Felvidéki Ujság, 1909. április-június (4. évfolyam, 74-145. szám)
1909-04-01 / 74. szám
2 nem kicsinylendő vállalkozás, azt az Országos Magyar Daláregyesületnek a hivatalos lapjában a Magyar Dal és Zeneközlönyben közlött tájékoztatója is igazolja. Mert e szerint az „első csoportban a kitünően képzett, kiváló hanganyaggal rendelkező dalárdák magas művészi színvonalon álló művekkel versenyeznek.* Az országos egyesület ebbe a csoportba fogadta el a Kassai dalárdistákat, ami már magában véve is szép elismerés. A Zenekedvelők Dalegylete erre az első országos szereplésére páratlan ambícióval készül. Élénk összeköttetést tart fenn úgy a Kecskeméti, mint a fővárosi előkészítő helyi, illetve országos bizottsággal. Nem megy készületlen a nagy harcba, hanem művészi tökéllyel. S így szereplése elé a legszebb reményekkel nézhetünk mindnyájan. A Zenekedvelők Dalegylete kuruc Kassa diadalát fogja megvalósítani. A csütörtök esti hangversenyre már csak ezért is nagy számmal kell elmenni városunk közönségének, mert a dalegylet kecskeméti művészdarabjait fogják bemutatni dalosaink. Elismerésünk a nyári versenyre csak ambicióra sarkaló lesz jeles dalosainkra. FELIVDÉKI ÚJSÁG Pihen a kultura. — A felolvasó évad végén. — Kassa, márc. 31. A két vezető egyesület az Autonom és Kazinczy Kör a mai nappal befejezte ez évi felolvasó szezonját. Az utóbbi szombaton rendezte a bezáró délutánt, az Autonom Körben pedig ma lesz az utolsó előadás. Mindkét egyesület társadalmi életünk legjobb erőit nyerte meg a felolvasások tartására s nemes vetélykedéssel követtek el mindent, hogy a közönséget a felolvasások látogatására megnyerjék. Az Autonóm Kör inkább társadalomtudományi, illetve általában tudományos körben mozgó felolvasásokat rendezett, míg a Kazinczy Kör szépirodalmi dolgozatokkal és igyekezett híveket toborozni, szavalatokkal Hogy mindkettő elérte célját, azt igazolja az a körülmény, hogy a szerda és csütörtök, a felolvasási napok, összegyűjtötték Kassa elitjét a Körben, illetve a felolvasás helyén. Az a rendkívüli érdeklődés, feszült figyelem és fokozódó szimpathia, melyet a közönség állandóan tanúsított, garancia arra nézve, hogy a jövő szezon még gazdagabb lesz sikerekben, mint az idei volt. Kedves kötelességet vélünk teljesíteni, midőn a nagyközönség nevében, melynek a két Kör annyi gyönyörűséget nyújtott, köszönetünket fejezzük ki a Kör vezetőségének azért a fáradhatatlan buzgalomért, melyet a közönség szórakoztatása érdekében kifejtettek s mely új lelkesedéssel töltheti el őket a jövőre nézve. A közönséget megnyerték maguknak s ez volt a feladat nehezebb jele, megtartani már sokkalta könyebb feladat. Kiváltkép, ha jövőre is oly nemes küzdelmet fejtenek ki, mint az idén. Azok a nevek, melyek az idén a felolvasások programmjain szerepeltek s a velük egyenlően jó hangzásúak, mindenkor gyakorolnak olyan vonzóerőt a közönségre, hogy lassankint eseménnyé fejlesszék a körök délutánjait, melyen nem csupán divatból, hanem valósággal lelki szükségletből tartja kötelességének minden intelligens hölgy és férfi a megjelenést. Ekép az autonóm kör eléri azt a célt, hogy egyesítve az eddig egymástól távoltartott társadalmi elemeket egy érzésű, egy célért hevülő erő társadalmat teremt, a Kazinczy Kör pedig megkedveltetve a közönséggel az irodalmat az lesz, amivé lennie kell, a felvidék kultúráját irányító tekintélyes irodalmi kör. És méltán tartja dicsőségnek mindenki, ha e körök bármelyikének tagja lehet, még inkább, ha felolvasó asztala mellett, mint előadó foglalhat helyet. alá s okoskodása legalább az igazság látszatával bir, melyet belátni nem tudok, de ezzel igazságérzete nem vesztette el az erkölcsi alapot. A természet sokféle titka, melyekbe a tudós behatol, rejtve marad előtte a természeti tüneményeket is többnyire misztikusan fogja föl, képzelete a természetes világrendet benépesíti titokzatos hatalmakkal, melyeket babonás félelemmel vesz körül. Hisz a garabonciás diákban és neki tulajdonítja az orkán okozta pusztításokat, hisz a boszorkányok létezésében, akik megrontanak embert és állatot, hiszi, hogy a halál csontvázalakú lény, amely lekaszálja az emberek életét. Azt meg épenséggel biztosan tudja, hogy a kuvik halálmadár s arra a házra száll és ott kuvikol, ahol egy-egy beteg ember haldoklik. Ha jégeső hull, fejszét állít föl az udvaron fokával fölfelé, hogy eltörjön rajta a jégszem és elmúljék a veszedelem. Virágvasárnapján egy szemet lenyel a megszentelt barkából, hogy ki ne lelje a hideg. Ezernyi tárgya van a babonának egészen a szerencsétlennek tarttott péntek napig s a 13-as számig, amely még a művelt embereket is feszélyezni szokta. A vallásos nevelés irtogatja a babonát, de kipusztitani mindeddig nem tudta. Benne van az a nép erkölcsében s ha fel is világosítottak az igazságról, adott alkalommal mégis csak a titokzatos babona felé hajlik. Ez a néperkölcs nem lehet alapja a tudásnak, nem lehet erőssége a hitnek, de mindenesetre a lelkiismeretnek félénk és téveteg megnyilatkozása. A természettudományok haladása, a találmányok és fölfedezések jelentékenyen 1/]). / Nagy reformok a Javítóintézetben. — Óriási ipartelep Kassán. — Kassa, márc. 31. A kassai kir. Javítóintézet, mely rövid fönnállása után bebizonyitotta, hogy nem csak építkezésével, berendezkedésével mintaszerű intézmény egész Európában, de tekintve a nevelés, oktatás, tisztes ipari életre való erőgyűjtés eredményeit is, páratlanul áll. Ez az intézet, melybe az igazságügyi kormány oly nagy áldozatokat fektetett, máris előkelő nevet szerzett hazánk kézműiparának, különösen a szövészet és bőrműipar terén. A javításra beinternált fiúk nemcsak lelkületükben válnak tisztes polgárokká, de kezük ügyességével, szorgalmukkal, lelkiismeretes munkájukkal a munkás társadalom legtiszteltebb pozícióit foglalják majdan el. Emellett a javítóintézet iparműhelyei nevet és piacot szereznek külföldön iparunknak. Az a nagy keresettség, mely a növendékek munkájában országunk hirét-nevét hirdeti, arra a gondolatra bírta az igazságügyi kormányt, hogy a Kassai Javítóintézetet teljesen kifejlessze. Nincs most már az az áldozat, mit a kormány meg ne hozna ez intézetért, mert látja, hogy a gondos, szakszerű, lelkes vezetés százszorosán visszafizeti az áldozatokat. A javítóintézet hatalmas telepének még nagyobb arányú kifejlesztése rövid idők kérdése. A tervek már teljesen készen vannak s ha a költségvetést az igazságügyi tárca keretében az országgyűlés elfogadja, úgy jövőre már megkezdik a legmodernebb világversenyt kiálló ipartelep felállítását. A tervezet szerint a mostani javítóintézetet, mely 240 növendékre van építve 600 növendék befogadására kibővítik olyképen, hogy a növendékek elhelyezésére fölhasználják a mostani családi otthonokat s tiszt TÁRCA Tudomány és erkölcs. A Felvidéki Újság* eredeti tárcája. Irta és az Eperjesi Rákóczi Kath. Körben felolvasta: dr. Takács Menyhért. (Folytatás.) Az ellenfelek egyike ma is a jó és gonosz tudásának fájáról táplálkozik, a másik a Megváltó Istenember tanításában találja a maga szellemi és erkölcsi táplálékát. Mind a két fél tudni akar. Az egyik az erkölcs igazságának alapján áll és véges tudományát betetőzi a hittel, a másik mellőzve minden alapot és tetőzetet, magában a tudásban keresi — de meg nem találja — az élet igazi célját. Mindnyájan tudni akarunk, mindnyájan okoskodunk, kiki a maga képességei szerint. A tudatlan, eszmeszegény ember okoskodása téves hitre és balvéleményre vezet, de nincsen erkölcsi alap nélkül. Ismertem egy közönséges embert, aki a vihar utáni napon a villámsujtotta fa alatt kereste a ménykövet. Hallottam — úgymond — hogy az igen jó a fogfájás ellen. A közönséges tapasztalás körében mozgó nép e téves hite szintén okoskodásból származik. Látni lehet ugyanis, hogy a villám, ha homoktalajba csap, megolvasztja a homok kovaszemcséit és megkövesiti. Ezt a további kutatásra nem képes köznép ménykőnek tartja, mely egyenesen az égből repül előmozditották az emberiség gazdasági jólétét, de nem javították meg erkölcseit s nem tették boldogabbá. A természettudományi gondolkodás több embert megtéveszt és megront, mint ahányat fölvilágosít és megjavít. Az igazi tudós, minél jobban bepillant a természet titkaiba, annál közelebb jut Istenhez, annál tisztább erkölcsi alapokra áll s annál jobban megerősödik vallásos meggyőződésében. A tudományos nézetek útvesztőjében tévelygő elme azonban, mihelyt az igazság erkölcsi alapját elvesztette minden gondolatával ott forrong annak a rettentő naturalismusnak a kohójában a honnan kitör, mint a tűzfolyó a kráter oldalán, hogy fölégessen mindent, ami útjába esik. S útjába esik a félművelt, az eszmeszegény, a lazaerkölcsü tömeg, melynek lelkében fölégeti a hitet, felemészti a tisztább erkölcsöt s pártütővé teszi Isten és ember ellen. Az evolúció elmélete ily erkölcsi eltévelyedés a tudományban. Amit Darwin a faji kiválásról tanított, azt az evolucionisták még jobban kiszélesítették s átvitték az erkölcsi világrendre is. A fizikai világ szerves és szervetlen létezői szakadatlan evolúció folytán keletkeznek, fejlődnek és átalakulnak igy van az értelmes ember is minden tudományával és erkölcsével. A haladó tudományok, a bölcseleti rendszerek éppen olyan organikus evolúció eredményei, mint maga a krisztusitan, melynek fönségéből kitagadják az isteni pragmatismust. (Folytatjuk.)