Fémmunkás, 1984 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVF., 1. SZÁM 1984. JANUÁR 17 millió megtakarítás Tőkés im­por­tcsökkentés 1983-ban A VI. ötéves terv, ezen ke­resztül társadalmi céljaink megvalósításának nélkülözhe­tetlen feltétele a gazdálkodásunk hatásfokának növelése. Az ország egyensúlyi helyze­tének javítása, a kedvezőtlen külgazdasági körülmények a népgazdaságban, a vállalaton belül egyaránt szükségessé tet­ték az importanyagokkal való gazdálkodás racionalizálását. A vállalat vezetése átérezve a feladat országos és vállalati jelentőségét, felkérte a gyára­kat saját területeik áttekinté­sére, az import csökkentését eredményező lehetőségeik fel­tárására. Gyáraink eleget tettek a fel­hívásnak, konkrét intézkedé­seket meghatározó éves tőkés importmegtakarítási terveket dolgoztak ki — az import alapanyagok —, az import al­katrészek, — a technológiai fo­lyamatok üzemviteléhez hasz­nált importanyagok , vala­mint az import kisgép, szer­szám- és gépalkatrész-beszer­zések csökkentésére, illetve más forrásokból történő he­lyettesítésére. Most mikor egy évet lezár­tunk, és számba vesszük ered­ményeinket, tekintsük át, hogy az importkiváltás területén vállalt feladatainkat, célkitű­zéseinket hogyan tudtuk meg­valósítani. Tegyük ezt azért, hogy a vállalat valamennyi dolgozója előtt ismeretes le­gyen a közös munka eredmé­nye, melyre büszkék lehetünk, de egyben kötelezzen is mind­annyiunkat, hogy nyitott szemmel járjunk a további le­hetőségek feltárása érdekében. A következő gyári példákkal kívánjuk érzékeltetni azokat a nagyobb volument képviselő importkiváltásokat, melyek je­lentősen hozzájárultak sikere­ink eléréséhez. Angyalföldi gyárunkban fe­lülvizsgálták a termékgyártás során eddig alkalmazott „KO”­­kötőelemekkel szerelt szerke­zetes megoldásokat, és ahol a körülmények lehetővé tették, ott horganyzott felületkezelt csavarokkal helyettesítették a korábbi importigényes megol­dást. E tevékenységük eredmé­nyeként 300 ezer forint érté­kű importkiváltást értek el. A „fémmunkás” ajtókhoz 1983. első negyedében még im­port beszerzésű „MAB” ajtó­csukókat használtak. Az év folyamán bevezették a saját fejlesztésű és hazai előállítású „FMS” típusú ajtócsukókat, mely fokozatosan kiszorítja a nyugati terméket. Ezzel a gyár 750 ezer forint értékű import­­kiváltást tudott elérni. Az ab­lakok szerelési technológiája során a tömítések beragasztá­sánál használt import ragasz­tót felváltották a magyar PALMATEX ragasztóval. Az ebből eredő importkiváltás ér­téke 150 ezer forint. Kecskeméti gyárunk a fedő­poros hegesztésnél használt importbeszerzésű „UNION S 1” típusú hegesztőhuzalok szük­ségletének csökkentésével tu­dott 750 ezer forint értékű de­vizát megtakarítani. Ugyancsak jelentős, mintegy 160 ezer forint értékű deviza­megtakarítást értek el azzal, hogy hazai vállalkozót keres­tek az „ESAB” nyugati gyárt­mányú hegesztőgépek leggyak­rabban meghibásodó szabályo­zó paneljainak javítására, mely korábban csak deviza­igényes pótalkatrész be­szerzésével volt megoldható. Zuglói gyárunkban a vére­tekhez használt importigényes „KO” anyagminőségű csapok kiváltása érdekében áttértek a nagy szilárdságú alumínium­anyagok alkalmazására. A két anyag között jelentkező érték­különbözetből 650 ezer forint devizamegtakarítás keletke­zett. Gyártmányaik felülvizsgála­ta során bebizonyosodott, hogy több terméküknél (fényrács, egyedi termékek) ha hagyomá­nyos szegecselési eljárást al­kalmaznak, jelentős mennyisé­gű popszegecset tudnak meg­takarítani. Az ebből eredő im­portkiváltás értéke 120 ezer forintot jelentett. Kiskunhalasi gyárunk a „LÜEM” festőberendezéshez használt importvegyszert igénylő eljárást váltottak fel az év folyamán bevezetett „MIKROSZ” technológiával. Az új eljárás biztosítja, hogy hazai vegyszerek alkalmazásá­val, ugyanolyan minőségű felületkezelést tudjanak elér­ni, mint amilyent az import vegyszerekkel értek el. A be­vezetett módszerrel 600 ezer forint értékű devizát takarí­tottak meg. Székesfehérvári gyárunk vo­lumenében és jelentőségében is kiemelkedő importkiváltási eredményt ért el. 1983 má­jusától üzemszerűen is be­vezették az „ELEKTROKO­­LOR NBA” színezési eljá­rást. Ez az új technológia kiszorította az eddig , alkal­mazott ,,NXA” eljárást, melynek csak importból bizto­sítható ezüstnitrát és ezüst­szulfát szükségletét nikkel­szulfáttal tudja helyettesíteni. 1983-ban az „ELEKTROKO­­LOR NBA” eljárással színezett termékek gyártásánál 420 kg színezüstnek megfelelő ezüst felhasználását tudták kiválta­ni az „NXA” technológiához viszonyítva. Ez az eredmény ötmillió kilencszázezer forint tőkésimport-kiváltást, illetve hatmillió százezer forint költ­ségmegtakarítást jelent. Egyéb tevékenységük mel­lett másik jelentős megtakarí­tásukat is meg kell említeni. Az év eleje óta megszüntették a tőkés importból származó sa­létromsav beszerzését, és átáll­tak a hazai sav alkalmazására. Ebből éves szükségletük 104 tonna, melynek értéke 728 ezer forint, ami teljes mértékben tőkésimport-kiváltásnak mi­nősíthető. Építés-szerelési üzemünk a létesítményeknél eddig alkal­mazott nyugati import gipsz­kartonokat ebben az évben már szocialista forrásból be­szerzett termékkel helyettesí­tette. Ezt az eredményezte, hogy átlagban 20 százalékkal olcsóbban tudtak hozzájutni a megfelelő mennyiséghez, ami éves szinten 400 ezer forint ér­tékű megtakarítást jelentett. Nyíregyházi gyárunk saját erőből elvégzett alkatrészpót­lásokkal csökkentette import gépeihez szükséges pótalkat­rész igényét. Ennek eredmé­nyeként a profilhengerlő, a tompahegesztő és az ikergéz­­vágó gépeknél mintegy 600 ezer forint értékű importkivál­tást tudott elérni a korábbi imncd megrendeléseink módo­sításival. Összegezve eredményeinket megállapíthatjuk, hogy a vál­lalat kollektívája megértette a feladat fontosságát és a lehe­tőségekhez mérten cselekedett. Ennek hatásaként kétmillió hétszázezer forint árkülönbö­zetből szocialista importmeg­rendelés storn­írozást és nyolc­millió ötszázezer forint értékű tőkésimport-kiváltást tudtunk elérni. Elért eredményeink tovább­ra is köteleznek valamennyi­ünket, hogy még nagyobb ten­­niakarással keressük a lehető­ségeket importigényes szük­ségleteink csökkentésére. Horváth Frigyes Kecskemét December 15-én békenagygyűlést tartottak kecskeméti gyá­runkban, a gyári KISZ-bizottság rendezésében, az Országos Béketanács és a KISZ KB által kiadott békefelhívás nyomán. A rendezvényen meghívottként részt vett a városi KISZ- bizottság képviselője, valamint megjelentek a gyár gazdasági és társadalmi vezetői. A békenagygyűlésen részt vevő fiatalok a békefelhívást egyhangúlag támogatásukról biztosították.

Next