Felvidéki Ujság, 1911. október-december (6. évfolyam, 224-298. szám)

1911-10-01 / 224. szám

Kassa, 1911. Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. e. Kiadóhivatal: Fő-utca 34. (Bejárat a Szegfű­ u. felől) Telefon 211. VI. évfolyam, 224. szám. Vasárnap, október 1. LVIDÉKI ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési ár: Egy szám ára 4 fill. Egy évre . . . helyben K 14.— vidéken K 18.­Fél évre . . Negyed évre • • » 7.— 3.50­9.­4- i a * § . f eljegyzések. Harrer törvénytervezete, Kassa, szeptember 30. Új törvény készül a városokról. Egyelőre még kezdetleges stádiumban van az ügy, de már­is sokat jelent, hogy maguk az érdekelt városok buz­gólkodnak abban, hogy olyan törvény­­tervezet jusson az országgyűlés elé, mely a városok érdekeinek figyelembe vételével készült. Harrer Ferenc fővárosi tanácsjegyző készítette rendkívül nagy munkával a törvénytervezetet. A tanácsjegyző min­denekelőtt a külföldi városok törvé­nyeit tanulmányozta, kint is járt a kül­földön és csak azután fogott hozzá a munkához. Most, hogy azzal elkészült, bejárja az ország egyes városait, hogy ezeknek a városoknak polgármesterei­vel a maga törvénytervezetét ismertetve, újabb szükséges adatokat szerezzen és esetleg az ő tervezetének egyes részeit módosítsa. A törvénytervezet egyes részei na­gyon érdekesek. Ilyen érdekes fejezete az, amely a törvényhatósági bizottsági tagok számát maximum százra és mi­nimum negyvenre teszi. El lehet kép­zelni, hogy milyen konsternációt fog kelteni ez a redukálás ebben az or­szágban, ahol mindenki, ha országgyű­lési nem, de legalább városi képviselő akar lenni. Mert az új törvénytervezet szerint a virilisjogon képviselőket is választani fogják. Azután rendkívül érdekes újítása a tervezetnek, hogy a közgyűlés elnö­két maguk a törvényhatósági bizott­sági tagok választják, tehát nem a fő­ispán lesz az elnök, hanem — mint például Fiuméban a repprezentanzában ■— maguk a bizottsági tagok választ­ják maguk közül. A főispán azért je­len lesz a közgyűlésen, de csak mint a kormány képviselője és ellenőrzi közgyűlésen történteket és ha valami a nem tetszik neki, vétót mondhat. De azt is ki akarja mondani az új tör­vénytervezet, hogy a közgyűlésnek tiszt­viselő egyáltalában nem lehet szava­zattal bíró tagja, tehát hivatalból sem lehet bizottsági tag senki — se­m a polgármester, se más — sem pedig a tisztviselő nem választható meg tör­vényhatósági bizottsági taggá. Végül pedig — és ezzel az auto­nómia jogon nyerne eklatáns megerő­sítést —■ a legtöbb közgyűlési határo­zat ellen felebbezésnek helye nincs. Vagyis, ha a város a saját érdekében, a saját jóvoltából valamit elhatároz, azt semmiféle kormányhatározatnak nem lesz joga megváltoztatni. Ezenkívül a törvénytervezet a tisztviselők hat évre való megválasztását a tanácsra bízza, nem a közgyűlésre. Ezzel megfosztja a közgyűlést attól a sok helytelen­ségre módot nyújtó jogaitól, hogy nem odavaló embereket választanak meg tisztviselők­ül. Ezek az uj törvénytervezet főbb vonásai. Ezeket ha a városok kongres­­­szusa elfogadja, akkor fogják fölter­jeszteni a kormányhoz, amely aztán a maga törvényjavaslatát fogja elkészí­teni és az országgyűlés elé bocsátja. Dr. Xérészy Zoltán kir. jogakad. igazgató tanévnyitó beszéde. Természetesen t. Uraim! a főiskolai kép­zésnek gerincét a tanárok élőszóbeli elő­adásai képezik, amelyeknek lelkiismeretes látogatása az alapos kiképeztetés nélkülöz­hetetlen követelménye. Az előadásoknak pe­dig Önökre nézve akkor lesz igazán üdvös hatása, ha a tanórákon hallottakról jegy­zeteket készítenek, amelyek segélyével a közölt tananyagot beható elmélkedés tár­gyává teszik s gondolatvilágukkal asszimi­lálni törekednek. A tudományos munkálko­dásnak az előadásokat kiegészítő fontos eszköze a tankönyvek s egyéb szakba vágó művek helyes használása, mig az egyes tanszakok fontosabb s érdekesebb részlet­kérdéseibe való elmélyedésre a szemináriumi munkálkodás nyújt kiválólag alkalmat, mely azzal a jelentékeny haszonnal is jár, hogy a tanulóknak egymással s a tanárokkal való közvetlen szellemi érintkezését lehetővé téve, megkönnyíti a jogeszmék s intézmé­nyek lényegébe való behatolást, jótékonyan elősegíti a tudományos kutatás iránti hajla­mot s érdeklődést. Ezeknek az eszközöknek szorgalmas felhasználásával s azok segélyével való ko­moly tudományos tevékenységgel fognak Önök, T. Uraim ! alapos készültségre szert tenni s lesznek képesek majdan gyakorlati élethivatásuk terén üdvös és sikeres mun­kásságot kifejteni. S itt meg kell jegyeznem, hogy igen nagy s következményeiben sú­1911. szeptember 20. Iyos tévedésben vannak azok a joghallgató urak, akik úgy gondolkoznak, miszerint a gyakorlati életben nem­igen van szükség szélesebb körű tudományos képzettségre . Így elegendő annyit tanulni, amennyi múl­­hatatlanul szükséges, hogy a vizsgálatokon úgy ahogy átcsússzanak. Pedig a tansza­badsággal való ez a visszaélés súlyosan m­egbosszulja magát, mert a mindennapi ta­pasztalatok kétségtelenül bizonyítják, hogy a gyakorlati élet különböző állásaiban fel­adatuknak helyesen megfelelni csakis ala­pos képzettséggel rendelkező szakférfiak ké­pesek, míg a felületes készültséggel bírók — működjenek akár a közigazgatási, akár az ügyvédi, avagy a bírói pályán teendőiket sab­lonszerűig, a gyakorlati formákra és fogá­sokra támaszkodva tudják csupán ellátni, de önálló, szabadabb s értékesebb munkás­ságot kifejteni s az általuk elfoglalt hivatás­kört a köz javára üdvösen betölteni kép­telenek. T. Uraim! Az eszmék forrongásának, a sociális és állami intézmények átalakulá­sának korát éljük. A forgalmi és ipari élet fejlettsége, a technika bámulatos vívmányai, a politikai jogok kiterjesztésére irányuló mozgalmak, az alsóbb néposztályok helyze­tének biztosítását célzó sociális törekvések a politikai s a jogi élet körében az eddigi irányok és alkotások egész sorát rendítik meg s újabb és újabb fogalmaknak és in­tézményeknek alakulását eredményezik. Sú­lyos és bonyodalmas társadalmi, jogi és gazdasági kérdések előtt állunk, a­melyek­nek tudományos előkészítése és gyakorlati megoldása a közel jövő feladata leend. Tu­datában e mozgalmak és fejlemények hord­­erejének s átérezve a szerep fontosságát, mely Önökre a gyakorlati élet terén maj­dan várakozik, teljesítsék kötelességeiket komoly igyekezettel s lelkiismeretes buz­­gósággal. Ne feledjék, hogy a mai világ­ban az állami s társadalmi élet terén helyét csak az töltheti be illendően, aki kora if­júságától kezdve ernyedetlen s hasznos mun­kássághoz szokott s hogy a főiskolai tanul­mányok — már csak az egyes tanszakok anya­gának folyton növekvő terjedelme miatt is — mind nagyobb s odaadóbb fáradozást igé­nyelnek. Végezzék teendőiket nemcsak a majdani megélhetés, a kenyérkereset ér­dekéből, de azon magasztos tudat által is lelkesítve, hogy a tudomány erkölcsi mél­tóságunk legszilárdabb alapja, az emberiség legnemesebb kincse s legáldásosabb pro­duktuma, mivel — Cicero szerint — „táp­lálja ifjúkorunkat, felvidítja öregségünket, jó szerencsében díszt, mostoha sorsban vi­gasztalást nyújt mivelőinek.“ Végül tartsák szem előtt a nagy igazságot, hogy hazánknak és fajunknak felvirágoztatá­sát elsősorban a közművelődés, az értelmiség útján, a nagy kulturállamok szellemi vívmá­nyaiban s törekvéseiben való részesedés által mozdíthatjuk elő. Közművelődésünknek ki­tartó, céltudatos tevékenységgel való eme­csemege-, fűszer-, cukorka-, ásványvíz- és vadas üzletét Fő-utca 61. szám alá színházzal szembe városháza mellé helyezte át. Színházi cukorka és bonbonierekben nagy választék.

Next