Felvidéki Ujság, 1908. január-március (3. évfolyam, 3-75. szám)

1908-01-04 / 3. szám

2 FELVIDÉKI ÚJSÁG, hogy üszköt vetnek a zsidók házaira, dulva-rabolva törnek a zsidók üzleteire s a feltört hordókból kiömlő pálinka bűzös patakjával együtt elvegyül a le­mészárolt zsidók gőzölgő vére. Már pedig nincs ember, aki nyi­tott szemmel merne szembenézni oly veszedelemnek, melyet nem ő idézett fel s melynek elkerülhetetlen vége a halál. A legcsufosabb, a legkínosabb halál, mely szétloccsantott gyermek­koponyákon át vezet a megbecstelen­­tett női tetemeken keresztül az izekre tépett férfiak holttestéig. Ez elől menekülniük kell, és menekülnek. Hozzánk menekülnek ! S ebben rejlik a veszély ! Nem a zsidó inváziót tartjuk ha­zánkra nézve veszélyesnek, bár ebben is rejlik némi veszedelem, hanem azt, hogy a kolera infecturáit hozzák ma­gukkal. Ez ellen hiába van határrendőrség, hiába vannak veszteglő állomások állítva. Az üldözötteknek, kik puszta életüknél egyebet sem mentenek meg, oltalmat nyújtani emberi kötelesség, mely alól nem térhet ki egy nemzet sem, hacsak rosszabb nem akar lenni a banibálnál, ki felfalja a sátrába tévedt idegent. Hogy pedig a veszély nem lázas agy szülte rémkép, hanem szomorú valósán eklatáns bizonyság a bel­ügyminiszter körrendelete, melyet meg­küldött az összes törvényhatóságoknak. A legmesszebbmenő óvintézkedésekről szól s hot*­r­elkezése ne maradjon el­’1 népszerű stílusban isztat szét mindazok­­os ténykedésükből összeköttetésben . In». Az orvosok, lelke­­, tanítók, szülésznők halomszám kapják e füzeteket, részint kioktatás végett, részint a célból, hogy tanít­ványaiknak, hiveiknek s a kezelésüket igénybe vevő népnek megmagyarázzák s a védekezés módját s ez által elejét vegyék annak, hogy a nép, ha a vesze­delem tényleg mutatkoznék, fejét vesztve cél, ok és okosság nélkül kapkodjon segítségért. Különös elismerés illeti meg Váczy főkapitányt, ki a belügyminiszteri ren­deletet s a népszerű útmutatót kése­delem nélkül megküldötte az illetékes hatóságoknak, lelkészeknek s tantestü­letnek szétosztás és magyarázás cél­jából s ezzel elejét vette annak, hogy j egyesek felbujtogassák a népet a kü­­­­lönböző polgári osztályok ellen s a vallási gyülölség lángját szítsák. Mert hogy a lelketlen izgatásnak s a fejevesztetségnek minő következ­ményei vannak; arra nézve örökkön élő tanulság a 70-es években fellépett kolerajárvány, mely a parasztság közt valóságos 1 ndist idézett elő s ország­szerte, de H a felvidéken, csak katonái f volt elfojtható. A 1 M ma is, s mint ' ^len írt galalá; menet a ícmt­ __ nem hirdetik a félrevert harangok ! Itt; Elvesz ami veszni indult. Megszünik a kassai közös konyha. Feloszlatja a közgyűlés. Kassa, január 3. Mint azt annak idején megjövendöltük, a kassai közös konyha eljutott abba a stá­diumba, amelyben további fentartása, an­nak kockázatos volta miatt lehetetlenné vált s elkövetkezett az ideje annak, hogy a kas­­­­sai közös konyha megszünteti működését. Mielőtt még valóra vált a közös konyha létesítésének eszméje, mely hirtelen szárnyra­­kelve meghódította az ország legtöbb vi­déki városának közönségét, a speciális he­lyi szempontokból a „Felvidéki Újság“ az első pillanattól fogva a közös konyha elle­nesei között volt, mivel mint minden kö­zös intézmény, ez is a családi élet szét­bomlasztására vezet s reális alapokon igye­keztünk a közérdek sz­e alpontjából rámu­tatni arra, hogy a tervezett formában a kö­zös konyha fentartása lehetetlen. A közös konyha nem csekély lelkese­dés közepette megkezdte azonban a műkö­dését s csakhamar lelohadt az előfizetők lelkesedése is. Minthogy az előrelátható volt részben az intézmény célszerűtlenségénél fogva, részben a kezdet nehézségeivel foly­tatott küzdelem miatt, az ebéd rendetlen kiszolgálása, az ételek silánysága, az előfi­zetési összeggel arányban nem álló adago­lás már az első napokban elkeserítették az abonenseket. Ezen nem lehet csodálkozni. Hiszen a közös konyha hívei a társadalom két­féle részéből regrutálódtak: az első részt a taka­rékossági, a másodikat a kényelmi szempon­­­t v­a szprelték. Egyik sem találta meg a maga K­OZOSKUligilil liy uj IOU« ________j _ s kényelemnek sem nevezhető az, hogy va­laki a közös konyhából hordatott ebéd és vacsora mellett folyton azon törje a fejét, hogy honnan is vegyen hát megfelelő mennyiségű ehető ebédet és vacsorát ? Mindazonáltal a közös konyha hívei re­ménykedve a kezdet nehézségeivel folytatott küzdelem sikerében, egy darab ideig kitar­tottak, most azonban már a közös konyha vezetősége az, amely belátva a helyzet tart­hatatlanságát, f. é. január hó 18-án közgyű­lést tart, amelyen a közös konyha felszámo­lását fogják kimondani! Dacára annak, hogy a közönség ama TRACR. Szappanbuboré A „Felvidéki Újság" eredeti tárcája. Irta: Karaszy-Csaby Ödön. (Folytatás.) Hogy a nyolcszáz láncot is Csupatót veszi meg, vagy egyes egymaga, vagy több mással társaságban, az is szent igaz. Pedig kár zsidókézre hagyni azt a gyönyörű ma­jort. Mert potom pénzen megy el nyilván­valóan. Tudnivaló, hogy a végrehajtót meg­kenik a zsidók, oszt úgy ígérnek egymásra, ahogy előre kieszelték. Hacsak eletbe nem vágnak. Hanem ahhoz pénz is kell, nem­csak ember. De nini­ lehet ám még abból gálickő! .... Az ám! A húzás kedden lesz. Az osztálysorsjáték húzása. Abból van egy nyolcad jegye neki is. Küldték neki, hát megtartotta. Igaz, hogy még nem fizette ki, de hisz ráér arra majd a húzás után is. A nyereségből. Mert ép úgy megnyerheti, mint nem. Igaz-e? Oszt , ki tudja? Az ördög sohsem alszik. Pedig szép kis pénzt vághat zsebre, mert rajta a cédulán, hogy a fő-főtreffer egy millió korona. Igaz, hogy ebből húsz százalékot lehúznak, hát így csak . . . mennyi is marad­no ? valami nyolcszázezer korona. Az ám, kerek szám ennyi. Már pedig ennek nyolcada az övé. Százezer korona. Szép pénzecske az is! Le­het vele kezdeni. Legelsőbb is megveszi a negyven kis hold legelőt. Aztán vagy tiz darab svajcer tehenet. A Kis Döfi Pál is rég kinálgatja a tanyáját, ahol a négy hold szőlője van. Az is épen kézre volna. Mert csak a Dohányos Ábel földje esik köztük. A Hidegszájú Dohányos Ábelé, aki sohsem pipál, mert „hivő“. Istenes Belindek János erősen szortyog­­tatta a pipát. Kalkulált magában. Hogy is lesz csak? Hát igen. A szőlőből egy hold „csö­­möge“, azt kilószám lehet eladni. Kilóját teszem ötven fillérért. Van harmadfélezer tőke. Mindenik megterem jó esztendőben legalább egy kilót. Mondjuk felet. Az úgy hozzávetőleg hatszáz korona. Mert hibás fürt is kerülközik közte. Meg a gyerekek­nek is kell hagyni valamicskét. A három hold borszőlő. Holdján negyven hektó biz­tos termés. Hektóját húsz koronájával véve, kétezernégyszáz korona. A tíz tehén, da­rabját nyolc literrel számítva, ad nyolcvan liter teje.1 T teh­é­r­­­en legalább húsz fillér. Az napi­­ róna. Egy esztendő­ben ötez- yven korona. Össze­vissza s­záznegyven korona. Jáno­s,fokára bökött. Olyan­kor szokt „ ikor tisztul az esze. Vagyis vit­áva, — hogy az urak is megért: szörnyű jó gondolat ért meg az agyában. Mert ez az ennyihány ezer korona szép pénz; de lehet azt még fiaztatni is. Csak fogalom kell hozzá, meg észbeli tanulmány. Ami Jánosnál fölösen van. Ő tudniillik már ki is sütötte a fiaztatást. Még pedig tiszta becsületes okkal-móddal. A Tera utján. Tudnivaló, hogy a Tera a Já­nos lánya. A legelső gyereke. Most Pesten szolgál egy tejcsarnokban. Lehetős helye van. Oszt jól kiérti magát. Már tunikás ruhába jár. Oszt valami pecerájos kerülgeti. Tisztes szán­dékkal. Hitelni akar vele. Hát Terára fordult a János esze, meg a pecerájosra. Hogy hát jól van, ő beleegyesül. Legyenek eggyé. János oszt kiárendál egy boltot, ott a lánya csarnokosné lesz. Az apa szállítja a tejet, csömöge­ szőlőt, miegymást. Még a tojást is összeszedi a faluban, azt is Teráéknak küldi. Azok még jobb áron adhatják el a tejet, meg a gyümölcsöt. Mert ott kávénak mérik el. Egy kávé húsz fillér. Minden literből kikerül öt kávé. Az egykorona. A nyolcvan literből ilyformán kerek nyolcvan korona jön be a tizenhat helyett. A Terának adja felét, így neki is több jut, a lánya is megtollasodik. Költeni meg akkor se költe­­nének többet, mint most. Mert a király is csak jóllakásig tud enni. Pedig a módja en­gedné azon túl is vájkálni a fairabbnál-fai­­nabb komedenciákban. Ilyenformán oszt vagy tiz esztendő alatt annyi lesz a pénze, hogy tán föl is veti. Első gazda lesz. Virilista.­ ­SSÜfb

Next