Felvidéki Ujság, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-15 / 85. szám

KASSA, 1939 ápr. 15, Szombat óra 10 fillér Főmanbatárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY JÁNOS Bélyegző, festékpárna, zománctábla OLCSÓN, GYORSAN BÁRDI BIEMEMSTOK LIPÓT «sFk Budapest, IV. Károly körút 28. Központi városháza. Kárpátalja Az első napfényes tavaszi napokon megindultak a Tiszán a rutén tutajosok Szolnok felé. Kárpátalja derék rutén népe megkezdte a gazdasági kapcsolatok felvételét a nagy magyar Alfölddel s valóban a szeretet és a megértés öröme forrósítja át a magyar-rutén kézfogást Kárpátalja népe a húszéves elnyomatás, a benesi áldemokrácia álautonómiájának minden keserűségétől­ szabadulva, boldo­gan kapcsolódik be az ezeréves haza életébe s az a rend és nyugalom, amit a felszabadított területekre vitt a magyar honvédség, a kakastollas magyar csendőr, pihenést és megnyugvást jelent a hosszú rabságból talpraálló rutén népnek. Felelős magyar körök a felszabadulás e e­lső pillanatában hangsúlyozták, hogy ennek a sokat szenvedett népnek az ezer­éves magyar haza, a történelmi fejlődés­nek megfelelő területi önkormányzatot ad. Magyarország testvérként öleli újra magához az Erdőskárpátok népét, nem gyarmatot lát ebben a területben, hanem látja a szentistváni birodalom egyik al­­tató részét, amely most segítségre szo­rul. Tisztán kell látnunk, az a húsz év, ami különélésre kényszerítette a ruténe­ket, sok és súlyos csapást mért a ,,gens hdelissimára“. A megnagyobbodott Ma­gyarországnak most már nemcsak az akarata, de az ereje is megvan ahhoz, hogy sebeket gyógyítson, hogy hóna alá nyúljon az arra rászorultaknak. A magyar közigazgatás, amikor el­végezték honvédeink a felszabadító és tisztogató munkát, elsősorban is a szilárd, biztos rendet képviseli ezen a sokat szen­vedett földön s a magyar gazdasági élet ereje már úgyszólván a visszacsatolás pillanatától kezdve megjavította az átla­gos életszintet. Természetes, hogy köz­­igazgatási, közgazdasági téren ma még átmeneti állapotokat élünk, de bizonyos az is, hogy ez az átmeneti állapot óráról- órára erősbödő, biztos alapokat épít ki, amelyen visszatérhet Kárpátalja arra az európai nívóra, amelyből húsz évvel ezelőtt szakították ki. Vannak természetesen politikai felada­tok is, így elsősorban Kárpátalja önkor­mányzatának megalkotása. E tekintetben már igen komoly és alapos előkészítő munkálatok folynak, mert hiszen maga a magyar államfő, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága is tudtára adta a felszabadult Kárpátaljá­nak, hogy a magyar haza önkormányza­tot ad számára. De ugyanilyen értelem­ben nyilatkozott Teleki Pál gróf miniszter­­elnök is, aki a legutóbbi sajnálatos határ­­incidensek alkalmával, szinte még fegy­verropogás zajában kereste fel a Rutén­földet, hogy személyes tapasztalataival ismerje meg a helyi viszonyokat, a helyi szükségleteket s azoknak figyelembe­vételével lehessen azután megalkotni azt azt az önkormányzatot, amely kielégíti egyrészt a rutén népi igényeket, másrészt pedig hozzásimul az egyetemes magyar élethez. A húsvéti ünnepek után körutat tett Kárpátalján a rutén nép egyik nagy ve­zére, Járódy András volt ruszin miniszter­­elnök, aki a görögkatolikus húsvét har­madnapján sorra látogatta a most felsza­badult kárpátaljai községeket és városo­kat. A lakosság mindenütt lelkes öröm­mel, a megelégedettség bizakodó hangu­latával fogadta Bródy Andrást, akit n­em a Egyhelyütt a kis rutén iskolásgyermekek magyar imádsággal, a Hiszekeggyel köszöntöttek. Bródy András mindenütt hangoztatta, hogy a rutén népnek hálát kell adnia az isteni Gondviselésnek, hogy kiszabadította a csehek fogságából s most a feltámadás ünnepén, népi-féltén la­kásukat is ünnepelhetik. — Visszatértünk Szent István orszá­gába — mondotta többek között Bródy András —. visszatértünk a magyar, nem­­zethez, amellyel e-m* évig élt iáik e-gyfi.tf. év amHv nemzet ne­­­v. ’1nvnV;-V becsű- * Istes és jellemes s ugyanilyen tulajdon­ fi­ságokat vár tőlünk is. — Szólt ezután arról, hogy tanulni kell a múltból, le kell vonni a konzekvenciákat s mindenekelőtt, egységre kell törekedni. Legyen vége az elmúlt évtizedek szörnyű viszályainak s a rutén nép, mint egységes nemzet fog­jon kezet a testvér magyar nemzettel. Bródy András, aki bálványozott ve­zére a rutén népnek, örömet hirdetve je­lentette be Kárpátalja népének, hogy a magyar államfő és a magyar miniszter­­elnök, nemeslelkűen megígérték a rutén népnek a területi önkormányzatot. Min­denütt, ahol megjelent Bródy András, mindenütt, ahol a magyar kormányzót és a magyar miniszterelnököt emlegette, a nép lelkes, önként feltörő ünnepléssel fo­gadta a bejelentéseket, éltette a kormány­zót, akinek vitéz hadserege meghozta Kárpátalja népének ezt a mai boldog, fel­szabadult húsvétot. Jugoszlávia kitart a Berlin-római tengely mellett Románia kénytelen úl védelmezőket keresni — Az angol­francia nyilatkozat Németország bekerítését készíti elő — és Daladier nyilatkozatainak visszhangja London, április 14. Az alsóház padsorai és karzatai zsúfolásig megteltek csütörtök délután. A hagyományos megnyitóima elmondása után Chamberlain miniszterelnök megkezdte az egész világon türelmetlenül várt kül­politikai nyilatkozatát. A miniszterelnök felolvasta az események indokaira vonatkozó mindkét oldalú közlé­seket. — Az a kétféle beállítás — mondotta ez­után Chamberlain — egymástól lényegesen különbözik s a bölcsesség azt tanácsolja, hogy egyelőre felfüggesszük ítéletünket a megszállás előzményeiről. Angliában az a kérdés merül fel: mennyiben áll összhangban ez az el­járás az angol—olasz egyezménnyel? Ciano gróf közölte, hogy az olasz kormány­nak az a szándéka, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Albánia függetlenségét és sérthetetlenségét, valamint a földközitengeri jelenlegi helyzetet. Közöltük az olaszokkal, hogy tudomásul vesszük ugyan ezeket a biz­tosítékokat, mindazonáltal súlyosan aggaszt bennünket Albánia váratlan megszállása, mert nemcsak Albánia jövője forog kockán, nemcsak a szomszédos területeken, hanem a Földközi-tengerrel határos egyéb orszá­gokban és az egész Balkán-félszigeten sú­lyos aggodalom és nyugtalanság uralkodik. Az általános nyugtalanság példájaképpen előadta Chamberlain, hogy húsvét vasár­napján a görög kormány közölte az athéni angol követtel és a londoni görög követ az angol külügyminiszterrel, hogy az olaszok a közeljövőben meg akar­ják szállni Korfut. — Mindez mutatja — úgymond Chamber­­lan, — hogy a bizalom mélyen megrendült és nem állítható egykönnyen helyre. Az an­­­gol kormány kötelességének tartja, hogy minden kétséget kizáró világossággal ismer­tesse álláspontját. Kijelentem ennélfogva az angol kormány nevében, hogy az angol kor­mány a lehető legnagyobb fontosságot tu­lajdonítja annak, hogy világosan fenyegetné Görögország vagy Románia függetlenségét és amely ellen a görög vagy román kormány létérdek­ből nemzeti haderejével ellenállna, az angol kormány kötelességének tartaná, hogy a görög, illetve román kormánynak az eset követelményei szerint haladék­talanul és minden hatalmában álló esz­közzel segítségére siessen. — Nem változott az a meggyőzdésem, hogy helyes volt az a politikánk, amelynek alapján egy évvel ezelőtt aláírtuk az angol­olasz egyezményt. Azonban nem titkolom, hogy az olasz kormány eljárása mély csa­lódással tölt el. Egyesek talán azt kívánják, hogy nyilvánítsuk az angol-olasz egyez­ményt hatályát veszítettnek. Ezt a felfogást nem osztom. kerültessék a földközi-tengeri és a balkán félszigeti jelenlegi állapot megzavarása erőszakkal vagy erőszakos fenyegetéssel. Ennélfogva elhatározta az angol kormány, hogy minden olyan eljárás esetén, amely n. évfolyam, 85. szám ISalacSlee’s­ *, * < Franciaország garantálja Románia és Görögország függetlenségét Paris, április 14. A francia kormány csütörtökön nyilvános­ságra hozta az államtanács döntéseit. Dala­dier miniszterelnök e döntéseket a követ­kező kijelentések kíséretében közölte a saj­tóval : — Franciaország politikáját a március hó 29-én elmondott rádióbeszédemben körvo­nalaztam. Azóta ebben az értelemben csele­kedtünk. Ezért hoztunk katonai intézkedése­ket, amelyek minden meglepetés ellen sza­vatolják Franciaország és birodalma hatá­rait. — A francia nemzethez tehát a következő nyilatkozattal fordulok, amelyet a köztársa­ság kormánya Nagybritannia kormányával közös egyetértésben állapított meg: A francia kormány a legnagyobb fontos­ságot tulajdonítja annak, hogy elejét vegye a földközitengeri és a balkán félszigeti status quo minden módosításának akár erőszakkal, akár erőszakos fenyegetés­sel. Tekintetbe vé­ve azokat a különleges ag­godalmakat, amelyeket az utóbbi hetek ese­ményei okoztak, a francia kormány követ­kezésképpen különleges biztosítékot adott Romá­niának és Görögországnak, hogy abban az esetben, ha olyan akciót kez­denének, amely világosan fenyegeti Romá­nia vagy Grögország függetlenségét és ha a román vagy a görög kormány úgy vélné, hogy életérdeke egész nemzeti erejével an­nak ellenállna, a francia kormány kötelezőnek fogja tartani, hogy haladéktalanul megadjon minden hatalmában álló támogatást. Másfelől a francia-lengyel szövetséget meg­erősítette a francia és a lengyel kormány. Franciaország és Lengyelország haladékta­lanul és közvetlenül szavatosságot ad a má­sik félnek mindennemű közvetlen vagy köz­vetett fenyegetés ellen, amely életérdekeit érintené. aPITo Flmszl­ítás — Telefonszám 3492 ELőad.^sofc Kezdete */s5, 3/a7, 5/*9. »aláíidy ‘'»3-kor la A legújabb magyar film premierje: Szervusz Péter! A kettős főszerepben Páger Ante!. A többi ‘­­szerepekben: Simor Erzsi, Mihályffy, Pethes, Ördög Sári. Támad a német sajtó Páris, április 14. (MTI) A Havas-iroda jelentése szerint Chamberlain, és Daladier nyilatkozatai mély benyomást keltettek párisi diplomáciai kö­rökben. Az a vélemény alakult ki, hogy a nyilatkozatok nem jelentik a tárgyalások be­fejezését. A lapok szerint az Anglia és Fran­ciaország által vállalt kötelezettségek célja, hogy biztosítékot nyújtson arra az átmeneti időre, ami szükséges ahhoz, hogy eredmé­nyesen befejezzék a megkezdett tanácskozó­­kat, melyeknek végső célja kétoldalú segély­nyújtási egyezmények megkötése. A berlini sajtó részletesen foglalkozik Chamberlain és Daladier nyilatkozatával. A Deutsche Diplomatisch Politischer Korespo­­dienz azt írja, hogy mindenesetre különös, hogy az albániai események, amelyek kizá­rólag Olaszország érdekterületén belül ját­szódtak le és sokkal emberségesebbek vol­tak, mint az angolok Palesztinai eljárása, — okot adott Chamberlainnek, hogy felhasz­nálja a helyzetet a közös francia-angol nyi­latkozat me­gtételére. Még elképesztőbb len­ne azonban, — írja a lap — ha nem beke­rítés lenne a cél, hogy segítséget ígérnek Görögországnak és Romániának. Ami Gö­rögországot illeti ugyanis, senkinek a leg­kisebb kétsége sincs, hogy Olaszország ré­széről nem fenygeti az országot veszedelem, tehát az angol-francia védelmi nyilatkozat fölöslges és csupán a bekerítés céljait szolgálja. A Romániával kapcsolatos védelemről ne­héz feltenni, hogy Anglia hajlandó lenne Ro­mániát ugyanazon eltökéltséggel megvédeni Oroszország ellen is, mely tudvalévőleg nem ismeri el Románia területi sérthetetlen­ségét, mint például Németország ellen. Ilyen körülmények között Románia valószínűleg rövidesen kény­telen lesz más védelmezőt keresni. Anglia és Franciaország azt akarja, elérni, hogy a Németország és Olaszország körül eJllpll/ASLkja/ii? Ld-C tiexnuj^Ladunk «aaoam nnfaUiMiottlr

Next