Felvidéki Ujság, 1939. január (2. évfolyam, 11. szám)

1939-01-14 / 11. szám

Befelejtik az angol-olasz tárgyalásokat Chamberlain és Halifax szombaton délben elutaznak Somából Róma, január 13. Az olasz-angol megbeszélések lényegi ré­sze a tegnapi tanácskozásokkal véget ért. Ma délután még újabb megbeszélések lesz­nek, de ezek valószínűleg már csak­ kiegé­szítő jellegűek. Az angol államférfiak szombaton dél­ben hagyják el az olasz fővárost í A megbeszélések eredményéről valószinüleg már ma hivatalos közleményt adnak ki. Ma délben Chamberlain angol miniszter­­elnököt és lord Halifax külügyminisztert a i­ápa kihallgatáson fogadta. EREDMÉNYTELEN A RÓMAI KONFERENCIA? Páris, január 13. A francia sajtó nagy tartózkodással ír a római találkozóról Az a vélemény alakult ki, hogy az angol államférfiak római útja n­e­g­a­t­í­v eredménnyel járt, amennyiben Chamberlain és Mussolini között nem jött létre megállapodás a különböző európai kér­dések megoldása tekintetében. Az igazságügyminiszter előadása „az ezeréves alkotmányb­ól Budapest, január 13. Az Országos Nemzeti Klub most tartotta első vitaestélyét az új esztendőben, amelyen T­asnády Nagy András igazságügyminiszter tartott előadást „Az ezeréves alkotmány“ címmel Bevezetőjében hangoztatta, hogy semmi­féle elvi álláspontot nem szabad merev túl­zásba vinni, mert az élet könnyen meg­­cáfolja az embert. 1918-ban leszakadtunk az alkotmányos fejlődés útjáról, de a jogfolyto­nosságot helyreállította az élet Ezután rész­letesen foglalkozott az alkotmány fogalmá­nak meghatározásával. ■— Az angolok — mondotta — büszkén hi­­va­koznak történelmi alkotmányukra. Mi pe­­dig büszkék lehetünk arra, hogy egész Euró­­pában az angolokon kívül csak nekünk van történelmi alkotmányunk­ Az angol és a ma­­gyar alkotmány fejlődése között az a kü­lönbség, hogy az angolban a kiinduló pont a­­ irons, a magyarban pedig maga a nemzet, a királyi hatalom a nemzet által átruházott h­italom volt és a szuverenitás végső for­rása mindenkor a nemzet marad. — A magyar alkotmány történelmi alkot­mány, hajlékony és fejleszhető. Ez a jövő­jének legnagyobb biztosítéka és a nemzet előrehaladásának legnagyobb erőforrása. a szlovákok nem engedik, haán Eperjest Hárpátukrajnához csatolják Hu­szt, január 13. Sí­dar Károly, a prágai központi kormány szlo­vák miniszterelnökhelyettese, az A—Zet cirnü c c­seh lapban nyilatkozatot tétetett közzé a szlo­­vák—„ukrán“ kérdés alakulásáról, többek kö­zött megállapítván, hogy szó sem lehet arról, mintha Eperjes városát valamint a tőle keletre levő vidéket a szlo­vákok átengedhetnék Volosinék Kárpátukraj­­nájának. Sidor hangoztatja, hogy Szlovenszkó és Kárpát­­ukrajna között a határ végleges. Sidor erélyes hangja nagy megdöbbenést keltett Volosin táborában és a huszti kormány hivatalos­­apja, a Nova Swoboda • igen erélyes hangon utasítja vissza „Sidor mi­niszter ur" kijelentése, amelyekben „a szlo­vák sovinizmus legújabb megnyilatkozását" állapítja meg. Volosin hivatalos lapja ezután így folytatja: „Si­­tior úr felejteni látszik, amit az egész világ tud, hogy a szlovákok hogyan bánnak fajtestvéreink­kel, az úgynevezett Keletszlovenszkón. Az egész világ tudja, hogy az ukrán nép ezt az elragadt területet Uk­rajnához akarja visszacsatolni. I mt azonban nem kétmilliónyi tömeg vagyunk, mint a szlovákok, hanem huszonötször annyian és ha Sidor úr most nem hajlandó velünk békésen kiegyezni, úgy eljön majd az idő, amikor szívesen emlékezünk majd most tett kijelentéseire. De föl­dünket sosem fogjuk átengedni a szlovák sok­, a tisztáknak. Felvidéki Ői­ség í1. szám — 1939. január U natármenti szlovák községeink az CöoesQti Magyar Pártban akarnak szenezkedi Beszámoló az Egyesült Magyar Pár­­rt neiü mondásáról Kassa, január 13. Felvidékünk visszacsatolása óta a szlovák községek egyre-m­ásra küldözgetik küldött­ségeiket az Egyesült Magyar Pártok kassai központi irodájába. E küldöttségek egyértel­műen követelik az Egyesült Magyar Párt meg­szervezését és biztosítják a pártközpon­tot arról, hogy községükben a lakosság hallani sem akar más pártról Jellemző, hogy főleg a határmenti községek kérik az azonnali szervezést Az Egyesült Párt nem győzi a szervezéssel járó munkát és a titkárok autókon járják a községeket, hogy a lakosság ismételt kérelmeit teljesít­hessék. Ahol csak megjelennek a párt küldöttei, a szlovák lakosság magyar nemzeti szinü zászlókkal disziti fel a községet és küldött­­ségileg várja a párt titkárait Az értekezle­teken a szovák lakosság egyenesen szemre­hányást tesz azért, mert a szervezés — sze­rintük —— lassú tempójú. Türelmetlenek a határmenti lakosok, mert körükben is a hatá­ron túlról jött felelőtlen agitátorok vad híre­ket terjesztenek, amit a lakosság ellenszenv­vel néz és a csendőrségnek jelenti. A lakosság felkérte a pártot, hogy kato­naságot helyeztessenek el a falvakban nagyobb számban. E héten az Egyesült M­agyar Párt a kö­vetkező községekben tartott rendkívüli ülé­seket: Garbócbogdány, Balogd, Regeteruszka, Györke, Osva, Felsőcsáj, Alsócsáj, Rákos, Beszter, Kassaujfalu, Téhány, Izdoba és Széplakapáti E községek nagy része még nem volt beszervezve az Egyesült­ Párt ke­retébe. Például Balogd községe, amelynek lakossága úgyszólván szlovákokból áll, több­­izben kereste föl Klucsárnak, a Hanka-párt volt elnökének vezetésével a pártközpontot és jelentette, hogy a község egyhangúan az Egyesült Magyar Párt mellett foglalt állást. Ugyanez a helyzet a tisztán szlovák Ósva, Alsócsáj, Izdoba, Téhány és Beszter községekben. A lakosság zászlódíszben és ünneplőben várta az Egyesült Párt titkárait és dacára annak, hogy hétköznapokon folytak le az ér­tekezletek, mégis teljes számban r­észt vett azon a község apraja-nagyja, sőt a szomszéd falvak lakosai is elküldték megbízottaikat. A titkárok beszédeit feszült figyelemmel hallgatták és nagy megnyugvással vették tudomásul, hogy a párt teljes erejével kez­dett hozzá a­ rendszeres szervezéshez ■ mindenben eljárt a párttagok érdekében.­­Jegyzőkönyvbe vették a községek és a la­kosok kívánságait, biztosítva őket arra hogy úgy az egyes hivataloknál, valamit Budapesten a kérések teljesítése érdekébe erélyesen fognak föllépni. A Felvidéki Magyar Párt titkárai útja közölte a vegyes nemzetiségű falvak tar­saival, hogy nem szándéka és nem célja a pártnak az elnemzetlenítés. Mindenki bátran és szabadon hirdetheti idegen nemzetiségét, mert a magyar min­denkor türelmes volt és soha senkit nem­zetisége miatt nem bántott és nem fog bántani. A hallgatóság őszinte örömmel vette tujo­­másul a mondottakat és vezérei útján meg­nyilatkozott a magyar állam iránti hűség is megbecsülés mellett, kijelentve, hogy a csh megszállást mindenkor csak átmenetinek te­kintették, de sohasem végleges állapotuk és mindenkor a Szent István-i Magyarország emléke élt sziveikben. Az Egyesült Magyar Párt tovább fok­tatja a Felvidéken a szervezkedést és m­ái­­nösen azon községekben, ahol eddig tig szervezete nem volt. Kassai memorandum a kormányhoz „Felvidékieket helyezzenek el a megüresedő állásokba !”­­ Az Egyesült Magyar Párt kassai elnökségi ülése Kassa, január 13. Az Egyesült Magyar Párt kassai szerve­zetének elnöksége csütörtökön ülést tartott Az ülésen Münster Tivadar ny. törvényszéki elnök, a párt társelnöke elnökölt A tárgyso­rozaton levő pontokat Grusetzky Ferenc fő­titkár referálta. A tárgysorozat első pontján a Magyar Nemzeti Tanácshoz befutott állás iránti kérvények Ügye szerepelt Ez a fontos és sok ezer embert érdeklő kér­dés hosszú és kimerítő vitát provokált A felszólalók: Resatkó Endre, Tarczal Gusz­táv, dr. Sztudinka Gyula, dr. Piláth József, dr. Halmi, Qrusetzky Ferenc, Helyei Gyula, Fedor György, Ványai István, Pausz Béla, Cseley Albert és Várkoly Miklós megegyez­tek abban, hogy e téren a legsürgősebben cselekedni kell, mert mostanáig mindazok a derék és gerinces magyar párttagok, lako­sok, munkások stb. akik a húsz évi cseh rabság alatt magyarságukért minden téren háttérbe szorultak, állást alig kaptak és a mindennapi kenyerüket csak nehezen tudták megszerezni, ezek a derék magyar emberek megérdemlik, hogy a megüresedő állásokba — mint ahogy azt számtalanszor az illetékes miniszterek is hangoztatták — elsősorban őket helyezzék el. Miután ez a kérdés sür­gős és fontos, a múlt havi pártvezetőségi ülés határozata alapján most egy bizottságot állítottak össze, amelyik hivatva van részletes memorandu­mot készíteni az illetékes minisz­tériumoknak. Ezenkívül felkeresik a közeli napokban Kassa város főispánját, dr. Borbíró Feren­cet, valamint az egyes állami hivatalok ve­zetőit, hogy tájékoztassák őket e kérdés megoldásáról, s igénybe vegyék hathatós tá­mogatásukat A bizottságba beválasztották: Tost Barna prépost-plébános elnöklete mel­lett Münster Tivadar társelnököt, Wirth Gyula pártigazgatót Grusetzky Ferenc fő­titkárt Laczkó Tibor titkárt, dr. Sztudinka Gyulát Várkoly Miklóst és Fedor Györ­gyöt Az elnökségi ülés ezután foglalkozott az Egyesült Magyar Párt országos kongresszu­sával is, amelyet január 19-én tartanak meg Komáromban. Ezen a pártkongresszuson le fogják tárgyalni a párt új programját, vala­mint az új szervezeti szabályokat Erre az Egyesült Magyar Párt jövőjére nézve nagy­horderejű kongresszusra Kassáról nagyobb számban fognak felutazni. Miután nagyon fontos, hogy a kongresszus foglalkozzon a párt helyzetével is és jövőbeni kialakulásá­val, ezért az elnökség felkérte a párt elnökségét, valamint az iparos- és munkás-szak­osztályokat, hogy észrevételeiket, ki- szervezetének válságaikat, javaslataikat memorandum­ban dolgozzák ki A memorandumot Komáromban majd előterjesztik­ Majd több életrevaló inditványt fogadtak el, amelyekben a szükséges lépéseket mi­előbb meg fogják tenni Több adminisztrációs ügy megtárgyalása után Münster Tivadar elnök az ülést be­zárta. ___________________________________e___________________________________________ . __ Szent-Imrey Pál alispánt üdvözölte szülőfaluja. Kassa, január 13. A felszabadult Buzita község a vissza­csatolása után történt első ünnepélyes kép­viselőtestületi ülésén elhatározta, hogy a község szülöttét, Szent-Imrey Pált, Abaúj- Torna vármegye alispánját küldöttségileg üdvözli A küldöttség most nyújtotta át az alispánnak a kassai megyeházán a díszes kiállítású tisztelgő határozatot, ami a követ­kezőképen hangzik: „Buzita község üdvözlete. Buzita község képviselőtestülete a Magyar Szent Koronához való visszacsatolása után tör­tént újjászervezése alkalmával tartott első ünnepélyes ülésén, a felszabadulás örömétől áthatva, a magyar állami hatalomra fogadalmat téve eme határozatával ünnepli azon boldog pillanatot, amikor ismét Abauj-Torna vármegye kebelébe tartozik s ezzel az ősi vármegye fennhatósága alá került Ugyanekkor hálás tisztelettel köszönti méltó­­ságos krasznikvajdai Szent-Imrey Pál urat, Abauj-Torna vármegye alispánját, a község szülöttjét és polgárát, akit a község népe ra­gaszkodásáról és tiszteletteljes szeretetéről ünnepélyes megnyilatkozással biztosit akinek hü népe érdekében kifejtendő munkásságához Isten segedelmét kéri. Buzita, 1938. december 27. Bálla Pál s. k. Kristóf Mihály körjegyző, községi bíró. Máthé Károly Vagányi Imre képviselőtestületi tagok.“ Bálla Pál jegyző beszédében örömmel üd­vözölte Kassán a szabad vármegyét s többek között ezeket, mondta: — Hálát adunk Istennek, hogy megadta értünk ezt a magasztos pillanatot, hogy eb­­ben a házban, ahol 20 évig egy idegen zsar­noki kormányzatnak minden jogot eltipró képviselője gyalázta, szipolyozta, büntette a magyart, ma a mi falunknak magyar szü­lötte székel, igazgat, kormányoz, tesz igaz­­ságot s mi a mi magyar nyelvünkön tiszte­­leghetünk Méltóságod elő­tt, kérhetjük Istent, áldja meg Méltóságod munkásságát, hogy bölcs vezetése alatt az egész megye szebb és jobb jövőre virradjon. Szent-Imrey Pál alispán meghatott sza­vakkal mondott köszönetet a kedves m­eg­­emlékezésért Hangsúlyozta, hogy ő a húsz­­évi száműzetés alatt is mindig szeretettel gondolt szülőfalujára, s életének egyik leg­boldogabb pillanata volt, mikor a feszabadult Buzitát ismét megláthatta. Kérte a küldött­séget, tolmácsolják köszönetét a község de­rék magyarjainak és ígérte, hogy mindig szeretettel fog gondolni Buzitára és hazafias lakosságára. Felvidéki régi vevőinket és az újakat szeretettel üdvözöljük ! MANUS R. T. Budapest, József­ körút 10-12. Szőnyegek, fonalak és függönyök legkedveltebb magyar szaküzlete. Kérjen díjmentes árjegyzéket, fánál és anyag mintasorozatot.

Next