Felvidéki Ujság, 1911. október-december (6. évfolyam, 224-298. szám)
1911-10-01 / 224. szám
Kassa, 1911. Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. e. Kiadóhivatal: Fő-utca 34. (Bejárat a Szegfű u. felől) Telefon 211. VI. évfolyam, 224. szám. Vasárnap, október 1. LVIDÉKI ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési ár: Egy szám ára 4 fill. Egy évre . . . helyben K 14.— vidéken K 18.Fél évre . . Negyed évre • • » 7.— 3.509.4- i a * § . f eljegyzések. Harrer törvénytervezete, Kassa, szeptember 30. Új törvény készül a városokról. Egyelőre még kezdetleges stádiumban van az ügy, de máris sokat jelent, hogy maguk az érdekelt városok buzgólkodnak abban, hogy olyan törvénytervezet jusson az országgyűlés elé, mely a városok érdekeinek figyelembe vételével készült. Harrer Ferenc fővárosi tanácsjegyző készítette rendkívül nagy munkával a törvénytervezetet. A tanácsjegyző mindenekelőtt a külföldi városok törvényeit tanulmányozta, kint is járt a külföldön és csak azután fogott hozzá a munkához. Most, hogy azzal elkészült, bejárja az ország egyes városait, hogy ezeknek a városoknak polgármestereivel a maga törvénytervezetét ismertetve, újabb szükséges adatokat szerezzen és esetleg az ő tervezetének egyes részeit módosítsa. A törvénytervezet egyes részei nagyon érdekesek. Ilyen érdekes fejezete az, amely a törvényhatósági bizottsági tagok számát maximum százra és minimum negyvenre teszi. El lehet képzelni, hogy milyen konsternációt fog kelteni ez a redukálás ebben az országban, ahol mindenki, ha országgyűlési nem, de legalább városi képviselő akar lenni. Mert az új törvénytervezet szerint a virilisjogon képviselőket is választani fogják. Azután rendkívül érdekes újítása a tervezetnek, hogy a közgyűlés elnökét maguk a törvényhatósági bizottsági tagok választják, tehát nem a főispán lesz az elnök, hanem — mint például Fiuméban a repprezentanzában ■— maguk a bizottsági tagok választják maguk közül. A főispán azért jelen lesz a közgyűlésen, de csak mint a kormány képviselője és ellenőrzi közgyűlésen történteket és ha valami a nem tetszik neki, vétót mondhat. De azt is ki akarja mondani az új törvénytervezet, hogy a közgyűlésnek tisztviselő egyáltalában nem lehet szavazattal bíró tagja, tehát hivatalból sem lehet bizottsági tag senki — sem a polgármester, se más — sem pedig a tisztviselő nem választható meg törvényhatósági bizottsági taggá. Végül pedig — és ezzel az autonómia jogon nyerne eklatáns megerősítést —■ a legtöbb közgyűlési határozat ellen felebbezésnek helye nincs. Vagyis, ha a város a saját érdekében, a saját jóvoltából valamit elhatároz, azt semmiféle kormányhatározatnak nem lesz joga megváltoztatni. Ezenkívül a törvénytervezet a tisztviselők hat évre való megválasztását a tanácsra bízza, nem a közgyűlésre. Ezzel megfosztja a közgyűlést attól a sok helytelenségre módot nyújtó jogaitól, hogy nem odavaló embereket választanak meg tisztviselőkül. Ezek az uj törvénytervezet főbb vonásai. Ezeket ha a városok kongresszusa elfogadja, akkor fogják fölterjeszteni a kormányhoz, amely aztán a maga törvényjavaslatát fogja elkészíteni és az országgyűlés elé bocsátja. Dr. Xérészy Zoltán kir. jogakad. igazgató tanévnyitó beszéde. Természetesen t. Uraim! a főiskolai képzésnek gerincét a tanárok élőszóbeli előadásai képezik, amelyeknek lelkiismeretes látogatása az alapos kiképeztetés nélkülözhetetlen követelménye. Az előadásoknak pedig Önökre nézve akkor lesz igazán üdvös hatása, ha a tanórákon hallottakról jegyzeteket készítenek, amelyek segélyével a közölt tananyagot beható elmélkedés tárgyává teszik s gondolatvilágukkal asszimilálni törekednek. A tudományos munkálkodásnak az előadásokat kiegészítő fontos eszköze a tankönyvek s egyéb szakba vágó művek helyes használása, mig az egyes tanszakok fontosabb s érdekesebb részletkérdéseibe való elmélyedésre a szemináriumi munkálkodás nyújt kiválólag alkalmat, mely azzal a jelentékeny haszonnal is jár, hogy a tanulóknak egymással s a tanárokkal való közvetlen szellemi érintkezését lehetővé téve, megkönnyíti a jogeszmék s intézmények lényegébe való behatolást, jótékonyan elősegíti a tudományos kutatás iránti hajlamot s érdeklődést. Ezeknek az eszközöknek szorgalmas felhasználásával s azok segélyével való komoly tudományos tevékenységgel fognak Önök, T. Uraim ! alapos készültségre szert tenni s lesznek képesek majdan gyakorlati élethivatásuk terén üdvös és sikeres munkásságot kifejteni. S itt meg kell jegyeznem, hogy igen nagy s következményeiben sú1911. szeptember 20. Iyos tévedésben vannak azok a joghallgató urak, akik úgy gondolkoznak, miszerint a gyakorlati életben nemigen van szükség szélesebb körű tudományos képzettségre . Így elegendő annyit tanulni, amennyi múlhatatlanul szükséges, hogy a vizsgálatokon úgy ahogy átcsússzanak. Pedig a tanszabadsággal való ez a visszaélés súlyosan megbosszulja magát, mert a mindennapi tapasztalatok kétségtelenül bizonyítják, hogy a gyakorlati élet különböző állásaiban feladatuknak helyesen megfelelni csakis alapos képzettséggel rendelkező szakférfiak képesek, míg a felületes készültséggel bírók — működjenek akár a közigazgatási, akár az ügyvédi, avagy a bírói pályán teendőiket sablonszerűig, a gyakorlati formákra és fogásokra támaszkodva tudják csupán ellátni, de önálló, szabadabb s értékesebb munkásságot kifejteni s az általuk elfoglalt hivatáskört a köz javára üdvösen betölteni képtelenek. T. Uraim! Az eszmék forrongásának, a sociális és állami intézmények átalakulásának korát éljük. A forgalmi és ipari élet fejlettsége, a technika bámulatos vívmányai, a politikai jogok kiterjesztésére irányuló mozgalmak, az alsóbb néposztályok helyzetének biztosítását célzó sociális törekvések a politikai s a jogi élet körében az eddigi irányok és alkotások egész sorát rendítik meg s újabb és újabb fogalmaknak és intézményeknek alakulását eredményezik. Súlyos és bonyodalmas társadalmi, jogi és gazdasági kérdések előtt állunk, amelyeknek tudományos előkészítése és gyakorlati megoldása a közel jövő feladata leend. Tudatában e mozgalmak és fejlemények horderejének s átérezve a szerep fontosságát, mely Önökre a gyakorlati élet terén majdan várakozik, teljesítsék kötelességeiket komoly igyekezettel s lelkiismeretes buzgósággal. Ne feledjék, hogy a mai világban az állami s társadalmi élet terén helyét csak az töltheti be illendően, aki kora ifjúságától kezdve ernyedetlen s hasznos munkássághoz szokott s hogy a főiskolai tanulmányok — már csak az egyes tanszakok anyagának folyton növekvő terjedelme miatt is — mind nagyobb s odaadóbb fáradozást igényelnek. Végezzék teendőiket nemcsak a majdani megélhetés, a kenyérkereset érdekéből, de azon magasztos tudat által is lelkesítve, hogy a tudomány erkölcsi méltóságunk legszilárdabb alapja, az emberiség legnemesebb kincse s legáldásosabb produktuma, mivel — Cicero szerint — „táplálja ifjúkorunkat, felvidítja öregségünket, jó szerencsében díszt, mostoha sorsban vigasztalást nyújt mivelőinek.“ Végül tartsák szem előtt a nagy igazságot, hogy hazánknak és fajunknak felvirágoztatását elsősorban a közművelődés, az értelmiség útján, a nagy kulturállamok szellemi vívmányaiban s törekvéseiben való részesedés által mozdíthatjuk elő. Közművelődésünknek kitartó, céltudatos tevékenységgel való emecsemege-, fűszer-, cukorka-, ásványvíz- és vadas üzletét Fő-utca 61. szám alá színházzal szembe városháza mellé helyezte át. Színházi cukorka és bonbonierekben nagy választék.