. Belépti dij tetszés szerint. Kez­dete 8 órakor. Eltévedt agár. A kassai rendőrség tudat­ja, hogy október havában Barinka nevü korcs­­mároshoz egy fekete szőrű mellén fehér csil­laggal ellátott agár tévedt, a­hol a tulajdo­nos átveheti. — Galimathias. Hogy ha van Ilias, Ae­neis és Zrinyias, miért ne lehetne Galima­­thias. Schillernek egy dühös olvasója ugyanis nem birván megemészteni , összes müveinek tartalmát, azokat imigyen adta vissza: Don Carlos egyetlen fia lévén Tell Vilmos német császárnak, Spanyolországban beállott infan­­teristának Wallenstein tábornok seregében, a­hol is beleszeretett mostoha anyjába, Stuart Mária, született Turandot, s özvegy­ségre jutott Jean Aro’ba, ki mint orleansi szűz szenvedett vértanúi tűzhalált. Már azon a ponton állott, hogy őt messinai menyasszo­nyává tegye, midőn vérszomjas nagybátyja Alba herczeg útját állo­­ta, s a harang min­táját megbástyázva, Ibykus daruinak daczára a syraku­ai zsarnok mögé élesre fent gyilok­­kal sompolygott, hogy a szenvedő emberiség felszabaditása érdekében, mint búvár a kez­yü után ugorjék oroszlán, párducz, Soylla, Ca­­rybdis s más hasonló fenevadak közé. Fel­dühödve az emberi nem krokodilus fajzatá­­nak ennyi álnoksága fölött, mint Károly, velenczei Mór beállott Schiller haramjai közé, ellopta Polykrates halgyomrú gyűrűjét, agyonpuskázta Geszlert, fölakasztana Wal­lensteint, szerelmi bánatba fojtotta Toggen­­burgot, tengerbe ugrasztotta Fiespot, az inquisitiónak átadta II. Fülöpöt; azután Francziaországból Németországba vitorlázott, s eredeti spanyolviasz nevét Posa marquisra magyarosítván, Macedoni Vilmostól hosszú küzdelem után kieszközölte a gondolkodás szabadságát. _____ — Kassa sz. kir. város kapitányi hivatala részéről közhírré tétetik, miszerint az e hi­vatalnál levő, talált, lopott és elkobzott kü­lönféle gazdátlan tárgyaknak nyilvános árve­rés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek az e város udvarházában (kapitányi hivatal 21. számú szobában) leendő megtar­tására f. évi február hó 11. napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetett. — Hangverseny. Február hó 4-én hétfőn Kassán a Schalkház-szálloda nagytermében Bianchi Bianka cs. kir. udvari és kamaraéne­kesnő Radio Karolin bécsi zongoraművésznő közreműködésével hangversenyt rendez. A nagy művésznő ezen egyetlen hangversenye az előre eladott jegyekből ítélve egészen meg­telik díszes közönséggel és már előre mond­ható, hogy telt ház előtt fogja babérait aratni. A t. ez. közönség felkéretik az előjegyzett jegyeket legkésőbb január 28-ig Maurer Adolf könyvkereskedésében átvenni. — A ma. Ma nem az ifjak lesznek ön­gyilkosokká, hogy imádottjuk másé lett, de ti.­, apák, hogy leányuk senkié se lett.. Ma a mézeshetek miből állanak ? A vál­tók és adósságok kifizetéséből, kitáblázásából, betáblázásából. Próza, merő próza----­Ma nem a becsület a hitel alapja, de a kilátásban lévő­­ házasság. Ma nem azt kérdik : szeret, szereted ? de: hogy fizet ?... Ma a szerelmi házasság : r­a­b­­­l­á­s. Azt mondják rá, hogy bolond eset, ha mind­két fél szegény; ha a férfi gazdag azt, hogy különczködik. Hány férfi szégyeli be valam­i, hogy szerelemből nősült ? — Merkurius fia mint Nimród. A szepsi út verebei sze­mtelenül bele­csiripoltak az ifjú vaskereskedő szerelmi hangulatába néha olykor, a­miért ő elkeseredett ellensége lett a prózai madárvilágnak. Kapta tehát flóbert­­jét s a „magazinban“ töltött munkálkodásá­nak üres perczeiben vadászatot tartott téli verebekre (mert azok hangosabb torkuak mint a nyári jóllakottak). Persze ebben a rendőr mihamar meggátolta az ifjút, felvilágosítván őt arról, hogy tilosban vadászik, mivel vak dühétől elvadult golyója veréb helyett em­bert is találhat. A verebek ezentúl nyugod­tan konczertezhetnek, mert az ifjú dühét lecsillapitá a — §. — Elkobbzott mérleg. Czinner N. mészá­rostól egy mérleget koboztak el, mert a mér­legből minden kilónál 4 dekával kevesebb hús került ki a szakácsnők kosarába. A mér­legben egy darab már volt leragasztva (ez a praxis a mészárosoknál igen divatozik) a­mely négy dekát nyom, az egyik súly is 7 gram­mal kevesebbet nyomott. Czinner így okos­kodik, a húst a vevők 22 krajczárjával kérték tőlem, míg másutt drágábban adják, én ol­csóbban mértem . . . (de efféle módon !) Ez aztán élelmesség, a publikum is ki van elé­gítve, neki is jó, neki is haszon . . . — Sziklai Miklós kassai jutalomjátéka, ja­nuár 21-én, az anyagi sikert tekintve, egyi­ke volt a legfényesebbeknek. Adatott „Szín­házi képtelenség, ozima bohózat, s a szin­ház annyira megtelt, hogy ember ember há­tán állt. A közreműködők mindent elkövet­tek, hogy a közönséget szakadatlan derült hangulatban tartsák, s ez legtöbbet mulatott Tiszai Dezső (Nyúlási) bohókáin, midőn pá­holyban helyet foglalva fél méter hosszú lát­csővel tön trófás megjegyzéseket. Sziklai Dörmögi Fridolin szerepében aratott viha­ros tapsokat, mint pompás játéka által ki is érdemelt. Kassai színházi műsor. Ma szombaton „Kold­usdiák“ kedvelt operette; vasárnap „Notredamei harangozó“ Hugo Viktor drá­mája ; hétfőn Ferenczi József javára ,Par­lagi Jancsi“ népszínmű, kedden „Mukányi“. Premiere: F. hó 22 én „Drágffy Mária“ czimü dramolette, Rottenberg Márton fiatal író munkája adatott először. Első szárnypró­bálgatása volt ez, egy fiatal, tehetséges vers­írónak, s mint ilyen elismerésben is része­sült a közönség részéről. Meséje ez: Drág­ffy Mária szerelmes gyámatyja Drágffy vajda apródjába Lászlóba, mi tudomására jutván a zsarnok Drágffynak, ez elűzi Lászlót udvará­ból. Máriát a maga nejévé akarta tenni Drágffy a leány irtózott e gondolattól, zár­dába meg s ott akarja tölteni életét. László álruhában mint prior meglátogatja Máriát, s kitudja tőle, hogy Lászlót még mindig szereti, erre megismerteti magát előtte; sze­relmi turbékolásukat Drágffy jöttének hire szakítja félbe, a ki csakugyan meglő, Lász­lót, deákja árulása folytán ott leli Mária cellájában s vasra akarja veretni. Ekkor ott terem a király s a szerető párt össze­adja, Drágffyt, a zsarnokot elcsapja hiva­talából s Lászlót teszi vajdává jutalmául annak, hogy László a keresztes háborúban, a Tábor hegyén egy ellenséges lándzsától menté meg. A darab gyengesége a sok monológban és szerkezeti hibáiban rejlik. Látszik, hogy szer­zőnek fogalma sincsen a középkori zárdai életről. Akkor oly szigorú volt a clausura, hogy női zárdába be nem bocsátottak férfit, még papot sem. Ezek csak az elfogadó te­remben, rács mögött értekezhettek az apá­­czákkal. A növendékek pedig még ezeknél is szigorúbban őriztettek. Gyóntatni csak a tem­plomban vagy kivételesen, rác­csal elkülönített szobában lehet. Azon eset pedig épenséggel elő nem fordulhatott, hogy egy növendék egy férfit cellájában elrejtsen. Ilyen mókák csak operettekben járják, drámában, történeti színezetű drámában ilyet megírni valóságos merénylet. Olvasva a darab, sokkal élvezhetőbb­ a lí­­rai elem, a dallamos, csiszolt jambusok, a szép hasonlatok, olvasva kedvesek. Nyelve­zete helyenként szinte drámai. A darab sikerén a szereplők derekasan működtek közre. Arday (Mária ) Morvát (László) többször megtapsoltattak. Beődyné a priornét, Beődy Drágfyt játszta dicséretesen. Andrásy Petákja megért egy i­eze tallért. Szerzőt a lámpák elé hívták. Hírek a szomszédból- Zemplén Sárospatakról írják lapunknak . A budapesti egyetemi ifjúság megbízásából Pa­­taky Emil joghallgató érkezett Sárospatak­ra. A vasúttól az ifjúság zeneszó mellett kí­sérte a főiskolába. A kiküldött legelőször is az akadémia tanárait kereste fel, a­kik­nek pártfogását kikérte. A tanárok örömmel fogadták a budapesti ifjúság által megindí­tott mozgalmat. A délután tartott közgyűlés elfogadta minden vita nélkül az előzetes értekezleten megállapított pontokat, a­me­lyek szerint a közgyűlés szívvel-lélekkel csatlakozik a budapesti egyetem polgárai által megindított ama mozgalomhoz, mely az országgyűlési tárgyalás alatt álló véderő­­törvényjavaslat ellen irányul. Állandó bizot­tságot választ, mely Csik Dániel elnöklete alatt 15 tagból áll. A bizottság feladata, az ö­szeköttetést Sárospatak és a központ kö­zött fenntartani. A január 27-én tartandó országos nagygyűlésre képviselőkül: Lükő László, Vé­key Zoltán, Mezőssy Béla, Szik­­szay András, Tüdős István küldetnek ki.. — E gyűlés alelnöki állására a sárospataki if­júság maga kebeléből Lükő Lászlót választ­­ja ; szónoklat tartásával pedig Mezőssy Bé­lát bízza, meg. Aláírási, iv bocsáttatik, me­lyen a felirat ez: „mi alulírottak ,becsület­­s­avunkna fogadjuk, hogy azon esetben,,, ha a tiszti vizsga letevése magyar nyelven, nem engedélyeztetik, tiszti vizsgát nem téve,, in­kább két évig szolgálnak.“ A gyűlés, me­lyen a résztvevők száma 500-ra volt tehető ellent­ondás nélkül irta alá tömegek aa e ki­bocsátott iveket. Sárospatak független érzel­mű polgárai elhatározták, hogy szintén részt vesznek e mozgalomban. A sárospataki honleányoknál is n­incs viszhangra talált e lelkesedés és igen valószínű, hogy e ma­gyar város néhány derék hölgye a vigadó nagy töm­ének karzatáról fogja szemlélni az ifjúság lelkes tüntetését. Letart utatott kivándorlók: Girmán Péter és Ternaso György tőketerebesi ille­tőségű egyének Amerikába akartak kiván­dorolni s e végből folyó hó 21-én S.-A.-Ujj­­helybe jöttek. A városi rendőrség figyelem­mel kisérte őket, s midőn a vasúti pénztár­nál jegyet váltandók megjelentek, tározójuk­ban a kivándorlást közvetítő ügynökök is­mert igazolványai vétetvén és­­re, letartóz­tattak és a hatóságnak átadattak. — Lemondott állásáról. Mezei Gyula lad­­móczi helyettes körjegyző f. hó 22-én állá­sáról lemondott. — Buday Zádor, az V. kerületi kultúr­mérnöki hivatal egyik mérnöke Budapestről székhelyére S.-A.-Ujhelybe visszaérkezett. — Családfa jóváhagyás. Nagylányai és vásárosnaményi Lónyai Ele­mér bigrogolaszi közbirtokosnak, a vármegye alispánja által igazolt családfája a r­. kir. belügyminiszté­rium által jóváhagyási záradékkal el láttatott. — Benyovszky Ernő, segéd­jegyző a jegy­zői vizsga letételéért folyamodván kérelmé­vel az 1883. évi I. törvényczikk 6 §-a ér­telmében a vármegye alispánja által elutasit­­tatott.­­ Marha tüdővész. A Sandalon uralgó marha tüdővésznek kiirtása, s igy a várme­gye nagyszámú és igen értékes törzstenyész­­déinek, valamint a községek állatállománya­­nyának a végtelen ragályos s pusztító tüdő­vész elhurczolása elleni megvédése érdeké­ben, a vármegye közgazdasági előadóval a járási főszolgabíróval és az állami állatorvos­sal teendő sürgős helyszíni szemle megtar­tására, s az ottan tett tapasztaltok alapj­án a baj kiirtására vonatkozó tervezet előter­jesztésére s az ebből szükséges lépések meg­tételére a gazda­ági egyesü­et részéről Ficz­­mándy Ödön vármegyei főjegyző s a gazda­sági egyesület helyettes elnöke kéretett fel, kívánatosnak mondatván ki az, hogy a baj

Next