Felvidéki Ujság, 1939. december (2. évfolyam, 279-282. szám)

1939-12-07 / 279. szám

Hungária, Rhein­metall hordoz­ható írógép, pó­­tolja a nagy stan­dard irodai írógé­peket, forduljon bizalommal Varga Bertalan papírkereskedő szaküzletébe. 4 Kényelmes fizetési feltétel: Kassa, Fő utca 13, T. 3548 gát az elmúlt napokban alaposan előkészí­tették. A Messaggero stockholmi jelentése szerint az oslói értekezlettől nem várhatók nagyjelentőségű határozatok. Ez a három kis állam nem igen tud közvetlenül segítsé­gére sietni Finnországnak, de jelentős­ pénz­­ügyi erejük, anyagi készleteik és hajóhaduk lehetővé teszik, hogy igen jelentékeny anyagi támogatásban részesítsék a finn köz­társaságot. A Jour stockholmi jelentése szerint az el­terjedt hírekből arra lehet következtetni, hogy Svédország és Norvégia nem szándék­szik csupán tiltakozást bejelenteni a szovjet kormánynál, hanem kézzelfogható segítsé­get szándékoznak nyújtani Finnországnak. Ha ez nem történik katonai segítség formá­jában, mégis minden más eszközt meg fog­nak ragadni, hogy Finnországot támogassák. Valószínűnek tartják azt is, hogy újabb béke­­kezdeményezés lát napvilágot az oslói érte­kezleten! AMERIKA ÁLLÁSPONTJA Newyork, december 7. (MTI) Az Egyesült Államok kormánya a finn-szovjet viszállyal kapcsolatban a továb­bi akciók lehetőségét mérlegelő Roosevelt elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya azért nem tett eddig messzebb­menő intézkedéseket, mert a finnek és a Szovjet között folyamatban lévő békülési kísérletek sikerét nem akarták veszélyez­tetni, . A NÉPSZÖVETSÉG NEM LÉPTET ÉLETBE SZANKCIÓKAT Páris, december 7. (RÍTi) FinnGiS-'spelitik­ai és­­ diplomáciai kö­­­yökben ma m­ár kétségtelennek tartják, hogy Népszövesség csak erkölcsi elégtételt szolgáltathat az élet-halál harcát vívó Finn­országnak. A szankciók gyakorlati alkalma­zásáról minden bizonnyal le kell mondani. Kisebbség neihflil­lennel és cseh államot követeltek az angol felsőházban London, december 7. (MTI) A lordok házában újra szóba került a békecélok kérdése. A vita során lord Noel­ Buxton azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a béke egyik előfeltétele a cseh és a lengyel állam visszaállítása volna. Ezeknek azonban néprajzi államoknak kel­lene lenniük, idegen kisebbségek bekebelezése nélkül. Ha a szudétanémeteket Csehországba vagy az ukránokat Lengyelországba bekebelez­nék, ez nem volna igazságos eljárás és ez nem vezetne békére. Négy tűzvész pusztított a román petróleumtelepek­en Bukarest, december 7. A­­ ploesti „Orion“ petróleumfinomítóban robbanás történt. A tűzvész, amelyet csak háromnapos megfeszített munkával sikerült eloltani, rövid idő alatt már a negyedik a ploesti olajvidéken. Ez alkalommal egy an­gol finomító gyulladt ki. Itt fekszenek Ro­mánia legjelentősebb petróleumtelepei. Egyes híradások szerint ,a tüzet gyújtogatás okozta. A román petróleummezőkön sorozatosan ismétlődő tűzesetekkel kapcsolatban a német sajtó azt a gyanúját juttatja kifejezésre, hogy az angol Secret Service ügynökei dolgoznak Romániában és így akarják megakadályozni, hogy Románia teljesíthesse szerződéses olaj­­szállítási kötelezettségeit Németország irá­nyában. felvidéki Újság 279. szám — 1939. december ’7. A finn nemzet szabadságharca A finitek háborúi az önállóságért és szabadságért az utolsó száz esztendő folyamán A finn nemzet múltja tele van szabad­ságharcainak emlékeivel. Hat és fél száza­don át svéd uralom alatt állott. A svédek és az oroszok harcának állandó szintere volt. A két nép mindig a finn földön küzdött a Keleti tenger uralmáért.­­ A finnek szabadságküzdelme a múlt szá­zad elején kezdődött az 1808/9-iki háború­val az oroszok ellen. A FINNEK AZ OROSZOK ALATT Ennek a háborúnak szerencsétlen kime­netele után Finnország a Nagy-Oroszország egyik alkotórésze lett. Ez a csapás váltotta ki a nemzeti érzelmeket a finn népből. Csak a szabadság utáni vágy és a nemzeti ener­gia, mely a nép akaratát és politikai létét kidomborította, bírták rá a cárt arra az el­határozásra, hogy eredeti tervétől a finn nép feltétlen alárendeltségétől és bekebele­zésétől elálljon. A cár és tanácsadója, Spe­­renski, belátták, hogy Finnországgal szem­ben csak békülékeny politika hozhat az oro­szoknak gyümölcsöt, ezért a humanitás és a békesség toleranciáját választották. LÉTRE JÖN AZ ÚJ FINN ÁLLAM így jött létre 1809 március 27-én az új finn állam az országgyűlés által elfogadott „Magna Chartája“ révén. Ez semmiképpen sem volt cári ajándék, hanem kivívott köl­csönös megegyezés. Az ország újabb kiépí­tése igen lassú tempóban lépésről-lépésre mehetett csak végbe, mert évtizedekig érez­hető volt, hogy az országot érdeklő ügyek és elhatározások egy az országon kívül álló fejedelem kezében összpontosultak. II. ÉS II. SÁNDOR CÁROK ALATT 1855 március 3-án II. Sándor lépett a cári trónra, aki a finnek iránt messzemenő meg­értést tanúsított Megindult a politikai, gaz­dasági és kulturális fejlődés, ami hozzájárult ahhoz, hogy a népben tovább fejlődhessen a nemzeti öntudat és a nemzeti ellenálló képesség. II. Sándor cár utóda a korlátolt nacionalista III. Sándor alatt már fenyegető felhők tornyosultak Finnország politikai ég­boltján. A Katkov által Moszkvából dirigált reakciós áramlat, vagyis harc mindennel szemben, ami nem oroszos, veszélyes gyü­mölcsöt érlelt. II. MIKLÓS CÁR HATALMA... II. Miklós cár 1894-ben foglalta el az orosz trónt, ő elődeivel szemben azonnal elismerte a finn alkotmányt, hogy azután négy évvel később Bobrikow generális személyében új zsarnokot nevezzen ki Finnország kormány­zójának. Hogy Bobrikow módszerei milyen ellenhatást értek el, az ismeretes. 1904 jú­nius 16-án­ Schauman Jenő fiatal finn diák a nyílt utcán lelőtte. Maga pedig öngyilkos lett. MEGINDUL A FINN SZERVEZKEDÉS Bár a finnek fegyvereiktől és katonai szer­veiktől meg voltak fosztva, küzdelmeiket az egész vonalon újból megszervezték. Ez a küzdelmük békés eszközökkel jutott kifeje­zésre, azonban ez a harcuk sem volt ke­vésbé éles és nagyobb áldozatokkal járó. Nemcsak arról volt most már szó, hogy a sértett jogokért a külföldet felvilágosítani, hanem főként arról, hogy a reakció hatását megtörjék és az ellenségnek tettekkel bebi­zonyítani, hogy az erőszak és a zsarnokos­­kodás sohasem fogja a finn nép karakterét megváltoztatni és a finn népet térdre kény­szeríteni. A NEMEZIS ELÉRI A CÁRIZMUST A nemeays hamarosan elérte a cárok ural­mát. Az 1905-iki orosz forradalom Finnor­szágban is éreztette hatását. A nagy orosz mámor, melyben a finn nép meg lett fosztva szabadságától, hamarosan szerte röppent Finnország vezetését olyan kiváló finn ha­zafi kezébe tették, mint MechaÜn Lee. 25 ÉVVEL EZELŐTT 1914 november végén megjelent az orosz kormány nagy finnországi programja, mely a finn autonómia felfüggesztését hirdette ki. Aki ezekben az időkben Finnországban tar­tózkodott, azt a benyomást nyerte, hogy a finn nép a rája­ nehezedő nyomásnak nem fog tudni ellentállni. Valósággal a kétségbe­esés és nemtörődömséggel párosult tehetet­lenség lett úrrá a lelkeken. JÖN A SEGÍTSÉG Az egész finn nemzet szinte hipnotizálva­­ tekintett egy irányba: Németország felé. A várva-várt csoda valósággá vált. A finn if­júság józan, politikamentes érzéke, megmu­tatta a nemzet jövő útjait. Altonáb­ál a locksadti táborban mintegy kétezer fiatal­ .rajongó állított fel egy vadász zászlóaljt, mely zászlóaljból azután az 1918-iki nagy finn hadsereg alakult ki a korán néphőssé vált Mannerheim tábornok vezérlete alatt. A németek finnországi expedícióját von Goltz német generális vezette. Mint isme­retes, a felszabadítás után a finn csapatok is bevonultak Helsinkibe és a világháború végén megteremtették az önálló, szabad Finnországot. A Szovjet küzdelme a tengeri Miért ragaszkodik annyira Oroszország a balti tengeri kijáróhoz? Erre a kérdésre próbálunk felelni akkor, amikor Leningrád múltjával, szerepével és az orosz tervekkel foglalkozunk. Előrebocsátjuk, hogy a négymillió lakosú Leningrád, az egykori orosz­­ fő­város, az utolsó húsz­­ évben elvesztette politikai, és­­ gazdasági jelentőségét "s a szovjet ujabbak mindent elkövet, hogy a világváros életké­pességét helyreállítsa. SZÁZADOS VETÉLKEDÉS Leningrád-Szentpétervár eddigi fejlődése az emberi erőfeszítés és építőmunka egyik legérdekesebb példája. Története az emberi civilizáció történetének egyik legérdekesebb fejezete. Nagy Péter a XVIII. század elején itt akart ablakot vágni a fejlődő birodalom számára Nyugateurópa felé s a pusztaság­ból várat varázsolt elő nagy vetélytársa, XII. Károly svéd király ellen­ . Ahol Szentpétervár épült, a IX. század­ban főleg finnek éltek. A fejedelmek igye­keztek biztosítani a maguk számára a Néva torkolatát. De mindig a svédek ellenállásába ütköztek. A XVII. század első éveiben Moszkva kénytelen volt átadni ezt a terüle­tet Svédországnak, akik a Néva partján svéd várat emeltek. Egy évszázaddal ké­sőbb Nagy Péter és XII. Károly háborúiban az oroszok elfoglalták a névai várat is . 1703 június 29-én a cár lerakatta Szent Pé­ter és Szent Pál székesegyházának alapkö­vét s megkezdte a saját magáról holland nyelven Pitherburghnak nevezett erőd épí­tését is. A következő évben megvetette a kronstadti erőd alapjait is. VÁROS A JEGES MOCSÁRBAN A mocsaras, erdős vidéket, ahol addig csak medvék és farkasok tanyáztak, 300.000 ember lepte el. Erdőt irtottak, utat építet­tek, gátakat raktak, mocsarakat csapoltak. A cár makacs volt. Kétszázezer ember pusz­tult el a munkálatokban, de a cár kitartott, amellett, hogy benépesíti a vidéket. 1705-ben Pétervár vár város volt és kikötője megtelt hajókkal. A cár idegeneket csábított oda nagy kedvezményekkel, földeket, házakat ajándékozott, az ipart és művészetet támo­gatta, hogy enyhítse a vad éghajlatot. ROHAMOS FEJLŐDÉS Leánya, Erzsébet (1741—1762) megkétsze­rezte a város lakosságát. Sándor cár és I. Miklós cár alatt nagymértékben szépült a város. Az orosz kereskedelem Szentpétervár alapítása előtt a danzigi kereskedőkkel bo­nyolította le nyugati kapcsolatait. Szentpé­tervár azonban hamarosan a birodalom egyik legnagyobb exportkikötője lett és rajta keresztül bonyolódott le a birodalom kereskedelmének nagyobb része. ABLAK NYUGAT FELÉ Szentpétervár nemzetközi jellegét az oda­csábított idegenek beözönlésének köszönhe­ti. Mikor azonban a vasútvonalakkal Dél­­oroszország kereskedelmét is a főváros felé akarták irányítani, ez a vasútépítés csodá­latos módon az ellenkező hatást érte el és a Fekete tenger partvidékének benépesedé­­­sét é­ir; Odessza kifejlődését eredményezte.* A jobbágyság eltörlése után már más vá­mosok is versenyezni­­ kezdtek Pétervárral a politikai vezérszerepért. Ekkor keletkezett a szólásmondás, hogy Pétervár a birodalom feje, Moszkva pedig a szive. Ez a mondás helyesen határolja körül a főváros szerepét: ezen az ablakon nézett Nyugateurópába a birodalom és a balti ka­pun át tartotta fenn szoros kapcsolatait a nyugattal. ROHAMOS HANYATLÁS A cári uralom bukásával azután Pétervár elveszítette régi ragyogását s a birodalom politikai és szellemi irányítását 1918 már­cius 9-től Moszkva vette át. A volt fővá­ros német nevét még a világháború elején, 1914 szeptember 1-én oroszra változtatták: Petrograd lett, 1920 április­­ 22-én pedig Le­ningrádnak nevezték el. Az állami hivatalok elköltözése után Le­ningrád csak árnyéka lett az egykori Szent­pétervárnak. Lakossága megfogyatkozott és «elszegényedett. 1924-ben árvíz pusztította,. ..a téli, palota, is lángok martaléka ■ ■ >*■ • ' if?.' ■ '.*'­' *i ct‘> Vl P-ÚÍ' í*; U ' ,S i Az utolsó években mégis javult*’,» • V.al.bs, helyzete. Különféle tanítóintézeteket szer­veztek benne, a Szent Jakab templom tor­nyában pedig csillagvizsgálót állítottak fel. Leningrád volt az egyetlen kikötőváros, amelyet a háború után a békeszerződések meghagytak Szovjetoroszországnak a Balti tengeren. A Balti tenger legnagyobb kikö­tőjének azóta erős versenytársai lettek Re­val, Riga és Libau kikötői, amelyekben most ősszel kapott újra flottatámaszpontot a szovjet. Szovjetoroszország ismét erősebb figye­lemmel fordul nyugat felé, ki akarja építeni kereskedelmi bázisait és kapcsolatait a Balti tengeren és ezért igyekszik arra, hogy a finn határt minél messzebb tolja el Lenin­grád közeléből. Meggyilkolták német főkonzul , Newyork, december 7. (MTI) Walter Engelbertet, a német főkon­zul titkárát newyorki lakásában meggyilkol­ták. Nem történt rablógyilkosság, mert a lakásban minden értéktárgy a helyén maradt. A titkár fejét vashengerrel zúzták szét. A titokzatos és valószínűleg politikai hátterű gyilkosság ügyében a newyorki rendőrség széleskörű nyomozást indított. Újabb hat hajót süllyesztettek el az aknák London, december 7. (MTI) A 3934 tonnás „Parabos“ nevű gö­rög hajó szerdán délután a Themse torkola­tában aknárafutás vagy torpedólövés követ­keztében elsüllyedt. Miamiból érkező jelentés közli, hogy a „Dráva“ nevű jugoszlv gőzös léket kapott és süllyedőben van. Egy tehergőzös a hajó segítségére sietett. Oslóból jelentik, hogy a „Frimula“ nevű 1400 tonnás hajó robbanás következtében két perc alatt elsüllyedt. Nyolc tengerész el­tűnt. Az „Oletoft“ nevű 3500 tonnás svéd gőzös, amely szenet szállított az Északi-tengeren, elsüllyedt. Az „Olsa“ nevű angol gőzös az Északi­tengeren elsüllyedt. A 16.000 tonnás Horsted angol tehergőzöst az Északi-tengeren torpedótalálat érte. Há­rom matróz életét vesztette, öten nyomtala­nul eltűntek. A legénység tizenhárom tagját megmentették. IDEGEN REPÜLŐGÉPEK HOLLANDIA FÖLÖTT (MTI) Hága fölött két ismeretlen nemzeti­ségű repülőgép jelent meg. Amikor a holland légelhárító ágyuk tüzelni kezdtek, a gépek eltávoztak. FRANCIA HADIJELENTÉS Páris, december 7. (MTI) A ma délben kiadott hivatalos fran­cia hadijelentés szerint az éjszaka folyamán mindkét részről járőrtevékenység és ezt követően mindkét­ részről tüzérségi tűzhad folyt

Next