Felvidéki Ujság, 1940. március (3. évfolyam, 50-72. szám)
1940-03-01 / 50. szám
HASSÄ, 1940 márc. 1, Péntek Ara IO filier 111. évfolyam, 50. szám Főmunkatárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY JÁNOS a nemzet nagy limene 1940 március elseje nagy, boldog ünnepe minden magyarnak. A szörnyű összeomlásból felocsúdó nemzet húsz évvel ezelőtt tavasz közeledtén, március elsején választotta meg kormányzójává vitéz nagybányai Horthy Miklóst, a Szegedről elindult nemzeti hadsereg fővezérét. A Gondviselés áldása megvilágította a nemzetgyűlés tagjainak elméit s olyan férfiúra esett a választás, aki már akkor magáénak mondhatta minden magyarok bizalmát és szeretetét. A hosszú, nehéz, de nagy eredményeket hozó két évtized csak növelte ezt a bizalmat, hálát, szeretetet és hódolatot. Amikor már megtörténtek az előkészületek az évforduló megünneplésére, a magyar államfő fenkölten bölcs szava szűkítette le az ünnep kereteit. ..Ma komoly időket élünk ... Most nincs helye ünneplésnek!...“ Főméltóságú Urunk kívánsága — mondja a magyar miniszterelnök — mindnyájunknak parancs, melyet hálás megértéssel fogad minden magyar s amelyet teljesíteni fog a nemzet. Csak a szivek, az igaz magyar lelkek fognak benső ünnepet tartani, csak templomainkban hangzik fel mindannyiunk imája, amelyben hálát adunk az Úristennek, hogy a megpróbáltatások nehéz idejében ilyen tündöklő erényekben gazdag államfőt adott a nemzetnek. A magyar história utolsó két évtizede: a talpraállás kora. Amikor a Kárpátmedence legvédtelenebb része jelentette már csak Magyarországot, egy reménytelennek látszó romhalmaz, ellenségtől kifosztott államroncs, osztályharcokban tovább vérző társadalom, szegény és teljesen erőtlen nép várta a Gondviselés segítő mozdulatát, akkor lépett a történelem porondjára az a valóban történelmi jelentőségű egyéniség, akiben ma Európa az államfők ideálját tiszteli. 1919-ben IV. Béla király korát példázta a magyar sors és egy országot kellett a romokból újjáépíteni. A restauráció nagy művének végrehajtására a nemzet nemcsak a vezénylő kardot, hanem az államfői hatalmat is annak az embernek a kezébe adta, akiben a magyar erények kivirágzását ismerte fel. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója programmal jött: „Megmásíthatatlan akaratom a nemzetet a boldogulás útjára vezetni... bölcs uralmát akarom A keresztény ekhelyreállítani... Egyformán gátat kívánok vetni mindenféle túlzásnak, a kíméletlen érvényesülési vágynak, a pártszenvedély elfajulásának, az osztályharcra való uszításnak és a termelést megbénító uszításnak... Őrködni fogok a közélet tisztasága felett... A magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét...“ Ezt a programmot váltotta valóra főméltóságú Kormányzó urunk és ma a tárgyilagos külföld és az egységes nemzet egyformán hódol az ő tevékenységének eredményei előtt. A visszacsatolt Felvidék népe mélységes hálával gondol vissza az 1938 őszén lezajlott eseményekre, amikor a kis Magyarország a maga megnövekedett tekintélyével és erejének súlyával vér nélkül terjesztette ki területét ősi földjének visszafoglalásával. Mindenki érzi, mindenki tudja, hogy ez az aktus Horthy Miklós állam kormányzásának előkészített programmja és bölcs mérséklettel végrehajtott történelmi ténye volt. Csak mi, sokat szenvedett magyarok tudjuk felmérni annak jelentőségét, amit az ő fenkölt személyében kaptunk a Gondviseléstől: a nemzeti egység erejének öntudatát. A nemzet akkor ünnepli legméltóbban az ország kormányzóját, ha országló akaratának egységes lélekkel pontos, engedelmes és mindenre elszánt végrehajtója tud lenni. Időjóslás: A meteorológiai intézet jelentése szerint élénk északnyugati, északi szél, több helyen eső vagy havazás várható. A hőmérséklet csökken. Kassa hódolata az országépitő Kormányzónak Dióaigyillen ünnepelte a város, a megye, a TESs, a Kereskedelmi Kamara vitás nagybányai Horthy Miklóst Kassa, március 1. Pénteken ünnepelte Magyarország Kormányzója országlásának 20-ik évfordulóját. Kassa városa a rajongó szeretet, tisztelet és hála érzetével sietett belekapcsolódni a nemzet egyetemének nagy ünnepébe. Csütörtökön délután már ünnepi díszbe öltözött Kassa városa. A házakra feltűzték a nemzetiszinű lobogókat, az üzletek kirakatait feldíszítették. Ezen a napon délután fél 6 órakor a Társadalmi Egyesületek Szövetségének kassai szervezete díszes külsőségek között ünnepelt. A színház nézőtere szorongásig megtelt. A színpad homlokterét hatalmas nemzetiszínü drapériával vonták be és a díszes dekorációból Magyarország Kormányzójának képe tűnt elő élő növényektől körülövezve. Megjelent a TESz ünnepségén vitéz Szombathelyi Ferencné, vitéz Szombathelyi Ferenc altábornagy, a VIII-ik hadtest parancsnokának felesége, Schell Péter báró, Kassa város főispánja, Patay Sámuel, Abauj-Torna vármegye főispánja, Gazdy Bála dr. kir. főügyész, Pfeiffer Miklós dr. kanonok, Zachár István kir. Ítélőtábla elnöke, Szent-Imrey Pál vármegyei alispán, Pohl Sándor dr. polgármester, Porubszky Gyula dr. vezető rendőrfőtanácsos, Dányi József dr. pénzügyigazgató, Vukovich Károly dr. h. polgármester, Buczkó Emil dr. premontrei gimn. igazgató, Mészáros Gábor dr. kórházi igazgató-főorvos, Forgách Tivadar, a kir. törvényszék elnöke, Gombos József cs. és kir. kamarás, Habán György dr. kórházi főorvos, Szentkirályi Zsigmond kórházi főorvos, Herdiczky Lajos városi főjegyző, vitéz László Árpád tűzoltó-főparancsnok, Szabó Elemér városi főszámtanácsos, Barcs Lajos és Cziegler Lajos városi tanácsnokok és még sokan mások a város egyházi, katonai és polgári előkelőségei közül. Képviseltette magát a kassai helyőrség tisztikara is. Schell Péter báró főispán megnyitója Az ünnepséget a Hiszekegy és a Himnusz elhangzása után Schell Péter báró főispán nyitotta meg. — Tudom jól, — mondotta megnyitó beszédében — hogy a kassai magyarságot soha nem kellett kétszer hívni, ha nemzeti ügyről volt szó. De ma más jelentősége van annak, hogy itt összegyűltünk. Ma az egész országban összegyűlt a magyarság, hogy csendben, egy nagy család szeretetteljes együttesében ünnepelje a magyar nemzet vezérét, a Főméltóságú Kormányzó Urat. (Lelkes ünneplés, szűnni nem akaró taps). — Holnap lesz húsz esztendeje annak, hogy a magyar törvényházban meghívták vitéz nagybányai Horthy Miklóst az ország élére. A történelemben nem nagy idő húsz esztendő, de a magyar nemzet életében nagy és küzdelmes korszakot jelentett. Köszönjük és rendkívül hálásak vagyunk a Főméltóságú Kormányzó Urnak ezért a húsz esztendőért, amelyet érettünk végigküzdött. Nemsokára felhangzik Magyarország miniszterelnökének beszéde. Nem tudom e pillanatban, hogy mit fog tartalmazni, de egyet tudok, hogy mindannyiunk szívében visszhangot fog találni. A Főméltóságú Kormányzó Úr odafent a Várban hallgatni fogja a miniszterelnök beszédét, amely az egész magyar nemzet részéről megnyilatkozó hála, szeretet és a legmélységesebb hódolat szavait. Schell Péter báró főispán beszédét nagy tapssal fogadták. Majd Jakab Árpád premontrei gimn. növendék Berzsenyi Dánielnek Magyarokhoz című költeményét adta elő nagy sikerrel. Ezután a 21. gyalogezred zenekara Hadányi Antal karnagy vezénylésével a Horthy Miklós indulót adta elő. Szent-Imrey Tamás Vályi Nagy Géza „Horthy“ című költeményét szavalta el mély átérzéssel. Majd felhangzott a rádión Magyarország miniszterelnökének ünnepi beszéde. A miniszterelnök ünnepi beszéde a Vigadóban — Kormányzó Urunk minden díszes ünneplést, felvonulást, hangosságot elhárított magától — kezdte beszédét a miniszterelnök. — Kormányzó Urunk óhaja atyai parancs számunkra! De kettőt nem tilthatott meg nekünk. Azt, hogy ne imádkozzunk hálás szivvel templomainkban és otthonainkban Istenhez, aki őt nekünk adta. És azt sem tilthatta meg Kormányzó Urunk, hogy a nemzet fiai és leányai össze ne jöjjünk, mert vágyunk mind együtt lenni ezen az ünnepen! A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. Magyar legyen a kéz: ez annyit jelent, hogy alkotmányos legyen. Az alkotmányosság nálunk nem tudás, de érzés kérdése és egyet jelent avval, hogy magyar. — Becsületünk őrzője és hordozója a mi Kormányzó Urunk. Külföldön mint legbátrabb államfőt, mint nemcsak országának, de Európának is gondviselésszerű férfiúját, mint leglovagiasabb férfiút emlegetik és tisztelik. — Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrködik fölötte és azzal a fohásszal, hogy Isten óvja és tartsa meg nekünk még sokáig! — Éljen Magyarország kormányzója! — Húsz évvel ezelőtt minisztertanácsban ültünk éppen, amikor Horthy Miklós belépett és Károlyi Gyulával kezet szorítva azt mondta: „Eljöttem, vállalom!“ A magyar ember rövidségével és elszántságával beszélt. Abban a szóban, hogy „eljöttem“ — bátorsága volt és önfeláldozás; abban a szóban, hogy „vállalom“, benne volt egész énjének a haza szolgálatába állítása akárhol és akármilyen körülmények között. — Miután átvezette a maroknyi Nemzeti Hadsereget a Dunántúlra, Budapestnek fordult, hogy megállítsa előnyomulásában a román hadsereget. Azután bevonult a Nemzeti Hadsereggel Budapestre s e mindnyájunknak felejthetetlen borongós őszi napon a főváros és az ország népéhez így szólt: „A nemzetrontásnak immár vége van, mindenkitől fegyelmezett, öntudatos magatartást követelek.“ — Ne felejtsük el soha Horthy Miklósnak ezeket a mondásait. A magyar megtalálta benne azt a férfiút, akiben önmagának legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta. A TESz ünnepségét a Kassai Zenekedvelők Dalegyletének „Szózata“ zárta be. Az énekkart Simkó Gusztáv karnagy vezényelte nagy felkészültséggel. Az Egyesült Magyar Párt díszgyűlése Az Egyesült Magyar Párt kassai elnöksége és pártvezetősége február 29-én este díszgyűlést tartott a kormányzó 20 éves országlásának alkalmából. A díszgyűlésen megjelent nagyszámú elnökségi tagok elénekelték a magyar Hiszekegyet, majd az elnöklő Münster Tivadar társelnök tartotta meg ünnepi beszédét. Megemlítette, hogy a kormányzó a miniszterelnökhöz intézett feliratában ama kívánságának adott kifejezést, hogy e napon mindennemű ünnepléstől tekintsenek el, mert ma komoly időket élünk. — De mi felszabadult magyarok — mondotta — mégis megragadjuk az alkalmat, hogy rajongva szerető Vezérünknek hódolatunkat és hálánkat kifejezzük. Szent magyar kötelességünk ezen a történelmi napon a mi Vezérünkre tekinteni, aki az egység és a nemzeti összefogás megszemélyesítője. Vázolta a Szegedről kiindult eseményeket, a trianoni gyászos diktátumot, a vörös téboly romboló munkáját, majd a külső és belső bajokat, amelyek a megcsonkított Magyarországot támadták és tönkretették. — A gondviselés küldötte Horthy Miklóst, Magyarország élére — mondotta —, hogy letaposott és megcsonkított hazánkat felépítse. • Huszévi országlása alatt a legnemesebb és legelhivatottabb vezérnek bizonyult. Mi, az Egyesült Magyar Párt hódolatunkat fejezzük ki az országgyarapitó Kormányzó Ür őfőméltósága előtt s kérjük a Minden-hatót, részesítse Öfőméltóságát és egész családját még hosszú éveken át az égi kegyelmekben. A hatásos ünnepi beszéd elmondása után Grusetzky Ferenc kerületi főtitkár tartott rövid beszédet, majd felolvasta a hódoló táviratot, amelynek szövege a következő: „Öfőméltósága vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úrnak, Budapest. A felvidéki Egyesült Magyar Párt ma tartott rendkívüli gyűlésén kitörő lelkesedéssel hozott határozata alapján mély alázattal küldi Főméltóságodnak alattvalói hódolatát, 20 éves országlása alkalmából. Kassa népe a 20 éves elszakítás alatt is imába foglalta Főméltóságodnak nevét és kérte a jó Istent, hogy céltudatos és bölcs kormányzását siker koronázza. Ennek a történelmi munkánál^