Felvidéki Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 22-75. szám)
1891-03-18 / 22. szám
I NM. C 37 0 ír 5 Ka, szerda 1891. márczius 18. 22-ik szám. U te KÖZLÖM. Szerkesztőség és kiadóhivatal malom-utcza. 14. hová Megjelen minden szerdán és szombaton. Előfizetési Szerkesztő Dr Hohenauer Ignácz. lapot illető minden közlemény czimzendő. dij : égész évre 5 frt, fél évre 2 frt 50 kr. negyed Hirdetések a legjutányosabb árak mellett vétetnek fal <m I frt 25 to. 6 to Laptulaj demos Hedry Eertalan. “TSS “ VÁBOSA. SF© vesstL rcán* zfCe wstd teám, kia iáng, cRag-aj-oijó o&zmedet ~ §ataatXó 4iincí>cd3ct Stbivcm weg nem veered. ődd faszó femedet ; a« én -6.es em -fiiSeg ; Ól kazom te őággaSt, ftát nem öteikek, Se stfcva ne fakadj! ^agg cea4 4luttjon &önyű3, cBolcogta'Canaágmvál szaoí>w& meg ea-u-űtt. Sí Amerikai nők és szokások. O Bell Mikss, ki »John Bull and hia island* czimü könyvével pár évvel ezelőtt valóságot szeaxácsiót keltett, az amerikai Jack Allynnal érdekes könyvet irt az amerikai társaságról. Ebben a könyvben, melynek ezime :Brother Jonathan and his country‘[(Jonathan és hazája), rendkívül érdekfeszítő és siailemes modorban ír az amerikai nőkről és szokásaikról. íme egy kis ízelítő az eleventolla angol kötetéből. íil/CjA imAnArwinwannnan 1*14a1 1 ntnhhi mo ífniitafisíinjil de persze hasz-----------Q--------- ----------------*•*“•”* WVJ CM fizetendő kamatok igen magasak — tout comme chez nous. Ez okból a franczia kormány a »Credit agricore“-ben olyan szándékozik alapítani, mely a intézetet mezőgazdáknak sol-váltók ellenében három havi előleget, tehát biankó hitelt nyújtana ; ha — ami bizonyosnak tekinthető — e váltók esedékességüknél be nem váltatnának, a „Credit agricole“ kötelezve lesz a váltókat három ízben és 3 hóra prolongálni. Ez tényleg egy évi biankó-hitel. Hasonló kívánsággal léptek fel a magyar mezőgazdasági körök is az osztrák-magyar bank szabadalmának legítók leszámítáláa franczia nemelkedésre bocsátásai keretében, állapítják meg három havi váltó melyeken három tényleg három de a fentiek 3—3 hóra mega i a franczia bank pontja, mely váltókat diszkonntve, hátra van Az egyik aláírás a kölcsönvevőé, a másik az alapítandó „Credit agricole“-ó és a harmadik a „Credit Foncier“-é lesz, mely a „Credit agricole“-t alapítja. Felesleges talán még azt is bizonyítani, hogy váltót, melyet a mezőgazdán kívül még két pénzintézet írt alá, a franczia nemzeti bank vissza nem utasíthat. A franczia kormány azonban még nem elégszik meg azzal, hogy a mezőgazdasági közönségnek alkalmat ad kölcsönt szerezni, mert arra is gondja van, hogy a kölcsön olcsó is legyen. E czélból a franczia jegybank kötelezetni fog a mezőgazdasági váltót Hogy az emberi nem főképpen azért áll fönn, hogy szívós és kitartó munkájával Ádám bűnét jóvá tegye, erre a legalaposabb bizonyíték Jonathan bátya. D ás és szánt és arczának verejtéke, füleire hull, és gyémánt lesz belőle. Amerikában a gyémánt nem fényűzési czikk többé, hanem életszükséglet. Könnyebben elképzelhető az, hogy egy angol aggszűz lemondjon mindennapi teájáról, mint hogy egy amerikai nő megváljék gyémántjaitól. Oh azok a gyémántok ott Amerikában ! Hogy megunja az ember ! Száz közt alig akad egy nő, akinek a fülében ne csillogtatná tűjét. Este lámpafénynél, báli öltözékhez még megjárja, de az utczán, egyszerű utoai ruhához, vagy reggelinél a hálóköntöshöz, ez már sok ! Gyémánt a t&lben, a nyakon, a kalap karimáján, a kéz csuklóján, az ujjakon, szóval gyémánt mindenkor és mindenütt! Úgy bizony, én egyszer világos nappal gyémántokat láttam egy boltban a cipőkön .És asszony — gondolom magamban — úgy látszik nem fél tőle, hogy gyémántjait valami ballépés által elveszti, — sőt tán épen az által jutott hozzá. Semmiesetre se az előkelő társaságból való asszony. Pedig mégis az volt. Előkelő hölgyek, polgári származású asszonyok, boltos kisasszonyok, munkásnők és szobaleányok Amerikában mind gyémántot viselnek, s ha az ember néha találkozik egyegy kopottas ruhájú asszonnyal, akinek a fülét nem dissíti semmi, biztos lehet felőle, hogy gyémántjai a zálogházban vannak. Persze, hogy Amerikában sem minden gyéegy százalékkal a hivatalos banktételen alul leszámítolni és a »Credit agricole“ az adósnak a bankkamatlábát fogja felszámítani. Ilyképpen marad a „Credit agricole“-nak egy százalék, mely költségeit és koczkázatát fedezi, de a mezőgazdasági kölcsönvevő is jól jár, mert a franczia bank kamatlába ritkán magasabb 3 ° C-nál. A franczia bank védekezett ugyan a kormány e terve ellen, de utóbbi azzal argumentált, hogy a mezőgazda egy évi hitelért mégis többet fizet mint a kereskedő vagy iparos három havi váltója után és igen valószínű, hogy a megegyezés a jegybankkal létre fog jönni, annál is inkább, mivel most van napirenden a jegybank szabadalmának meghosszabbítása. A „Credit agricole“ tőke viszonyairól még hiányzanak újabb adatok és csak annyi látszik bizonyosnak, hogy az intézet előlegei terjedelmére nézve nem lesz korlátozva. Az olcsó gazdasági hitel e módját jó lesz merőfeljegyeznünk arra az alkalomra, ha elérkezik az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbítási ideje és akkor már hivatkozhatni fogunk arra, hogy igenis van jegybank, mely mezőgazdasági váltókat is leszámítol, nem három hóra, hanem egy egész esztendőre ment, ami csillog. Ha az ember elnési a boltos leányok vagy a munkásnők fülében azokat a fényes köveket, tudhatja, hogy vagy tisztességes uton szerzett hamisítványok, vagy tisztességtelen módon szerzett valódiak. Én láttam csinos asszonyokat, akik hallatlan nagyságú fülönfüggőikkel valósággal eltorzították magukat s emez otromba ékszerek pénzértéke a legtöbbször óriási, de műbecse rendkívül csekély. Egyáltalában Amerikában az a téves hit van elterjedve, hogy a dolgok értéke nem a minőségtől, hanem kizárólag a mennyiségtől függ. Bálokon láttam nőket, kik a hajukban, rákokon, karjokon és ujjakon, fölökben s a ruhájukon két millió értékű gyémántot viseltek. A feleség iránt érzett szeretet, mely az amerikaival úgyszólván vele született, még nem eléggé indokolja azt a roppant fényűzést, amellyel az Egyesült Államokban a férj nejét elhalmozza. Ennek a tákozlási hajlamnak egyéb okai vannak. Amerikában könnyen szerzik s így könnyen is adják ki a pénzt. Az egész üzleti rendszer inkább játék, mint üzlet, és Jonathan bátya ugyanolyan helyzetben van, mint az az ur, a kit egyszer Monacoban rajtakaptam, hogy egy száz frankos bankót dobott oda valami utszéli koldusnak.Ha nyerek a rouletten — gondola — mi nekem száz frank ! Akkor megengedhetem magamnak ezt a jótékonyságot, ha vesztek, úgy legalább ezt a kis összeget megmentettem a croupier körmei körül.“ Mikor az amerikai ember a feleségét teleaggatja gyémántokkal, szintén így gondolko