Felvidéki Ujság, 1910. január-március (5. évfolyam, 4-73. szám)
1910-01-06 / 4. szám
Kassa, 1910. Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. em. Kiadóhivatal: Fő-utca 34. (Bejárat a Szegfű-u. felől) Telefon 211. V. évfolyam. 4. szám. Csütörtök, január 6. FELVIDÉKI ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Horváth Lajos. Felelős szerkesztő : Holló Ferenc. Előfizetési ár: Egy szám ára 4 fill. Egy évre . . . helyben K. 14.— vidéken K. 18.—1 Fél évre ... „ „ 7.— „ , 9.— Negyed évre . „ „ 3.50 ” , 4.50 Feljegyzések: Fizess! — vagy koplalj! Kassa, jan. 5. A mai uzsorás élet ez elé a zsarnoki alternativa elé állította társadalmunkat. Ott tartunk, hogy a levegőt köbméterenként kell majd beszereznünk, hogy a napsugarat sem eresztik ingyen szemünkbe. Nemzetgazdaságtani törvénnyé vált, hogy minden élelmiszernek árát, akár a penészedésig, rothadásig sok van belőle, akár egy szikrányi sem, évnegyedenként kell srófolni föl egész a Csimborasszó tetejéig, hadd lógjon a nyelve utána a jajveszékelő misera plebsnek. És nyomon kell kergetni minden áremelést. Ha a búza, rozs ára 1 koronával drágul, a liszt árát rögtön három koronával kell túllicitálni. A zúgolódó népnek pedig üzleti ridegséggel kell befogni a száját: fizess! vagy koplalj! Ma már nincs az az élelmi cikk, aminek árát a lelketlen uzsora minden indokolás nélkül kétszer akkorára ne emelte volna, mint amennyit ér, vagy mint amennyi a beszerzési, vagy előállítási ára. Mi, akik folyton figyelemmel tartjuk a drágasági viszonyokat, hogy csak a kassai piacot említsük, hétről-hétre följegyezzük az élelmiszerek árait s azt tapasztaljuk, hogy az élelmiszer uzsora féktelen dühöngésének akár jó az esztendő, akár rossz, nincs határa. Az idén például mindenki tudja, hogy a hüvelyes veteményekben országszerte jó termés volt, az árak mégis 20%-al emelkedtek. A szarvasmarha potom árakon kótyavetyélődik, mert nincs takarmány, de még alomszalma sem. És a marhahús ára mégis horribilis! A tengeri olcsó, a sertés, liba, kacsa annál drágább. Az igazságtalan haszon, a piszkos nyereségvágy oka a mai drágaság túltengésének. Folyton közgazdasági viszonyaink nyomorúságos voltát szidjuk, mikor nem bírjuk már költséggel a húskontót, kenyérszámlát, pedig a közgazdasági viszonyoknak semmi közük ehhez az égbekiáltó uzsorához. Az üzleti becsület, a lelkiismeretesség és a törvény ébersége áll minálunk nyomorúságos lábon. Ha nem segítünk, akkor bennünket rövidesen felfalnak a mészárosok, a pékek és a kofák. Itt is, mint sok egyéb téren, minden osztrákgyűlöletünk mellett is, átruccanhatnánk egy kicsit a sárgafekete császárvárosba, Bécsbe — tanulni. Ott már törvényes intézkedéssel védekeznek az élelmiszer uzsora ellen. De mink is okosabban éltünk valamikor. Épen azokban az időkben, amelyekre legtöbb átkot szór az evolúciós tudomány és a hazafiság. A sötét középkorban Endre, Béla, Nagy Lajos királyaink rendeleteikkel szabályozták az élelmiszerek árát s a gyászos Bach-korszakban hónapról-hónapra megállapították a kenyér és hús árát. Sőt az ellenőrzésben annyira pedánsak voltak a hatósági személyek, hogy mérleggel jártak egyik péktől a másikhoz, egyik mészárostól a másikhoz, hogy szemmel tartsák, nem csalják-e meg a népet. Ma a szabad-ipar, szabad-kereskedelem áldásai boldogítanak bennünket. Örülünk neki, a modern kor vívmányának tartjuk. Pedig bizistók nem egyéb ez a szabad-ipar, szabad-kereskedelem, mint szabad-nyúzás, szabaduzsora ! Az ilyen vívmányokat törvénnyel kell letördelni! De hamar ám! . . . fi szolidáris városi tisztviselők. Egyesülésben van az erő. Kassa, jan. 5. Örömmel üdvözöljük Kassa város tisztviselői karát ama nyilatkozatukért, amely lapunk tegnapi számában megjelent s mellyel védelmük alá vették a nyilvánosság előtt meghurcolt egyik tisztviselő társukat. De üdvözöljük őket nemcsak azért, mert soraikban a kollegialitás, a tiszttársi szeretet megnyilatkozását látjuk, hanem mert azokból bizonyos férfiasságot és önérzetet olvastunk ki. A tisztviselő sorsa — főleg a közigazgatási pályán — egy csöppet sem rózsás. A közérdeket szolgálja, azért állandóan bírálatnak, kritikának van kitéve s mert minden igényt úgy sem elégíthet ki, a legtöbb esetben elégedetlenség, megrovás, igazságtalanság, méltánytalanság az osztályrésze. Látjuk ezt a választásoknál, az előmeneteleknél, az anyagi helyzetük javításánál. Sokszor a legcsekélyebb melléktekintet is győzedelmeskedik a tisztviselő ambíciója, tudása felett. Hányszor látjuk, hogy a tisztviselőt olybá tekintik, mint a pokrócot, mely csak arra jó, hogy bárki is kénye-kedve szerint beletörülje a sáros csizmáját. Kassa város tisztviselői okultak a múlton. Az állam által elsősorban az ő anyagi helyzetük javítására adott segélyt szerették volna tőlük megvonni. Egyszerűen megirigyelték tőlük s épen azok, akiknek talán sok is jutott a jóból. Látták a tisztviselők, hogy teljesen magukra vannak hagyatva, hogy nincs aki az ő érdekeiket megvédje s ezért kimondták a tömörülést. így kell ennek lenni! A tisztviselő végezze el a reá váró kötelességet, de amellett legyen benne férfiasság, legyen önérzet, mert ezáltal nemcsak a saját személyének szerez becsülést, hanem egyúttal tekintélyt is annak az állásnak, amelyet betölt. Ne legyen rabszolga, akivel bárki is tetszés szerint bánhat, mert ha valakit a véletlen sors, a virilizmus, vagy a polgárság bizalma azzal tüntet is ki, hogy a város parlamentjébe küldi, még ezzel jogot nem szerez arra, hogy ugyanannak a polgárnak az érdekében fáradó tisztviselőt leócsárolja, lekicsinyelje-Kassa város tisztviselői tekintélyes számuknál fogva is súllyal bírnak. Hogy érvényesítsék súlyukat, nem kell hozzá csak összetartás. Megmutatta ezt a december 8-iki bizottsági tag választás is, amelynél a jelöltek sorsát tisztán ők döntötték el. Álljanak tehát össze, becsüljék meg tiszttársaikat s akkor másként fognak velük bánni. Tömörülésben az erő ! Concordia res parvaé crescunt! Asszonyok — szabadon. A garde du flaue. Kassa, jan. 5. ... Az este láttam őket! . . Mert van olyan este, hogy nekem sem okvetlen kell haza mennem ! . . . . . Szóval az este láttam őket! . . B«B 8 rendkívül ízléses báli ruhakelméket, sely B1a ■ J ál Sa Silii á$ meket, kész svájci tüll robokat és belépő-sálokat csakis a legifjabbakat ajánl YÁRY © YULA Fö-u. 76. u B BBB a a