Felvidéki Ujság, 1907. október-december (1-2. évfolyam, 95-167. szám)
1907-10-01 / 95. szám
Kassa, 1907. I. évfolyam. 95. szám. FELVIDÉKI ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. em. Kiadóhivatal: Fő u. 34. Bejárat a Szegfű u. felöl. Telefon 211. Főszerkesztő: Dr. Horváth Lajos. Felelős szerkesztő: Holló Ferenc. Kedd, Október 1. Előfizetési ár: Egy szám ára 4 film. Egy évre ... helyben K. 14.— vidéken K. 18.— Fél évre............................. 7.— „ „ 9.— Negyed évre . „ „ 3.50 „ „ 4.50 Feljegyzések. A népjogért. Kassa, szept. 30. Bár a szocialisták törekvéseit Spencer „a jövő rabszolgasága“ kialakításának nevezte, manapság mégis híve mindenki ennek a rabszolgaságnak, mely soha sem fogja korlátozni érett népnél annyira az egyéni szabadságot, mint a ma uralkodó társadalmi formák és szokások. A szocializmus, a maga megtisztított, megnemesített, valóban szükséges programmjával, aminő a magyarországi keresztényszocialisták programmja is, hogy meghódítsa és a magyar nemzeti államot a szociális gazdasági szervezetben átalakítsa, csak az idő, a kor kérdése. Ha állampolitikai valahol érvényesül az az körültekintés, mely a népnek kora, érettségi foka szerint szabja meg törvényeit és privilégiumait, úgy a szociális berendezkedés előkészítése az. Az általános választói jog, mint a szociális törekvések kivívásának egyik leghatalmasabb küzdő fegyvere, mellőzhetetlen stádiuma a társadalmi fejlődésnek. Egy modern állam sem próbálkozott meg tengelyt akasztani a népjogok harcosaival szemben. Megnyitotta parlamentjének kapuit a nép, a munkásnép érdekeinek és akaratának képviselői előtt, szabad rendelkezésükre bocsátotta a szám, a többséghez simuló parlamenti hatalmat s a nép többé-kevésbbé éretlennek mutatkozott jogaira. A mai magyar kormány, mely szociális alkotásai miatt becsülést és tiszteletet érdemel elsősorban a szocialistáktól, az általános választói jog törvénybe iktatásától sem fázik, bár a mi népünk politikai érettsége a nullán áll. Amit 1906-ban a trónbeszéd megígért, a választói jog és parlamenti rend reformját, rövid hónapok alatt, okos politikus, akinek nem mestersége a szemfényvesztés, meg nem valósíthatja. Az is nagy bizonyítéka tehát népünk éretlenségének, hogy oly mohón, oly féktelenkedve kiáltozik a választói sejtjük, s látatlanul is megállapíthatjuk, hogy a pótadó emelkedni fog, vagy legalábbis emelkednie kell. Ez utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert az elmúlt évben sem emelkedett a pótadó, pedig kellett volna. A közgyűlés t. i. azt határozta — és pedig eléggé szerencsétlenül — hogy a pótadót nem emeli, a mutatkozó emelkedést azonban hozza be a magisztrátus a fából és borból. Hogy ez mily fejtetőre állított gazdasági elv, azt majd meglátjuk az 1908. évi költségvetés tárgyalásánál, amikor a kalkulus szerint a pótadónak váratlanul nagy emelése fog szükségessé válni. Mert azt mondani, hogy adósságot csinálok, de azt fizetni nem fogom, oly teória, amely meg nem állhat. A mi közgyűlésünk említett határozata, illetőleg pótadó leszállítása pedig ilyen volt. Az idei költségvetési tárgyalás tehát előreláthatólag váratlan meglepetést fog kelteni, mert bevételi forrásaink azóta nem szaporodtak, hacsak a szikvizadót s az átiratási illetéket nem számítjuk annak, amely két adónem azonban aligha fog a várakozásoknak megfelelni. Viszont a meglevő bevételi források jövedelmezősége sem bővült, s így a bevételi összegek közt észrevehető különbség nem lesz, de igenis annál inkább emelkednek a kiadási tételek. Elsősorban is a tisztviselők fizetés- és lakbérrendezése jelentkezik újabb fedezet nélküli kiadásnak. Ezt pedig kikerülni, vagy csak egy újabbi esztendőre is elodázni már nem lehet. A legelső tisztviselőtől a legutolsó utcaseprőig a fizetést rendezni kell. Ezt belátta már a közgyűlés is s csak sajnálkozásunknak kell kifejezést adnunk, hogy akkor, amikor az egész ország minden rétege, minden társadalmi osztálya akciót fejt ki, épen csak Kassa város tisztikara az, amely úgy látszik nem becsüli annyira a saját munkáját, hogy azért kellő honoráriumot kérjen. A folyamatban levő csatorna és vízvezetéki munkálatok is olyanok, a „TURUL” cipőgyár r.-t. & KIRCZ VILMOS, Kassa, Fő-utca 26. Kizárólag hazai készítményű férfi-, női- és gyermek-cipők nagy raktára. — Talpba vésett szigorúan szabott áraki Vidéki rendelések utánvét mellett forduló postával intéztetnek el. ® Tulkövetelés kizárva. © Mértékben elesendő a régi cipő talphossza. jog után, holott tudja, hogy ez a magyar kormány el nem paklizza, el nem sikkasztja azt soha. Mindenre idő kell, de különösen oly munkára, melytől egy nemzet haladása vagy bukása függ. Nem ügyes építész az, aki egy monumentális alkotás előtt apróra meg nem figyeli, meg nem vizsgálja a talajt, vajjon képes-e elviselni az épület súlyát. Önmagukban jó törvényeket sem lehet előmunkálatok nélkül a nép vállaira dobni. Nagyobb ellensége az a népnek, aki hirtelen akarja az általános választói jogot, mint aki egyáltalán nem akarná! Mi bízunk a kormány őszinteségében, becsületes magyar lelkületében, mely még taktikából sem hazudik és hisszük, hogy addig nem adja ki kezéből a gyeplőt, míg be nem hozta az általános titkos választói jogot. E hitben megdönthetetlenek vagyunk. De hiszi ezt velünk együtt az egész ország, még a szociáldemokraták is. Csodálkozunk tehát a keresztényszocialistákon, akik tegnap az egész országban s így Kassán is a szociáldemokraták taktikájának terére léptek. Mert a tegnapi népgyűlés semmi egyéb nem volt, mint üres taktikázás és kullogás a szociáldemokraták után. Nyitott ajtókat döngettek, letarolt mezőkön arattak. Pedig a keresztény-szocialisták komolyságához mindez nem illett. Az általános választói jog úgyis küszöbön van és meglesz akkor is, ha jelszavakkal és tüzes puffogásokkal mosolyra keltően nem tüntetünk. Az pedig igazán merész és meggondolatlan szövegezés volt a határozati javaslatban, hogy országunknak összes gazdasági és kulturális betegsége abból származik, mert a nép milliói ki vannak rekesztve a választói jogból. Várjuk csak be az általános választói jogot, nem lesz-e szegény országunk még betegebb emiatt! * Az 1908-as budgetunk. Városunk számvevősége most állítja össze az 1908. évi költségvetést. Hogy százalék szerint mint alakulnak a bevételek és kiadások végösszegei, nem tudni még, a deficitet azonban